Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben

^OMP^^^^^^ag^a^fonvédsé^zereg^^ delmi tervek alapján végzett katasztrófavédelmi tevékeny­ség végrehajtásával, valamint a polgári katasztrófavédelmi rendszer igénybevételével valósul meg. A HKR, ezen túl­menően a teljes MH feladata a hivatásos és önkormányzati katasztrófavédelmi szervekkel való fokozott együttműködés a katasztrófák elleni védekezés valamennyi időszakában. 5.4. A katasztrófák alapvető típusai, kezelésük szintjei Katasztrófa: a hivatalos megfogalmazás szerint:,,a szük­séghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, il­letőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz o­kozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a ter­mészeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyez­teti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a kö­vetkezmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védeke­zési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyama­tos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. 5 5.4.1. A katasztrófák típusai A HKR működésével kapcsolatos szabályzókban, ter­vekben és dokumentumokban a katasztrófák típusai alatt az alábbi katasztrófahelyzetek értendők: a.) természeti (elemi) csapásokkal összefüggő (vizek áradása, rendkívüli időjárási helyzet, földrengés) kataszt­rófák; b.) nukleáris tevékenységgel összefüggő katasztrófák, ezen belül hazai nukleáris, illetve radioaktív anyagokat tartalmazó és tároló létesítményeknél, a nukleáris és ra­dioaktív anyagok szállításakor, az ország területén kívül és nukleáris energiaforrással rendelkező űrobjektumok földre való visszatérésekor bekövetkező katasztrófák; c.) ipari, vegyipari anyagok alkalmazásával összefüg­gő katasztrófák; d.) veszélyhelyzeti szintet elérő közlekedési balesetek (légi, közúti, vasúti, vízi); e.) humán járványügyi katasztrófák; f.) tömeges migráció által okozott humanitárius ka­tasztrófák. 5.4.2. A katasztrófák kezelésének szintjei - Nemzetközi,: országhatárokon átívelő, csak nemzet­közi összefogással kezelhető katasztrófa - Országos: kettő, vagy több megyét, országrészeket, több katonai szervezetet vagy azok közvetlen környeze­tét fenyegető katasztrófa, kezeléséhez országos szintű in­tézkedés szükséges, - Helyi egy adott területet, katonai szervezetet, vagy annak közvetlen környezetét fenyegető katasztrófa, keze­léséhez a helyi szervek összefogása, helyi szintű segít­ségnyújtás szükséges. 5.4.3. Végrehajtó erők 1. Búvár csoport (BÚVCS): Feladata: árvízi katasztrófák, veszélyhelyzetek során a töltések vízfelőli oldalának szigetelése, vizek műtár­gyakban történt kártételének felmérése, részvétel a sérült műtárgyak eltávolításában (robbantási feladatok), vala­mint légi- és vízi balesetek bekövetkezte során élet és vagyonvédelemben való részvétel. 19 Összetétele: részlegenként 4 búvár eü. részleggel az egészségügyi csoport állományából, valamint vízi bizto­sító részleg. Képessége: 5 óra merülés/nap/búvár 2. Emelőgép csoport (EMGCS): Feladata: az árvízi védekezéshez használt anyagok (homokzsák, bálás szalma, stb.) szállító eszközökre raká­sa; a földrengés következtében romok alatt maradtak mentésében, a romeltakarításban, közművek helyreállítá­sában való részvétel, katonai vasúti szállítás ki- és bera­kásának biztosítása, anyagok mozgatása, bontási felada­tokban való részvétel. Összetétele: részlegenként egy darus gk., emelőgép, tj. tgk. a szükséges kezelőszemélyzettel. 3. Egészségügyi csoport (EÜCS): Feladata: első szaksegély, amely magába foglalja az életmentő elsősegélynyújtást és a szaksegély által meg­határozott segélynyújtási formákat. Összetétele: 4 fő + sebesültszállító gépkocsi. Képessége: egy fordulóval 4 fő fekvő és 1 fő ülő sé­rült, vagy 2 fő fekvő és 4 fő ülő sérült szállítása, átlagos napi teljesítmény 150 km. 4. Nehéz Földmunkagép és gépi romeltakarító cso­port (NFMGRCS): Feladata: különböző talajmozgatási feladatok végre­hajtása Összetétele: csoportonként 1 db 20 tonnás daru, 1 db gyorsjáratú lánctalpas bulldózer (BAT-2), 1 gumikerekes kotró vagy rakodó földmunkagép, 2 önkiürítős tehergép­kocsi., 1 müszakifeld-akelh. (BTR), 1 univerzális föld­munkagép, 1 tj.tgk., 1 kö.vo., 1 ng. száll.pót., kezelősze­mélyzettel és technikai kiszolgáló részleggel. Képessége: összesített útépítési teljesítmény: 1,5-10 km/ó, földmozgatási teljesítmény: 150-400 m 3 /ó 5. Könnyű Földmunkagép és gépi romeltakarító cso­port (KFMGRCS): Feladata: különböző talajmozgatási feladatok végre­hajtása Összetétele: csoportonként 1 db 20 tonnás daru, 1 kö­zepes univerzális földmunkagép, 1 gumikerekes kotró vagy rakodó földmunkagép, 2 önkiürítős tgk., kezelősze­mélyzettel és technikai kiszolgáló részleggel. Képessége: összesített útépítési teljesítmény: 1,5-10 km/ó, földmozgatási teljesítmény: 150-400 m 3 /ó 6. Áramellátást és világítást biztosító csoport (GEN­VCS): Feladata: áramellátási és világítási feladatok biztosí­tása Összetétele: 1 raj, rajonként 1 világító szerelvény kit. Képessége: 8 KW-ig tábor áramellátási és világítási feladatok biztosítása. 7. Könnyű, vízi mentőlszállító, vízi utak, területek zá­rását biztosító csoport (KVMCS): Feladata: vízi szállítási és mentési feladatok végre­hajtása. Összetétele: csoportonként 2-2 kit. rocsó vagy KD-84 szállítóeszköz kezelőszemélyzettel. Képessége: 2x6-8 fő vagy 1 t teher szállítása vízen. 8. Légi csoport (LCS): Feladata: katasztrófák esetén légi felderítés, betegek, rászorultak halaszthatatlanul szükséges esetekben gyógy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom