Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
1. szám - Schmidt József: Vízerőművek a Dráván
24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 1. SZ. már tilos. A láncszerű együttműködés ezt a korlátot kitolta 500 m 3/s fölé. A lánc mentén folyamatos az adatgyűjtés és az információ-csere a folyó vízhozamáról, a várható árvizek mértékéről, a rendkívüli eseményekről stb. A rendszer bonyolultságát jelzi az is, hogy a három ország a Dráván a saját rendszer-irányítójával operál, ezek viszont a saját országos teherelosztóiktól kapják a menetrendjüket, szekundér beavatkozási feladataikat, és ezeket osztják ki az egyes lépcsőkre, egyeztetik a szomszédos országokkal. A Dráva hasznosítása csak részleges A Dráva belépcsőzése során elsődleges cél az áramtermelés volt. Tiszta, megújuló, környezetbarát hazai és távlatban igen olcsó villamos energia termelése - követve a fogyasztás ingadozásait. A duzzasztott víz erős gátak közt tartása egyben megoldást ad a természetes állapotban elkerülhetetlen, pusztító árvizek veszélyének elhárítására is. Az esetleges tározó tavak megnövekedett, nyugodt vízfelülete élénk vízisport tevékenységet tesz lehetővé. A folyó mente üdülőkörzetté fejlődik. Ezt a csendes, ártalmatlan erőművek jelenléte nem zavarja. De a folyó számos civilizációs szolgáltatásának lehetőségenines kihasználva. A vízlépcsőkhöz nem épült hajózsilip, ezért a belépcsőzött szakaszon a teherhajózás nem lehetséges, noha a duzzasztás kellő vízmélységet és szélességet biztosítana az uszályok számára. A II. világháború előtt Villachtól lefelé jelentős faúsztató, sószállító tutajozás folyt, amit az elsőként megépült Fala erőmű egy csúszdával tett lehetővé. Persze, a tutajozás egyirányú teherforgalmat jelent. Manapság azonban a Dráva-mente nem igényel tömeges áruszállítást. Nincs igazán benne a kereskedelem fő sodrában. Hiszen az Al-Duna teherforgalma sem kellően élénk. A főirány inkább a közelebbi Adria felé vezet. A konténeres fuvarozás lehetne az országutakat elözönlő kamion-forgalom alternatívája. Ám olcsósága ellenére sem tud megküzdeni az olaj elherdálása révén virágzó gördülő fuvarozással, melynek pályái vele párhuzamosan haladnak. Ez a mellőzöttség így is marad, mert hajózsilipek, kikötők, terminálok építése óriási beruházásokat igényelne. Jelenleg a teherhajók Barcsig úszhatnak föl. Nem épültek eddig a tározók mellé szivattyús-tározós vízerőmüvek, ahol ezt a terep esetleg lehetővé tenné. Ez irányban Szlovéniában már elindult szervezés. A duzzasztás mezőgazdasági hasznosítása öntözés révén a hegyvidéken nem számottevő. A halászat sem jelentős, bár a tározótavak és az itt-ott megépült hallépcsők kedvező körülményeket teremtenek. A közúti átkelés lehetősége a gáton ritkán van kihasználva. Vagy van híd a közelben, vagy nincs igény. Persze növelné a beruházási, fenntartási költségeket. A Draukraft drávamenti kerékpárútja A Draukraft, azaz az osztrák Drávai Vízerőmű Vállalat nemcsak áramot termel, hanem példamutatóan fejleszti, védi és karbantartja a természeti környezetet a vízben, és a víz mentén. A korábban kikövezett, betonozott partfalakat renaturalizálja. Szoros kapcsolatot tart a természetvédelmi hivatallal, ornitológusokkal, biológusokkal, ökológusokkal. Közreműködésükkel pocsolyásokat, nádas zónákat, vizes élőhelyeket teremt. A madarak számára a partokon, szigeteken pihenő- és költőhelyeket alakít ki. Az egykori átvágott holtágak újra élő vízzé váltak, és fürdőzési lehetőség mellett az erőművet megkerülő hallépcsőként is szolgálnak. A vízerő-hasznosító vállalatoknak nincs szégyelni- takargatni valójuk. Az osztrák Donaukraft a Duna mentén, a Draukraft a Drávát követve kerékpárutat épített ki saját költségén, szorosan a víz mellett. Jórészt a töltéseken, elkerülve a közúti forgalmat. Az élő folyóvízben gyönyörködni kívánók így közelebb jutnak a folyóhoz, ellenőrizhetik az élővilág állapotát. Spittal-tói Völkermarktig 120 km-es kerékpárút épült. Ottjártamkor (1999) ennyi volt kész, gondolom, azóta folytatódott. A vízmentén enyhe lejtésű, gyönyörű természeti környezetben vezető biztonságos útvonal gyermekes családoknak is ajánlható. Az út át- átvezet az erőművek gátján is, így okosan propagálja a vízerő-hasznosítást. Érzékelhetővé teszi a turisták számára, hogy a vízlépcső integrálódhat a természetbe, egyáltalán nem károsítja a környezetet, inkább gazdagítja. Az állandó személyzettel rendelkező fokozatokban csoportok számára bemutatják az egész vízerőművet. A kerékpártúra során kitérők kínálkoznak múzeumokhoz, kastélyokhoz, várromokhoz, vendéglőkhöz stb. Lehet élni fürdési, vitorlázási, szörfözési, hajókázási, tutajozási horgászási lehetőségekkel a másfélezer méteres csúcsok árnyékában. A cég turista-kiadványokkal is csábít az autóból való kiszállásra, a gazdag történelmű és kultúrájú, vonzó szépségű vidék megismerésére. Ausztriában vonat is kíséri a folyót. Az állomásokon a vasúttól kerékpár bérelhető olcsón. És a jármű bármelyik állomáson leadható. Magyar ellenkezés Novo Virje ellen 1955: Jugoszláv-magyar vízügyi egyezmény. 1963: Négy vízlépcső építendő a Dráva alsó szakaszán. 1985: MTA ad hoc biz.: Szükséges, a magyar közreműködés Durdevac építésében. 1988: Egyezmény Durdevac megépítéséről. 1991: Budapesti Parlament: Szándéknyilatkozat a Duna-Dráva közös nemzeti park létesítéséről - a vízlépcső ellen. 1996: A Duna-Dráva Nemzeti Park kialakítása csak a magyar oldalon. 1998: A Határvízi Bizottság tárgyal a Dráva, Mura közös hasznosításáról. 1999: A magyar kormány beszáll a környezeti hatásvizsgálatokba. Felméreti a jelen állapotot. 2001: Horvátország értesíti Magyarországot, hogy tervezi a Novo Virje erőművet. • Egy prominens magyar politikus közös építésű és üzemeltetésű gázturbinás erőmű létesítését ajánlja Horvátországnak a Novo Virje vízerőmű helyett - Kyoto nagyobb dicsőségére. Egy adriai gázvezeték építésébe is beszállna. • Egy környezetvédő szerepben tetszelgő dunakörös aktivista szerint Magyarország ne vegyen részt a vízerőmű előzetes hatásvizsgálataiban, mert azt a látszatot keltené, mintha egyáltalában kétséges lenne a károkozás. • Diplomáciai nyomással, azaz az EU-ba való belépés megnehezítésével való zsarolással kívánják visszavonulásra bírni Horvátországot.
