Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Csapák Alex: A lakossági csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztésének elméleti térszerkezete

52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 4. SZ. sági tároló-térfogatok. Erre utal az, hogy a 2001. évi népszámlálás adatai szerint a Megvalósítási Programban szereplő településeken 1 243 104 háztartási szennyvíz-gyűjtéssel foglalkozó lakás található! (7. térkép): 1. térkép: A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban szereplő, jelenleg még jelentős házi szennyvíz-elhelyezéssel jellemezhető települések. {Saját szerkesztés, adatforrás: KSH, 3012006. (II. 8.) Kormányrendelet) Összegzés A jövő települési vízgazdálkodásának egyik fontos eleme lehet a lakossági csapadékvíz-hasznosítás. Az ország adottságai erre jelenleg kiválóak. Bár az előre-jelzett éghajlati változások arra engednek következtetni, hogy a jövendő évtizedekben mérséklődik majd a ciszternákban felfogható vízmennyiség, a csapadék éven belüli megoszlását vizsgáló kutatások eredményei szerint viszont jelentősen megnőhet az évszakokon átívelő csapadékvíz-tárolás jelentősége - a nyári csapadék-mennyiség csökken, téli enyhén növekszik majd. Az ország azon vidékein, ahol nagy mennyiségben áll rendelkezésre más jellegű vízforrás (talajvíz, felszíni víz), nem valószínű a közeljövőben a - magas kezdeti beruházási költségekkel jellemezhető - háztartási csapadékvíz-felhasználás elterjedése. Viszonylag jól körülhatárolhatók a lakossági csapadékvíz-gazdálkodás szempontjából számba vehető térségek, elsősorban a középhegységek illetve egyes dombvidékek, és az esetlegesen tovább gyűrűző (ismét jelentősé váló) talajvízszint-csökkenés esetében a Duna-Tisza-közi homokhátság, illetve a felszín alatti és a felszíni készletek drasztikus lekötése és kimerülése esetén a Tiszántúl jelentős része. (2. térkép) A lakossági csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztésének stratégiai fontosságú kérdése a kezdeti beruházás költségeinek a mérsékelése, hiszen egy már kész csapadékvízgyűjtő rendszer üzemeltetése szinte ingyen megoldható. E tekintetben, a jövőben hatalmas jelentőségre tehetnek szert a korábban házi szennyvízgyűjtésre épített víztároló terek. Már jelenleg is közel 300 ezer ilyen, feleslegessé vált szennyvíz-tároló található hazánkban - nagyrészt a hegyvidékeink térségében és Észak-Dunántúlon (2. térkép) - a jövőben azonban akár további 1 millió szennyvíz-tároló, -szikkasztó is alkalmassá válhat a lakossági csapadékvíz-gazdálkodás, és ezáltal a települési vízgazdálkodás fejlesztésére. 2. térkép: A lakossági csapadékvíz-gyűjtés fejlesztésének elméleti térszerkezete Jelmagyarázat: A pontok azokat a településeket jelzik, ahol 1990 és 2001 között házi szennyvízelhelyező térfogat szabadult fel, a besatírozott területek a háztartási csapadékvíz-gazdálkodás szempontjából kitüntetett jelentőségű vidékeket - a hegységeket, a Duna-Tisza-közét és a Tiszántúlt - jelölik. (Saját szerkesztés, adatforrás: KSH, Simonffy 2000 és Liebe 2006) Irodalom: Csapák A. [2006]: Nagykovácsi vízgazdálkodása - egy kérdőíves felmérés eredményei, In: MHT XXIV. Országos Vándorgyűlése, CD kiadvány, MHT, Pécs. Dulovics D-né. [2006]: Csapadékvíz-gazdálkodás a környezet terhelés csökkentésének egyik műszaki-gazdasági eszköze, In: Csatornázás és szennyvíztisztítás európai és hazai műszaki-gazdasági kérdései, pp. 13-27., MaSzeSz, Lajosmizse - Budapest. Krammer, B., Skolimowski, C. [1997]: Nutzung von Regenwasser für betriebliche, In.: Masechinermarkt, 32. sz., pp. 18-21. Liebe P. [2006]: Felszín alatti vizeink II., KvVM, Budapest. Simonffy Z. [2000]: A hazai vízigények és vízkészletek áttekintése stratégiai szempontból, In: Vízügyi Közi., 3-4. sz., pp. 449-595. 30/2006. (II. 8.) Kormány-rendelet. A kézirat beérkezett: 2007. április 12-én CSAPÁK ALEX Terület- és településfejlesztő geográfus, hidrológus, földrajztanár. Diplomáját 2002-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte meg, kitüntetéses minősítéssel. Tanulmányai során két Országos Tudományos Diákköri Konferencián vett részt, ezeken egy intézményi első, egy intézményi második helyezéssel és egy országos különdíjjal jutalmazták munkáit. 2001-ben az ELTE Természettudományi Karának kiváló hallgatója címmel tüntették ki. Jelenleg az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének végzős Ph.D. hallgatója. The regional structure of the improvement of households' rainwater management Csapák, A. Abstract: Due to global warming, the climate of Hungary is going to be hotter and dryer therefore the water saving of the settlements is going to be the much more important than it is nowadays. The rainwater collecting of the households could manage the problems of water shortage, but the cost of the investments of the rainwater collecting systems (cisterns, pumps, etc.) limits this development. However in the future, we will be able to use the wastewater collecting tanks to collect rainwater, and this way we can reduce the initial cost. The regions where the development of the households' rainwater collection is most needed in Hungary are the mountains, the country between the Danube and the Tisza, and the territory which is at the left bank of the river Tisza. Keywords: rainwater management, cisterns, regional structure.