Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám

2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. XLVIII. Hidrobiológus Napok:,^Európai elvárások és a hazai hidrobiológia" Bíró Péter: Megnyitó Ennek az évnek nagy része azzal telt el, hogy „végiggyönyörködtük" a magyar tudomány elleni nemtelen támadásokat, valamint a hazai tudományosság „megreformálását", illetve az ezzel kapcsolatos központi és egyéni terveket. Ez utóbbi érinti a Magyar Tudományos Akadémia egészét: annak szerkezetét és működését egyaránt. Kérdés persze, hogy a korábbi években végrehajtott konszolidációhoz képest mik azok a pontok, amelyek az olcsóbb, szervezettebb, rentábilisabb működést biztosítják? A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya és annak elnöke, Damjanovich Sándor akadémikus nevében is tisztelettel köszöntöm a 48. Hidrobiológus Napok résztvevőit. A most kezdődő tudományos ülés a hazai hidrobiológia évenkénti, legjelentősebb rendezvénye, melynek célja a szakemberek számára olyan fórumot biztosítani, mely során áttekinthetik, és számot adhatnak az elmúlt évek kutatási eredményeiről, a jövő feladatairól és a nemzetközi trendeknek megfelelően, kijelölhetik azokat a főbb témaköröket, melyek biztosítékai a hazai és nemzetközi együttműködéseknek. Áttekintve a jelen rendezvény igen gazdag és szerteágazó tudományos programját, megállapítható, hogy a magyar hidrobiológia úttörő módon veszi ki részét a nemzetközi tudományos trendek kialakításában, sőt, számos területen a tudományág élvonalába tartozik. Hangsúlyozni szeretném: a mostanában gyakorta felbukkanó sanda tudomány-értékelés ellenére a vízi ökológia nap mint nap felbecsülhetetlen (de kis igyekezettel forintosítható) értékeket teremt az egészséges emberi környezet feltárása és védelme tekintetében. A magyar ökológusok, hidrobiológusok előtt nagy és komoly feladatok állnak pl. a globális klímaváltozással kapcsolatos projektekben. Ezek a változások kisebb időskálán is gyorsan kínálták azokat a kutatási feladatokat, melyektől remélni lehet a klímaváltozás hatásmechanizmusainak és az arra adott biológiai válaszreakcióknak a megismerését, értelmezését, s a szélsőséges változások következményeinek lehetséges kivédését. A biodiverzitás a Földön az élet és életfeltételek fenntartásának az alapját képezi. A terresztris és édesvízi rendszerek biodiverzitásának felmérése, monitorozása és megőrzése életbevágóan fontos, hiszen az összes szárazföldi és vízi növény illetve állatfaj létét az emberi tevékenység többé-kevésbé veszélyezteti. A World Summit for Sustainable Development (Johannesburgi Konferencia), és az EU államfők és miniszterelnökök 2001-ben tartott Göteborgi Konferenciája határozatot hozott arról, hogy 2010-ig meg kell állítani a biodiverzitás csökkenését Európában és ezt befoglalták a 6. Környezeti Akcióprogrammba. Ez a direktíva feladatokat ró a kormányokra, agrárpolitikusokra, környezetvédelem-természetvédelem illetékeseire, és nem utolsósorban a tudományos kutatókra. Az EU Biodiverzitás Stratégiája (1998) és a különböző ágazatokra vonatkozó (agrár, erdészet, halászat, gazdasági fejlődés, természetvédelem, stb.) Biodiverzitási Akciótervek meghatározzák az elérni kívánt célokat és fő feladatokat, amelyek a felekre nézve kötelezőek. A European Platform for Biodiversity Research Strategy folyamatosan foglalkozik a biodiverzitás feltárása, állapotának helyzete, megőrzése és fenntartható használatának (?) feladatait elősegítő kutatások helyzetével, igényeivel, javaslatokat téve a kutatási keret-programmok megfelelő pályázati kiírásaira. A Magyar Nemzeti Bioplatform mintegy 50 taggal rendelkezik, széles képviseletet próbál megvalósítani (tudósok a biológia, ökológia, agrár, gazdasági- és társadalomtudomány területéről, természetvédelem szakemberei, Környezetvédelmi Minisztérium képviselői, NGO-k.) A vízi és szárazföldi fajok sokrétűségének bármely csökkenése veszélyes human hatásokat jelez, s ha ezek a hatások erősödnek, a folyók, tavak, víztározók és szárazföldi életterek degradálódni kezdenek. A degradálódott rendszerek rehabilitációja manapság világszerte az egyik legfontosabb tevékenység. Közismert, hogy az édesvizek ebből a szempontból hátrányban vannak, ezért sürgős beavatkozások szükségesek javításukra. Ebben a folyamatban viszont a környezeti rendszerek biológiai struktúrájának és működésének alaposabb megismerése szükséges, hogy értelmezni tudjuk a human hatásokra adott válaszreakciók természetét, és ezek összműködését. Ebből a célból hívtuk életre néhány évvel ezelőtt a Nemzetközi Biológiai Unió (IUBS) tudományos programjának részeként a "Freshwater Biodiversity" programot is, mely ma már az UNESCO-nak és más szervezeteknek is egyik fő feladatává vált. Ez a program ezért magába kell, hogy foglalja a a tavak, folyók, víztározók, vizes területek biodiverzitásánqak legfontosabb fejezeteit a baktériumoktól a vízi gerincesekig (a rövidtávú és hosszútávú változásokat). A program a lakóhelyi különbségek funkcionális aspektusaira fókuszál (tópart-ecotone, nyiltvíz, bentikus élőhelyek). A hazai ökológiai kutatásoknak számos hazai és nemzetközi project nyújt alapot. Többek között az ALTERNET, amely az LTER-ből nőtte ki magát, s évek óta nemzetközi együttműködés keretét biztosítja. Születésük kerek évfordulóján gratulálunk a következő kollégáknak: Bancsi István, Bárdos Erika, Báskay Imre, Csörgits Gábor, Érces Károly, Fleit Ernő, Gábriel Géza, Hegedűs János, Imre Attila, Kárpáti Árpád, Molnár Kálmán, Nagy Sándor Alex, Némedi László, Ördög Vince, Pekli József, Plutzer Judit, Puky Miklós, Reskóné Nagy Mária, Simonyi Péter, Steták Dóra, Szabó Sándor, Szilágyi Enikő', Váncsa András, Zsuga Katalin. Gratulálunk Reskóné Nagy Máriának és Teszárné Nagy Mariannak a sikeres PhD cselekményekhez. Reskóné Nagy Máriának külön gratulálunk a „Pro Aqua" kitüntetéshez. Szeretnék köszönetet mondani az előző rendezvényünk kéziratainak ellenőrzéséért az anonim bírálóknak, s mindenkinek, akik a sajtó alá rendezést segítették, elsősorban Varanka Borbálának és Vágás István főszerkesztő úrnak (Hidrológiai Közi. 86(6); 2006 nov.-dec. p. 168). Együttműködésünk ezen a téren példamutató. Sajnos, egy-két hiba most is előfordult, de ez nagyrészt annak is betudható, hogy az érintettek kézirataikat igen nagy késéssel juttatták el hozzánk. A kiírástól eltérő kéziratok benyújtását többé nem fogjuk elfogadni. Remélem, hogy a 48. Hidrobiológus Napok anyaga is a reményeink szerinti gazdag lesz. A mostani napok tudományos programjának kialakításában való hathatós segítségükét köszönet illeti Reskóné Nagy Máriát, Kiss Keve Tihamért, Maroskövi Beátát, Varanka Borbálát, Horváth Terézt. Az előtérben néhány napig gyönyörködhetünk Entz Béla kiállított műveiben, mely lehetőséget hálásan köszönünk! Az MTA BLKI Balatonkutatási Alapítvány ez évben is 200 EFt-tal járult hozzá jelen kiadvány nyomdai költségeihez, amiért hálás köszönetet mondunk.