Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

5. szám - Koncsos László–Balogh Edina: Elárasztási modellel támogatott árvízi kárszámítás a Tisza völgyében

26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 5. SZ. valószínűség-eloszlásából véletlenszerűen kisorsolt ér­tékből kiindulva számítottuk a regressziós összefüggések alapján az alvízi szelvények tetőző vízállásait. A vizs­gált változások (klímaváltozás, hullámtéri feltöltődés, műszaki beavatkozások) hatásait a regressziós együttha­tók ill. a statisztikai paraméterek megfelelő módosításá­val vettük figyelembe. Ezt követően a teljes szakaszon fentről lefelé végigha­ladva megvizsgáltuk, hogy adott szelvényben bekövetke­zik-e katasztrófaesemény. Feltételezésünk szerint gátsza­kadás történik, amennyiben a tetőző vízszint a gátkorona magasságát legalább 50 cm-rel meghaladja, ill. ha egy e­gyenletes eloszlásból véletlenszerűen sorsolt érték a geo­technikai tönkremenetel tetőzési vízálláshoz tartozó va­lószínűségénél nagyobbra adódik. Töltéssszakadás bekövetkezése esetén az adott szelvény­hez hozzárendeltük a legközelebbi katasztrófa-ponthoz tar­tozó elárasztási szimulációs eredményeket, majd az elöntési időtartamok ill. elöntési mélységek ismeretében, a területre vonatkozó földhasználati információk, települési statisztikai adatok alapján meghatározzuk az adott elárasztási esemény­hez tartozó lakossági, ipari és mezőgazdasági károkat. Vé­gezetül összegeztük az adott árhullámhoz tartozó károkat a teljes szakaszon. Az egy évet reprezentáló árvízi jelenségek számának megfelelően újabb árhullámokat szimuláltunk, s a fenti pro­cedúrát ismételve számítottuk az adott évben fellépő összes árvízkár mértékét. A tervezési időhorizontra (100 év) kiterjedően minden szcenárióra 5000 Monte-Carlo szimulációt végeztünk. Ezek alapján meghatároztuk az adott forgatókönyvhöz tartozó veszteség-sűrűségfüggvényt ill. a 100 éves várható veszte­ség mértékét, ami az alternatívák összehasonlításának alap­ját szolgáltatta. 3. Eredmények 3.1. Az elárasztási szimulációk eredményei Az elárasztási szimulációk eredményeként rendelkezé­sünkre állt az egyes katasztrófapontokban az elöntési mély­ségek idősora, melyből egy egyszerű algoritmussal leválo­gattuk a mértékadó (kritikus időt ill. kritikus mélységet meghaladó) vízborításokat. Példaként a k5 jelű katasztrófa­ponton történt elárasztás eredményeképpen előálló, 50 cm-t meghaladó vízborításokat mutatjuk be a 2. ábrán. Az elöntési mélységek és időtartamok meghatározása ­az előzőekben leírtaknak megfelelően - a lakossági, ipari és mezőgazdasági károk számításának alapját képezte. 3.2 Becsült katasztrófakárok Az elárasztási szimulációk eredményeinek ismereté­ben, térinformatikai és statisztikai adatbázisok felhaszná­lásával, a kidolgozott kárszámítási metodikáink alapján becsültük az egyes katasztrófapontokon fellépő vesztesé­gek mértékét. A 3. ábra a katasztrófapontok össz-veszte­ség alapján kialakított rangsorát mutatja, feltüntetve az e­gyes kárfajták teljes kárértéken belüli részarányát. A grafikon alátámasztja az előzetes várakozásainkat, mi­szerint nagyvárost érintő terület esetén (pl. k24 jelű elárasz­tási pont: Szeged és környéke) az össz-veszteség értéke ki­ugróan magas, az egyes kárfajták tekintében pedig a lakos­sági károk magas és a mezőgazdasági károk igen alacsony részaránya figyelhető meg. Az inkább vidéki területek (pl. kó, k21 jelű katasztrófapontok) esetében alacsonyabb össz­kár-értékek, ezen belül pedig a mezőgazdasági és a vályog­házakban esett károk nagyobb részaránya tapasztalható. Altalánosságban megállapíthatjuk, hogy az össz-vesz­teség jelentős részét a lakossági ingatlan ill. az ipari ká­rok teszik ki, a mezőgazdasági károk részaránya szinte elhanyagolható mértékű. water depth (m) 1 2. ábra: Kritikus vízszintet meghaladó vízborítások a kl8 jelű katasztrófaponton 3.3. Bayes-i kockázatok A 100 évre vonatkozó szimulációs vizsgálat eredmé­nyeként előállítottuk az egyes forgatókönyvekhez tartozó empirikus veszteség-sűrűségfüggvényeket. A Bayes-i döntés-elemélet terminológiája alapján a veszteségek várható értékeként számítottuk az egyes scenariók koc­kázatait. (Megjegyezzük, hogy a számítások a 100 éves időtartam alatt diszkontálás nélkül kialakuló össz-veszte­ségnek az egy évre vetített értékeit eredményezték.) A 4. ill. az 5. ábrán a veszteség-sűrűségfüggvények és kockázatok alakulását mutatjuk be a klímaváltozás és a hullámtéri feltöltődés ill. a különböző műszaki beavatko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom