Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Rátky István–Lázár Miklós: A 2006. évi tavaszi árvíz előrejelzések az Alsó-Tiszán. Tapasztalatok, javaslatok

RÁTKY^^^ÁZÁl^^^^^OOj^vnavas^^ 37 Mindent, amit lehet, előre rögzített módon, formában meg kell adni, elő kell készíteni: az információ áramlás útját, a feldolgozást, az értékelést, a megjelenítést, a dokumentálást segítő segéd szoftvereket, táblázatokat, grafikonokat, stb. Csökkentve ezzel a „ különleges helyzetekhez" szükséges rögtönzött döntések számát, több időt hagyva az elkerülhetetlen, előre nem ten'ezhető események értékelésére és a fontos döntésekre. 5.) Elő kell készíteni egy-egy modell változatot a szükségtározó nyitások, valamint a tervszerű lokalizációik) folyóra gyakorolt hatásának szimulációs vizsgálatához. Javaslatok a jövőbeni sikeres operatív előrejelzéshez - Hosszabb-távon, a modellezett vízhálózat határainak oly mértékű kiterjesztését kell célul kitűzni, amelynél az előrejelzéssel meghatározott határfeltételi adatok az előrejelzett időszakban a célszelvényekre már csak elhanyagolható mértékű hatással lesznek. Ekkor tulajdonképpen, jó bearányosítás esetén, a modell a mért határfeltételi adatokból jelezne előre. További lépés lehet a hegyvidéki vízgyűjtőkön zajló folyamatoknak az előrejelző rendszerbe való bevonása, a folyóhidraulikai modell csapadék-lefolyás modellekkel való összekötésével. - E hosszú előkészítő munka után kapott modell még mindig nem egy egyszerű rutin feladatot végrehajtó 'előrejelző gép'. Az operatív használat közben is speciális szaktudást, elméleti és gyakorlati tapasztalatot igényel. A jövőbeni operatív előrejelzés csak úgy lehet sikeres, ha az elméleti, modellezési és helyismerettel, valamint helyi hidrológiai előrejelző tapasztalattal rendelkező szakemberek az előrejelzés alatt is együtt dolgoznak. A hidrológiai előrejelzésnél nélkülözhetetlen az adott vízfolyáshálózat viselkedését ismerő helyi hidrológus munkája. Valószínű, hogy egy, a területét jól ismerő hidrológus pontosabb hidrológiai előrejelzést tud adni a területén lévő vízfolyás felső szelvényére, mint egy központi szervezet, vagy egy más terület (VÍZIG) még oly kiváló hidrológusa. - Az előkészített és kipróbált előrejelző modell-rendszert (Műveleti terv, segédeszközök, programok) az árvízvédelmi rendszer szerves részeként kell kezelni. Javasoljuk, hogy a rendszeres, éves, árvízi őszi-felülvizsgálatoknál a modellrendszer kipróbálása, szimulációs számítások végzése a felülvizsgálat kötelező része legyen. Ha azt senki sem vonja kétségbe, hogy egy kisebb öblözeti védőmű, pl. egy árvízkapu, vagy zsilip működőképességét évente ellenőrizni kell, akkor hiba lenne, ha az egész folyórendszeren a sikeres árvédekezést alapvetően befolyásoló modell esetében évente nem győződnénk meg annak működőképességéről. Az előmunkálatok 4-5. pontjaiban megfogalmazottakat és azok fontosságát már több tanulmányban említettük (Rátky 2001, 2002, Rátky-Szlávik 1999, Rátky-Szlávik 2004), hasonlóan már 10 éve hangsúlyozzuk (Rátky 1997) - eddig még eredménytelenül — a rendszeres felülvizsgálat szükségességét. Irodalom ATIKÖVIZIG (2006): Hidrológiai Összefoglaló a 2006. évi tavaszi árvíz védekezési zárójelentéséhez. Összeállította: Lázár M„ Szeged, 2006. június 20. CUNGE, J. A.-HOLLY JR, F. M.-VERWEY, A. (1980): Practical Aspects of Computational River Hydraulics. Pitman, London. HEC-RAS, (2002). River Analysis System, Hydraulic Reference Manual, Version 3.1. KOZÁK, M. (1956): Néhány, nempermanens vízmozgás számítására vonatkozó eljárás ismertetése. Hidrológiai Közi., 1956, 1. 17-32 p. KOZÁK, M. (1958): Árhullámok levonulásának néhány hidraulikai kérdése. EKME Tudományos Közleményei IV. 3. Budapest. KOZÁK, M. (1977): A szabadfelszínű nem-permanens áramlások számítása. Akadémiai Kiadó Budapest. LIGGETT, J. A.- CUNGE, J. A. (1975): Numerical Method of Solution of the Unsteady Flow Equations. Unsteady Flow in Open Channels Vol. I. Edited by K. Mahmood and V. Yevjevich. Water Resources Publications P.O. Box 303, Fort Collins, Colorado 80522, USA RÁTKY, I. (1989): Hidraulika III. Numerikus módszerek alkalmazása a hidraulikában. Tankönyvkiadó. Budapest, 1989. RÁTKY, I. (1997): A Körös-völgyi árvízi szükségtározók üzemirányításának fejlesztése. K+F Műszaki tanúim. Megrendelő: KHVM OVF. RÁTKY, 1.(1999): A Körösök vízrendszerében lévő árvízi szükségtározók számítógéppel támogatott üzemirányítási modellje. Műszaki tanulmány összefoglalója. Consult-Info. Budapest. RÁTKY, I. (2001): Mit tud adni a hidraulika-hidrológia a jövő Tiszai nagyvizeinek biztonságosabb, gazdaságosabb levezetéséhez. MHT XIX. Országos Vándorgyűlés Gyula 2001. július 4-5. RÁTKY, I. (2002): Módszertani alapok a lokalizációs öblözetek feltöltődési folyamatát meghatározó modulhoz. Vízügyi Közlemények, LXXXIV. évf. 2002. évi 2. füzet. RÁTKY, I. - SZLÁVIK, L. (1999): A Körös-völgyi árvízi szükségtározók üzemirányításának fejlesztése. MHT XVII. Országos Vándorgyűlés Miskolc, 1999. (I. köt. 225-254 p.) RÁTKY, I. - SZLÁVIK, L. (2004): Árvízi szükségtározók üzemirányítási modelljének korszerűsítése. Műszaki tanulmány. Bpest, 2004. nov. A kézirat beérkezett: 2007. április 4. Forecast of the spring flood 2006 on the Lower-Tisza River: experiences, recommendations Rátky, I. - Lázár, M. RÁTKY ISTVÁN dr., oki. mérnök, PhD, a BMGE docense, az MHT Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály elnöke, a Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottságának tagja, szakértő a vízkészlet-gazdálkodás, az árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem szakterületeken. LÁZÁR MIKLÓS általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási üzemmérnök, vízkészletfeltárási-vízrajzi szakmérnök, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezető-helyettese, vízkészlet-gazdálkodási, vízfeltárási, hidrológiai szakértő.