Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben
22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. kes országos hatáskörű irányító szerv az igénybevételre vonatkozó kérést közvetlenül az MH Központi Ügyelet részére küldi meg. A kirendelésről a honvédelmi miniszter, illetve a HM Honvéd Vezérkar főnöke dönt. A kirendelésre vonatkozó igényt a kezdeményezőnek - a felkészülés érdekében - a KKB-hoz történő felterjesztéssel egyidejűleg az MH KÜ-nek is meg kell küldeni. Az MH KÜ az igénylést továbbítja a KOB ügyeletes vezetőjének, illetve az általa meghatározott személyeknek, szervezeteknek (HM KÁT, HM VH stb.). Rendkívüli esetben, amennyiben a HKR nincs aktivizálva, illetve az élet- és vagyonmentés indokolja az azonnali intézkedést, az érintett katonai szervezet parancsnoka saját hatáskörében dönt a segítségnyújtásról, és a hadműveleti ügyeleti szolgálatok útján kezdeményezi annak jóváhagyását a HM Honvéd Vezérkar főnökétől. A rendkívüli kirendelésről a KKB illetékes szerveit a KOB vezetője, illetve a HM HVK MFCSF főcsoportfőnöke tájékoztatja. 5.8. A HKR nemzetközi katasztrófavédelmi feladatokban történő részvétele - a HKR a Kormány döntése alapján részt vesz a nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban. 6. Tapasztalatok a 2006 évi árvizek alapján A 2006. évi tavaszi árvízvédekezésben történő részvételt joggal nevezhetjük a professzionális haderő eddigi legnagyobb erőpróbájának, hiszen az MH több mint tízezer hivatásos és szerződéses katonája, közalkalmazottja vett részt közvetlenül a tevékenységben. Természetesen nem szabad elfeledkezni azon állomány megnövekedett feladatairól, amely a védekezés időszakában a honvédség alaprendeltetéséből eredő feladatait látta el itthon és külföldön egyaránt. A munkacsoportokat a táblázat mutatja (az árvízvédekezésben alkalmazott munkacsoportok vastagon szedve): A munkacsoport megnevezése Csoportok száma 1. Búvár csoport 2 2. Emelőgép csoport 2 3. Egészségügyi csoport 9 4. Nehéz földmunkagép és gépi romeltakarító csoport 1 5. Könnyű földmunkagép és gépi romeltakarító csoport 1 6. Áramellátást és világítást biztosító csoport 5 7. Könnyű vízi mentől szállító, vízi útbiztosító csoport 4 8. Légi szállító csoport 1 9. Nehéz kétéltű mentőcsoport 6 10. Rendész csoport 3 11. Robbantó csoport 6 12. Szállító és vontató csoport 2 13. Szárazföldi utak, területek zárását biztosító csoport 3 14. Tábori ellátó csoport 2 15. Téli veszélyhelyzetet felszámoló és mentő csoport 10 16. Vízi szállítócsoport 3 17. Védelmi és romeltakarító kézi munkát végző csoport 12 18. Víztisztító csoport 2 19. ABV felderítő csoport 1 20. ABV mentesítő csoport 1 21. Légi sugárfelderítő csoport 1 22. Havaria laboratórium 1 23. Ágazati Információs Központ 1 24. Légi sugárfelderítő tiszti járőr 1 25. Sugár-egészségügyi laboratórium 1 26. Orvosi ellátó csoport 1 27. Mobil orvos csoport 1 28. KOB szállító csoport 1 29. Személyszállító csoport 1 A HKR 29 féle, összesen 85 munkacsoportjába kijelölt mintegy 1500 fő és 130 technikai eszköz különböző katasztrófatípusok bekövetkezése esetén azonnal, illetve rövid időn belül alkalmazható, előzetesen felkészített erő. A 2006. évi árvízi védekezés során ez az erő jelentős mértékben kiegészítésre került. Lényegében valamennyi nagyobb katonai szervezet bevonásra került az árvízi védekezésbe, sok esetben teljes létszámmal. A 2006. évi árvízi védekezés során az Országos Műszaki Irányító Törzzsel (OMIT) és a Védelmi Bizottságokkal megvalósult jó együttműködés folyamatosan biztosította a szükséges létszámok tervezhetőségét és a személyi állomány készenlétbe helyezését. Ha szükséges, az első lépcsőben alkalmazásra került csoportok kiegészíthetők további erőkkel, melyek felkészítése, átcsoportosítása, felszerelésük kiegészítése folyamatosan történhet nagyobb méretű védekezések (mint a 2006. évi árvizek) során. A vízkár-elhárítási feladatokba bevont személyi állomány a feladatokat fegyelmezetten, felelősségteljesen hajtotta végre. A védekezési munkálatok minden területén, a fokozott tartós leterheltség (hosszantartó, elhúzódó védekezés, éjszakai munkálatok) ellenére példamutató magatartással dolgoztak. A fentieket alátámasztja, hogy az árvízi védekezésre kirendelt 10 000 fő feletti létszámú állomány a védekezés öthetes időszaka alatt fegyelemsértést nem követett el, esemény, jelentés köteles probléma nem merült fel. A munkakapcsolat a terveknek megfelelően, jól, hatékonyan működött. A védekezési munkálatokat közvetlenül irányító Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, illetve a Fővárosi Csatornázási Művek képviselőivel az együttműködés kiemelten jó volt. A Magyar Honvédség a védekezés során felmerült személyi (munkaerő) és technikai igényeket maximálisan kielégítette. 7. Az MH árvízi védekezés során alkalmazott egyes speciális technikai eszközei 7.1. PTSZ-M lánctalpas úszó szállítójármű A 15 tonnás, úszóképes közepes lánctalpas szállítójármüvet a T-54 harckocsi fődarabjainak felhasználásával tervezték meg. 70 személy, ill. 5 t (szárazföldön) vagy 10 t (vízen) teher szállítására alkalmas 40 km/h szárazföldi, vagy 15 km /h vízi sebességgel. Kiemelkedő terepjáró képessége 2,5 m-es árokáthidalás és nagy rakodótere lehetővé teszi az erősen átázott terepen történő anyagszállítást a védekezések helyszínére. Ilyen járművek állnak készenlétben a lakosság kimenekítésére is egy esetleges gátszakadás esetére. 7.2. Mi-8 és Mi-17 közepes szállítóhelikopter A Mi-8 sorozatgyártását 1967-ben kezdték meg, hamarosan a világ egyik legelterjedtebb, legjobban bevált szállítóhelikoptere lett. Különböző változataiból mintegy 11 000 darab készült, és változatait a mai napig gyártják. A Mi-8 2 x 1482 lóerős hajtóművei 3 t, a Mi-17 2x1950 lóerős gázturbinái 4 t hasznos teher, illetve 24 fő szállítását teszik lehetővé 250 km/h sebességgel. Az árvízi védekezés alatt a Magyar Honvédség helikopterei felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak az árvízi jelenségek kialakulását követő azonnali beavatkozások során nagyméretű homokzsákok precíz beemelésével, anyagszállítással, de felderítő, illetve személyszállító feladatkörben is alkalmazásra kerültek. 7.3. PMP hadihíd készlet A KRAZ-255 nehéz tehergépkocsikon szállított szalaghíd készlet alkalmas 60, ill. 20 tonnás úszó- vagy szalaghíd, ill. 20-110 tonna teherbírású kompok építésére (20 t teherbí-