Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

5. szám - Veress Márton: Potenciális fedett karsztosodási helyek előrejelzése

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 5. SZ. sebb az esély vízzáró összlet megjelenésére. A kivastagodó fedőiiledéknél felszíni karsztos forma kisebb eséllyel alakulhat ki. Ugyanis a vastag fedő a karsztosodás miatti anyaghiányt „fellazulva" egyenlíti ki. Ezért a felszín nem, vagy alig süllyed meg. Vastag fedőüledék alatt a fekü törései, kürtői nagyobb eséllyel és gyorsabban töltődnek ki. • • 1 E32lö]3^4^50B6E237 iamn[ÜT1i2[ 0 2m(kb.) T]l3 5. ábra: Fedett karsztos mélyedés kialakulása magaslat felett, közepes üledékvastagságnál (I.b. altípus) Jelmagyarázat: 1. mészkő, 2. fedőüledék, 3. omladék, 4. áthalmozott fedőüledék, 5. vakkürtő, 6. kürtő, 7. vakjárat, 8. járat, 9. omlással kialakult felület a fedőben, 10. vízáramlás és anyagszállítás a felszínen, 11. vízszivárgás és szuffúzió a fedőüledékben, 12. süllyedés a szuffúzió és kisebb omlások miatt, 13. üledék áthalmozódás a járatban és kürtőben, A. fiatal fedett karsztos forma, B. kifejlett fedett karsztos forma, a. vakkürtő képződik, b. a felszínen süllyedéssel mélyedés képződik, a vakkürtő beomlik, az omlás átterjed a fedőüledékre, ahol vakjárat jön létre, c. a vakjárat omlással a felszínre nyílik, d. a kürtő és a járat kitöltődik, a felszíni mélyedés feltöltődik, e. a kitöltésben járat képződik, a feltöltésben újabb fedett karsztos forma keletkezik omlással, a-c: szingenetikus karsztosodás (I.b, változat), d-e: posztgenetikus karsztosodás (I.b

2 változat) Vastag fedőüledék esetén a fedett karsztos mélyedés kia- elveszítheti, ezért a fedőben az anyaghiány gyorsan létrejön. lakulásának kedvez, ha a fekü idős, korábban létrejött kürtője üledékeit veszíti (posztgenetikus karsztosodás). A kürtő üledékei a karszt mélyebb üregeibe szállítódnak omlással, vagy a beszivárgó vizek által. Ekkor a fekü kürtője idősebb, mint a fedő járata, vagy a felszínen kialakult mélyedés. A 16 db bakonyi posztgenetikus fedett karsztos mélyedés 6,25 %-nál kisebb 3,5 m-nél, 37,5 %-nál 3,51-6 m közötti és 56,25 %-nál nagyobb a külső fedőüledék vastagság, mint 6,01 m. Posztgenetikus mélyedések alatt a fedőben korábban létrejött mélyedésekre utal az üledékszerkezet. így pl. lencsés üledékbetelepülések fordulnak elő a fedőben egymás felett (5. ábra). A lencsés betelepülések egykori mélyedéskitöltések. Akkor, ha a lencsés betelepülés felső felülete is hajlott, az idős mélyedés kitöltésében újabb mélyedés képződött a kitöltés felszínének süllyedésével, vagy omlásával, mivel a kitöltés anyagának egy része a karsztba szállítódon (6a. ábra). A fedőben egymás felett több lencsés betelepülés is előfordulhat. Ekkor a szakaszos feltöltődés során kialakuló újabb és újabb felszíneken alakultak ki újabb és újabb fedett karsztos mélyedések. Akkor, ha a feltöltődés szünetel, a kürtő kitisztul, járat, majd mélyedés képződik. Újabb feltöltődés során a kürtő kitöltődik, a mélyedés feltöltődik (lencsés betelepülés), majd eltemetődik. Az újabb, magasabb felszínen, ha a kürtő ismét kitisztul, újabb mélyedés képződik. Ez utóbbi fedett karsztos forma ugyancsak feltöltődhet, majd eltemetődhet. Ezáltal újabb lencsés betelepülés képződik (6b. ábra). A folyamat során az egyre vastagodó fedőben újabb és újabb egyre hosszabb járatok képződtek. A szingenetikus karsztosodás esetében a fedő kürtője fokozatosan fejlődik ki. Ezért a fedőben az anyaghiány viszonylag lassan jön létre. Posztgenetikus karsztosodás esetében a fekünek a már létező kürtője az üledékeit gyorsan Emiatt azonos üledék összetétel és üledékvastagság esetén a posztgenetikus formák gyorsabban formálódnak ki, mint a szingenetikus formák. A posztgenetikus formák gyors kifejlődésük miatt főleg omlással alakulnak ki. 3.1. A fedett karsztos formák kialakulása kicsi üledékvastagságnál A lokálisan kicsi üledékvastagság (rejtett kőzethatár) oka lehet a fekü egyenetlensége akkor, ha az üledék kis vastagságban rakódott le (3a, 7. ábra). Vékony lehet akkor is, ha a vastagabb fedő részben lokálisan lepusztult. Mindkét esetben a fekü magasabb részei felett lesz kicsi a fedővastagság (8, 9. ábra). A fekü magasabb részei lehetnek küszöbök, magaslatok, amelyek pl. korábbi karsztosodás maradvány formái. A csak kicsi fedővastagság a fedett karsztosodásnak nem kedvez akkor, ha a fekü nem tagolt. Ez esetben ugyanis nagyobb az esélye, hogy a fedőn átszivárgó víz a feküt felületileg oldja. A fedőüledékek kivékonyodása kétféle módon történhet: felszíni üledékelszállítással, vagy a járatokon keresztül a karszt üregeibe történő szállítással (egyidejűleg mindkét folyamat is hathat). Felszíni üledékszállítás teremtheti meg a feltételeit a magashegységek idős dolináinak oldallejtőin a fedett karsztosodásnak. Ugyanis a fedőüledékek a csapadékvíz pusztítása miatt a lejtőkön kivékonyodnak. Folyóvízi eredetű fedő kivékonyodás mehet végbe az időszakosan vizes, ill. állandóan vizes poljék, a hegyközi síkságok területén, de a középhegységi karsztok területén is. Az időszakos vízfolyások völgyeinek, medreinek talpán emiatt a völgytalpakon fedett karsztosodás történhet. Különösen azokon a helyeken, ahol a völgytalp alatt a fekün magaslat van (S, 9. ábra). A karsztosodás esélyét növeli, hogy a völgytalpak időszakos vízfolyásainak a vize elszivárog.