Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
5. szám - Scheuer Gyula: A budai termálkarszt Hármashatár-hegy vonulat északkeleti lejtőinek pleisztocén mészkő paleo-hévforrásai és összehasonlításuk a maiakkal
22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007 . 87. ÉVF. 5. SZ. Korpás L. 2000.: A budai-hegység karsztrendszere. In: Millenneumi Barlangnap 2000. Juni. 23-25. Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat alkalmi kiadványa, 17-24. Korpás L. 2003.: Édesvízi mészkövek új szedimentológiai modell és kronológia. OTKA zárójelentés. 1999-2002. 1-20. Korpás L. 2004.: Negyedidöszaki travetinók mmint paleo-karsztvízszintek jelzői a Budai- hegységben. In: Hévizes barlangok genetikája és képződményei. Nemzetközi konferencia a Pál-völgyi barlang felfedezésének 100. évfordulója alkalmából 2004. június 21-24. Elöadás összefoglaló. 23-25. Krolopp E. 2004.: A moilusca fauna jelentősége a travertínó kutatásban. Földtani Közi., 134.2. 219-225. Láng S. 1958.: A Budai hegység geomorfológiája In: Pécsi M. szerk. Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó. Bp. 142-202. Lantos M. 2004.: Északkelet-dunántúli édesvízi mészkőszelvények magnetosztatigráfiai korrelációja. Földtani Közi., 134.2. 227-236. Leél-Ossy Sz. 2004.: A József-hegyi barlang kora és fejlődés története. In: Hévizes barlangok genetikája és képződményei. Nemzetközi konferencia a Pál-völgyi barlang felfedezésének 100. évfordulója alkalmából. 2004. június 21-24. Előadás összefoglaló. 25-26. Léczfalvy S. 1964.: Hévforrások mesterséges hévízfeltárások hőutánpótlásának néhány kérdése. Hidrológiai Közlöny, 44.12. 546-551. Papp F. 1957.: Magyarországi ásvány és gyógyvíz előfordulásai. Budapest ásvány és gyógyvizei. In: Schulhof 0. Magyarország gyógy és ásványvizei. Akadémiai Kiadó Bp. 142-202. Rónai A. 1973.: A negyedidőszaki kéregmozgások térképe Magyarországon. MTA. X. Osztályának Közleményei, 6.1-4. 242-243. Sarló K. 1949.: Ujabb adatok a margitszigeti hőforrások kémiai összetételéhez. Hidrológiai Közlöny, 29. 5-6. 90-94. Ruszkiczay Rüdiger Zs. et al. 2005.: A negyedidöszaki függőleges kéregmozgások számszerűsítése a Duna völgyében a korábbi kronológiai adatok és új kozmogén 'He kitettségi mérések alapján. Földtani Közlöny, 135.3 373-4003. Schafarzik F. 1926.: Budapest Székesfőváros ásványforrásainak geológiaijellemzése és grafikus feltüntetése. Hidr. Közi. 4-6. 14-20. Scheuer Gy. 1964.: Budapesti hévizek vízföldtana. Doktori disszertáció. Bp. Kézirat. 1-95. Scheuer Gy. 1984.: Atectonikus deformációs és töréses szerkezetek a gerecsei és a budai-hegységi édesvízi mészkövekben. Földtani Közlöny, 85.3. 19-26. Scheuer Gy. 1996.: Budapest Békásmegyer Kálvária-tetői alsó pleisztocén édesvízi mészkőkúp paleo-hidrogeológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 76.2. 105-112. Scheuer Gy. 2004.: Ásványvizek forrásmészkő lerakódásai: II. rész. Külföldi előfordulások. Önálló kiadvány. Budapest 1-257. Scheuer Gy. 2004.: A Budapest Békásmegyeri öblözet (III. ker.) körüli alsó pleisztocén hévforrások és kiválásaik. Hidrológiai Tájékoztató, 66-69. Scheuer Gy. 2005.: A gerecsei és a budai hegységi termálkarszt fejlődésének összehasonlító vizsgálata forrásmészkövek alapján a felsőpannoniai emelettől napjainkig. Hidrológiai Közlöny, 85.3. 19-26. Scheuer Gy. 2006.: Az észak-budai (III. ker.) Üröm-hegy, Péter-hegy környéki pleisztocén paleo-hévforrások összehasonlító vizsgálata a maiakkal. Hidrológiai Közlöny, 86.4. 45-53. Scheuer Gy. 2006.: A Budapest III. Óbudai mészképző paleo-hévforrások összehasonlító vizsgálata a mai Árpád forrással. Hidrológiai Tájékoztató, 39-42. Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1988.: A Gerecse és a Budai hegység édesvízi mészkőösszletei Földrajzi Tanulmányok 20. Akadémiai Kiadó, Bp. p. 129. Scheuer Gy.-Szlabóczky P. 1984.: Új szökevény hévforrások a pesti oldalon. Hidrológiai Tájékoztató, október 23-25. Schréter Z. 1953.: A Budai és Gerecse hegység peremi édesvízi mészkő előfordulások. MÁFI Évi. Jel. Az 1951. évről, 111-146. Szabó J. 1856-57.: Fürdősziget a Pest és Buda között. Magyar Term. Tud. Társulat Évkönyve, III. köt. 250-256. Szabó J. 1858.: Pest-Buda környékének földtani leírása. Természettudományi Pályamunkák.4. Pest, 16-20. Végh S-né, Kriván P.-Szentirmai I. 1971-1974.: Budapest építésföldtani térképei 4. Óbuda, 8. Rózsadomb 8M= 1:10000) földtani térképei és magyarázói. FTV Zrt. Adattár. Vígh Gy. 1941.: Új hőforrások feltárása a Rákostorok vonalában. Hidrológiai Közlöny, 21.215. Vitális Gy.-Hegyi l-né 1982.: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny, 62.2. 73-84. Wein Gy. 1977.: A Budai hegység tektonikája, MÁFI kiadvány 1 -76. Zsigmondy V. 1873.: Mitteilungen über den Bohrtermen zu Harkány und Margaretheninsel stb. Önálló kiadvány, Pest. 24-49. A kézirat beérkezett: 2007. június I3-án SCHEUER GYULA dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa (1984). 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi Karán. Kandidátusi értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mémökgeológia, karbonátos forrásüledékek. The paleo-thermal springs emerging from the karstified Pleistocene limestone on the NE-slope of the Hármashatár hill range in Buda and the comparison thereof with the present ones Scheuer, Gy. Abstract: The Hármashatár hill range forms part of the northern section of the Buda thermal karst block. The freshwater limestones deposited on the NE-slope bear evidence of the activity of seven thermal springs in the Pleistocene epoch. Analyses of the limestone deposits and studies into the hydrodynamic evolution of the system suggest that these paleo-thermal springs had emerged some 0.5 million years ago and discharged up to the Holocene epoch overwhelmingly along the perimeter of the Danube Valley at the former foot of the Hármashatár hill range. Over this period of time two shifts of the hydrodynamic system involving the emergence of new springs were ascertained. The first had occurred when the river eroded and exposed five karstified blocks, the springs gushing from which depositing considerable amounts of lacustrine sediment. Uplift has terminated this period of dynamic spring activity and limestone formation. Continuing erosion of the river bed has introduced the second shift, in the course of which two karstified limestone blocks became sources of thermal springs with limited limestone deposition during the last horizons of the Pleistocene epoch. From the study of the late Pleistocene events in the northern part of the Buda thermal karst it is concluded that these have contributed but little to draining the thermal karst reservoir. It was in the recent Holocene epoch only that hydrogeologic events in the Danube Valley have triggered again a dynamic, drainage phase through the emergence of the present springs in the northern part. The actual behaviour of the present system was influenced basically by the appearance of thermal springs in the Danube bed, especially those developed in modem times on the northern tip of Margaret Island and on the former Fürdő (Bath) Island. Keywords: Rriver-bed erosion, fugitive springs, limestone deposition, hydrodynamic shifts.
