Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

5. szám - Veress Márton: Potenciális fedett karsztosodási helyek előrejelzése

^ERESÍ^^^Potenciálií^edM 47 ed" töbörre a fedett karsztos forma elnevezést használjuk. Fedett karsztokon un. fedőüledékes depressziók is kialakulhatnak (VERESS 2000). Ezek a fedőüledékben kialakult zárt, lefolyástalan formák. Átmérőjük viszonylag nagy (50 m-nél nagyobb), míg mélységük kicsi (néhány m). Belsejükben több fedett karsztos forma is előfordul (például lezökkenéses töbör, szuffúziós töbör, „buried" töbör). WALTHAM-FOOKES (2003) szerint a fedett karsztos töbrök különböző típusai a karszt különböző fejlődési fázisaiban jönnek létre. így pl. a fiatal fázisban kicsi és kevés, míg a karszt érett fázisában sok szuffúziós és lezökkenéses töbör alakul ki. Összetett karszton a „buried" töbör, az ún. extrém karszton (amely állapot a trópusi karsztot jellemzi) az összes fedett karsztos forma előfordul. Általában a fekün az anyaghiányt üreg beomlásával (átöröklődéses töbör), kürtő, vagy ehhez hasonló forma (utánsüllyedéses töbör, víznyelő jellegű töbör) kialakulásával magyarázzák (JENNINGS 1985, TRUDGILL 1985, BULL 1977, VERESS 1982, 1999, WALTHAMFOOKES 2003). A mélyedést részben, vagy teljes mértékben a fedőüledék hordozza. Létezik azonban olyan elképzelés is, amely szerint a fekün nem kürtő képződik, hanem annak felülete leoldódik és ez okozza az anyaghiányt (BÁRÁNY-JAKUCS 1984). 2. Módszerek Vizsgálatainkat Magyarország fedett karsztjain ill. fedett karsztos térszínrészletein (Bakony, Mecsek, Bükkhegység, Aggteleki-karszt) végeztük (/. ábra), de terepi megfigyeléseket folytattunk más középhegységekben (Padis, Románia), magashegységek paleodolináiban (Dachstein, Totes Gebirge, Júliai-Alpok, Durmitor-hegység) poljékben (pl. Cerknitzi-polje), ill. trópusi karsztok hegyközi síkságain (Dél-Kína) is. /. ábra: A kutatási területek Jelmagyarázat: 1. Bakony-hegység, 2. Mecsek-hegység, 3. Bükk-hegység, 4. Aggteleki-karszt, 5. Pádis, 6. Dachstein, 7. Totes Gebirge, 8. Júliai-Alpok, 9. Durmitor-hegység, 10. Cerknitzi-polje A karsztok (így azok üregesedettsége) geofizikai módszerekkel is vizsgálhatók. Ilyen módszer pl. a szeizmikus, az elektromos ellenállás, az elektromágneses, a radar és a gravitációs módszer (HOOVER 2003). A kutatási területekről domborzatrajzi térképeket készítettünk. VESZ (Vertikális elektromos szondázás) mérésekkel megállapítottuk a különböző helyeken a fekü mélységét a fedőüledékek összleteit és vastagságukat. Az egyes helyeken számított rétegsorokat összeillesztve, a kialakított mérési vonalak mentén, metszetek szerkeszthetők (geoelektromos-földtani szelvény). Ezeken a felszín (a fedett karsztos mélyedésekkel) a mészkőfekü, az összlethatárok (és így a különböző fedőüledékek) lefutása, a fedőüledékek szerkezete, valamint a különböző kőzetek számított ellenállás értékei kerülnek ábrázolásra. A mészkőfekü lefutása kiegészíthető, pontosítható ott, ahol a mészkő a felszínre bukkan. A mészkő magassági adatainak felhasználásával mészkőfekü domborzati térképek (fekütérkép) is szerkeszthetők. A Bakonyban egy mintaterületen sokelektródás mérést is alkalmaztunk. E módszer alkalmazásával néhány m-es mélységig, a fedőüledékeknek részletes, folytonos ellenállás „szerkezete" mutatható ki. Az ellenállás eltérések kimutatásával, a fedőüledékek víztartalmát és ezzel közvetve, azok porozitás változásait mértük. Ezáltal a porozitás változás szelvény mentén ábrázolható (2. ábra). 3. Fedett karsztos formák kialakulása Fedett karsztos térszínek előfordulnak a mérsékelt éghajlati öv magashegységi (gyűrt hegységek), középhegységi (röghegységek) karsztjain, de jellegzetesek a mediterrán karsztokon és trópusi karsztokon is. A középhegységek és magashegységek fedett karszt részletei idősebb karsztformáinak (pl. dolinák), a trópusi karszt (fengcong típusú karszt) különböző típusú dolináinak belsejében, a