Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

19 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. A Fitobentosz vertikális migrációja a Balatonban Bányász Dorottya 1 és Vörös Lajos 2 'Babes-Bólyai Tudományegyetem, Kolozsvár, 2MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Kivonat: Tengerpartokon az árapály zónában ismert jelenség az üledékfelszínen napszakosan megjelenő és eltűnő barnás elszíne­ződés, ami a bentonikus kovamoszatok vertikális migrációjának következménye. A fitobentosz vertikális migrációja ta­vakban is megfigyelhető. A 2006-ban megismételt napszakos vizsgálat megerősítette azt a korábbi megállapításunkat (Bányász és Vörös 2006), hogy a Balaton mélyvízi és sekélyvízi területein a bentikus kovamoszatoknak határozott nap­szakos vertikális migrációja van, ez megmutatkozik abban, hogy a reggeli és az esti órákban az üledék felszínén jelentő­sen kevesebb kovamoszat található, mint a déli órákban. A jelenség olyan kifejezett, hogy az üledék algaflórájának kuta­tásakor, vagy monitoringja esetén nem hagyható figyelmen kívül, csak azonos időben, azonos órában vett minták adatai vethetők össze. A vertikális migráció okait kísérletesen vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a Balaton fitobentosza pozitív fototaxist mutat. Ez megmagyarázza azt, hogy miért van a déli órákban sokkal több alga a tó üledékének felszínén, mint reggel vagy este. A további kísérletekben a lefelé történő mozgás okait határoztuk meg. Méréseink megmutatták, hogy az üledék intersticiális vizében az oldott reaktív foszfor koncentrációja már 1 cm-es mélységben is két nagyságrenddel na­gyobb, mint a felette lévő vízoszlopban, hasonló a helyzet az ammónium-N esetében is. Bizonyítottuk, hogy a Balaton bentikus algáinak mélyebb üledékrétegekbe való vándorlása az intersticiális víz gazdag ásványi tápanyagforrásaiért törté­nik (pozitív kemotaxis). vertikális migráció, fitobentosz, kovamoszat, fototaxis, kemotaxis és kékesibolya (380-420 nm) gerjesztőfénnyel (Vörös 2004). A migráció okainak tisztázására szolgáló kísérleteket a déli parton (Zamárdi) gyűjtött felszíni üledékmintákkal végeztük. A cső-mintavevővel gyűjtött minták felső 10 milliméteres rétegét egyesítettük, szűrt balatonvizet réte­gezve óvatos keveréssel homogenizáltuk, majd azonos méretű és térfogatú műanyag edénykéket félig töltöttünk az így kezelt üledékkel. Az edénykékben az üledék fel­színére a kísérleti edény átmérőjével megegyező szűrő­papírt helyeztünk és erre azonnal szűrt balatonvizet réte­geztünk 1 cm-es vastagságban. A kezelések végén a szűrőpapíron található algák mennyiségét klorofill mé­réssel határoztuk meg. Minden kísérlet három párhuzam­ban történt. Kulcsszavak: Bevezetés: A legtöbb élőlény fiziológiai aktivitását tekintve, ren­delkezik egy úgynevezett cirkadián ritmussal. Planktoni­kus élőlények esetében a napszakos vertikális migráció a vízoszlopban univerzális jelenség. A vertikális migráció jelensége nem szorítkozik kizárólag a víztömegben élő szervezetekre. Hasonlóképpen létezik a jelenség a moz­gásképes bentonikus algáknál is, az üledékfelszínen való megjelenés és eltűnés szabályosságában megnyilvánul­va. A vertikális migráció leginkább tengerpartok árapály zónáiból ismert, de tavakban is megfigyelhető. Számos közlemény beszámol arról, hogy ez a migrációs viselke­dés a bentonikus algák esetében általános, beleértve a ci­anobaktériumokat, ostoros algákat és kovamoszatokat (Palmer and Round 1967). A fitobentosz vertikális mig­rációjának magyarázatára több hipotézis létezik, az eddi­gi tanulmányok vizsgálták a fény (Aleem 1950, Palmer és Round 1965, Kingston 1999a), a hullámzás (Kingston 1999b), az ár-apály (Aleem 1950, Palmer és Round 1967), a hőmérséklet (Hopkins 1963, Palmer és Round 1965), intersticiális oxigén koncentráció (Hopkins 1963), valamint a meio- és mikrofauna predációs nyomásának hatását (Buffan- Dubay és Carman 2000, Fenchel 1968) a fitobentosz vertikális migrációjára. Egyes kutatók fel­tételezik az ásványi tápanyag elérhetőség és az oldott szervesanyagok hozzáférhetőségének lehetőségét, de ezt eddig csak Euglena fajok esetén bizonyították (Admiraal 1984, Barranguet et al. 1998, Kingston 2002). A Bala­ton fitobentoszára vonatkozóan hasonló kutatásokat még nem végeztek, a jelen kutatás célja az volt, hogy megál­lapítsuk, milyen és mekkora szerepe van a fénynek és a tápanyagoknak a balatoni fitobentosz vertikális migráci­ójának szabályozásában. Anyag és módszer A fitobentosz napszakos dinamikájának vizsgálatá­hoz a Siófoki-medence déli parti homokos fövenyén Za­márdi térségében 1,5 m-es vízmélységből, valamint Ti­hany térségében a tó közepén 3,5 m-es vízmélységből 2006 júliusában és augusztusában háborítatlan üledék­magokat vettünk. Mikroszkópi vizsgálattal meghatároz­tuk az egyes fajok abundanciáját az üledék felső 2 mm­es rétegében reggel délben és este. Az élő sejtek mennyi­ségi viszonyait epifluoreszcens mikroszkóp (Nikon Opti­phot 2) segítségével határoztuk meg zöld (510-560 nm) Eredmények és értékelésük A fitobentosz vertikális migrációja a Balaton üledéké­hen f 3.5 3 2.5 E ä ü 2 sa E. 1.5 f. É 12 óra Időpont 1. ábra. A bentikus algák abundanciájának napszakos változása a Siófoki-medence üledékének felszínén 2006­augusztus 17-én A 2006-ban megismételt napszakos vizsgálat megerő­sítette azt a korábbi megállapításunkat, hogy a Balaton mélyvízi és sekély vízi területein a bentikus kovamosza­toknak határozott napszakos vertikális migrációja van (Bányász és Vörös 2006). Ez megmutatkozik abban, hogy a reggeli és az esti órákban az üledék felszínén je­lentősen kevesebb kovamoszat van, mint a déli órákban, így volt ez 2006-nyarán is. Az eredmények (1. ábra) egy­értelművé teszik, hogy a jelenség olyan kifejezett, hogy az üledék algaflórájának kutatásakor, vagy monitoringja esetén nem hagyható figyelmen kívül, csak azonos idő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom