Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

5. szám - Fiala Károly–Sipos György–Kiss Tímea–Lázár Miklós: Morfológiai változások és a vízvezető képesség a Tisza algyői és a Maros makói szelvényében a 2000. évi árvíz kapcsán

FIALA K. - SIPOS GY. - KISS T. - LÁZÁR M.: Morfológiai változások 45 Gönczy S, Molnár J, Szabó G, Sándor A. 2004. Az erdőirtások hatása az árvízi vízhozamokra a Felső-Tisza kárpátaljai mellékfolyóin. Földtani Kutatás 41/3-4: 52-56. Illés L, Konecsny K, Kovács S, Szlávik L. 2003. Az 1998. novemberi árhullám hidrológiája. Vízügyi Közlemények 85, Különsz.: 47-76. Graf WH, Altinakar MS. 1998. Fluvial Hydraulics, flow and transport processes in channels of simple geometry. Wiley, Chichester. Károlyi Z. 1960a. A Tisza mederváltozásai - különös tekintettel az ár­védelemre. Tanulmányok és kutatási eredmények 8. VITUKI, Bu­dapest. Károlyi Z. 1960b. Zátonyvándorlás és gázlóalakulás - különös tekintet­tel a magyar Felső-Dunára. Hidrológiai Közlöny 40/5: 349-358. Kiss T, Sipos Gy, Fiala K. 2002. Recens üledék-felhalmozódás sebes­ségének vizsgálata az Alsó-Tiszán. Vízügyi Közlemények 84/3: 456-472. Millar RG. 1999. Grain and form resistance in gravel bed rivers. Jour­nal of Hydraulical Research 37, 303-312. Nagy I, Schweitzer F, Alföldi L. 2001. A hullámtéri hordaléklerakódás (övzátony). Vízügyi Közlemények 83/4: 539-564. Németh E. 1929. Vízmérceállások és vízmennyiségek összefüggése. Vízügyi Közlemények 11/2: 41—66. Németh E. 1954. Hidrológia és hidrometria. Tankönyvkiadó, Budapest. Nikora VI, Sukhodolov AN, Rowinski PM. 1997. Statistical sand wave dynamics in one-directional water flows. Journal of Fluid Mecha­nics 351: 17-39. Nováky B. 2000. Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai. Vízügyi Közlemények 82/3-4: 418^148. Rakonczai J. 2000. A környezet hidrogeográfiai összefüggései az Al­földön. In A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, Pálfai I (szerk). Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba; 16-27. Utószó A két folyón bekövetkezett változások pontosabb megis­merése érdekében rendkívül fontos lenne a meder alján lévő hordalékmozgás egzakt ismerete, mert ezen a területen e­gyelöre igen nagyok a hiányosságok. A meder morfológiá­jának alakulásában és így a szelvényterület változásában is jelentős súlyú a folyó által szállított hordalék. Egy árhullám előrejelzése, egy pontos modell felépítése, nem nélkülözheti ezeket az ismereteket, hiszen egyelőre csupán elméletek Sándor A, Kiss T. 2006. A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértéké­nek vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny 86/2: 58-62. Siopos Gy. 2007. A meder dinamikájának vizsgálata a Maros magyar­országi szakaszán. Doktori Értekezés, Szegedi Tudományegyetem. Sipos Gy, Fiala K, Kiss T. 2007. A Tisza és a Maros árvízi mederfor­málásának sajátosságai az algyői és a makói szelvényben. Hidroló­giai Közlöny (in press). Sipos Gy, Kiss T, Fiala K. 2007. Morphological alterations due to channelization along the Lower Tisza and Maros Rivers. Geo­graphica Fisica e Dinamica Quaternaria (in press). Somogyi S. (szerk.) 2000. A XIX. századi folyószabályozások és ár­mentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon. MTA FKI, Budapest. Starosolszky Ö. 1956. Az emberi beavatkozások hatása a vízfolyások morfológiai viszonyaira. Vízügyi Közlemények 38/2: 248-252. Starosolszky Ö. 1970. Vízépítési hidraulika. Műszaki Kiadó, Budapest. Szlávik L, Szekeres J. 2003. Az árvízi vízhozam mérések kiértékelé­sének eredményei és tapasztalatai (1998-2001). Vízügyi Közlemé­nyek 85, Különszám IV: 45-59. Tamás E. 1999. A Dunaújváros-Mohács közötti Duna-szakasz lebegte­tett hordalékjárásának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 79/1: 41-47. Török I. (szerk.) 1977. A Maros folyó 0-51,33 fkm közötti szakaszá­nak szabályozási terve. Alsótiszavidéki Vízügyi Igazg., Szeged. Vágás I. 1984. Az árvízi hurokgörbe. Hidrológiai Közi 64/6: 333-341. Vágás I. 2000. A Tisza és árvizei. Hidrológiai Tájékozt. 40/1: 45-50. Vágás I. 2001. Az ezredforduló árhullámai a Tiszán. Magyar tudomány 48/8: 958-866. A kézirat beérkezett: 2007, június 29-én. vannak a hordalékmozgás módjára, annak mennyiségét pe­dig több mint 30 éve nem mérik folyamatosan, így a becslés is igen bizonytalan. Az eredmények ismeretében a mederke­resztezések, szabályozási művek és a Vásárhelyi Terv To­vábbfejlesztésének problémaköre kerül előtérbe, hiszen ezek tervezésekor a kockázatok minimalizálása érdekében szük­ség lenne az adott terület hordalék- és mélységiszonyai vál­tozásának vizsgálataira. FIALA KÁROLY geográfus-környezetkutató, ATIKÖVIZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztály. PhD hallgató a SZTE-TTK Ter­mészeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén. SIPOS GYÖRGY tudományos munkatárs a SZTE-TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén. KISS TÍMEA dr., egyetemi docens az SZTE-TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén. PhD fokozatát 2001-ben sze­rezte a Debreceni Egyetemen, ugyanitt 1994-ben végzett biológia-földrajz szakos t anárként. LÁZÁR MIKLÓS általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási üzemmérnök, vízkészlet-feltárási és vízrajzi szakmérnök, az Alsó-Tisza vi­déki Körny. és Vízügyi Igazgatóság osztályvezető-helyettese, vízkészlet-gazdálkodási, vízfeltárási, hidrológiai szakértő. Changes of morphology and discharge capacity during the record floods of year 2000 at two cross-sections of River Tisza and Maros, Hungary 'Fiala, K. ­2Sipos, Gy. ­2Kiss, T. ­4Lázár, M. 'Directorate for Environmental Protection and Water Management of Lower Tisza District, 6720. Szeged , Stefánia 4. department of Physical Geography and Geoinformatics, University of Sz.eged, 6722. Szeged, Egyetem u. 2-6, Hungary FialaK@atikovizig.hu, gyuri@earth.geo.u-szeged.hu, kisstimi@earth.geo.u-s7.eged.hu Abstract: Hungarian flood research is mainly concerned of changes in hydrological parameters. Cross-sectional morphology and the effects of a single flood event on the channel are less widely addressed questions. Nevertheless, morphological alte­rations may have a significant effect on the actual discharge capacity of individual cross-sections. The aim of our present paper was to describe, quantify and evaluate morphological changes, experienced due to the passing of the 2000 record flood on River Tisza and its largest tributary River Maros. Analyses were made at two discharge measurement cross-sec­tions, located on the lowland sections of the studied rivers. During the 2000 floods 36 and 32 measurements (including depth, velocity, stage discharge, wet perimeter) were made by the Hungarian Hydrological Institute at the studied locati­ons. For the analysis, cross-sections were overlapped, and all morphological data were related to the bankfull water le­vel. Changes in morphology were compared to the values of specific stream power [to]. On the Tisza rising limb outwash and increasing roughness was experienced, both corresponding to the increasing values of to. At peak flow bed level rise was seen, although <o was at its maximum. Falling limb erosion and roughness increase was apparent, while the energy level and water stage fell sharply. In case of the Maros outwash occurred only at the beginning of the rising limb. Later, with further increase in w the bed level rose and roughness increased. During the peak flow and the falling limb accumu­lation and roughness decrease were dominant. Thus, morphology is dependant not only on the energy state of the river but other factors as well, such as sediment discharge and sediment availability. The degree of variations in the discharge capacity was very similar at both sections. During the entire flood a 9-10 % difference was detected in the cross-sectio­nal area. On a day to day basis a 5-7 % change was the maximum. This is striking from the aspect that the variations in specific stream power were significantly higher in case of River Maros (Maros: <ü max/co ml n=10,6; Tisza: tiwMi, i n=4,6).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom