Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. - Vízi szállító csoportokat: - Pontonos alegység. - Víztisztító csoportot: - Vízellátó alegység. Az alakulatok rendelkeztek a megfelelő tervekkel és okmányokkal, melyeket évente pontosítottak. Az együtt­működés folyamatos szinten tartására összekötő tiszteket küldtek ki, akik kulcsszerepet játszottak a védekezésben. A műszaki csapatok feladatait az intézkedések a kö­vetkezőkben határozták meg: - Személyek és javak mentése, - Anyagszállítás, - Jégtorlaszok megszüntetése robbantással, - Töltés megnyitása, - Ivóvíz biztosítása, - Vízi szállítás. Egy 1995-ben MH folyóiratában megjelent cikk 1 szerint: „A hazánkban végbement és a jelenleg is folyó politi­kai, társadalmi, gazdasági változások jelentős mértékben érintették a védekezés feltételrendszerét. Az elmúlt évek­ben jelentősen megváltozott a vízügyi szervek (VIZIG­ek) árvízvédekezésre azonnal igénybe vehető erői és esz­közei. Csökkent a gátak felújítására, karbantartására for­dítható pénzösszeg. A korábban igénybe vehető erők napjainkra lényegesen lecsökkentek, és struktúrájuk is megváltozott. 1944-ig a vízügyi igazgatóságok összesen mintegy 24000-25000 munkaerővel, és nagy mennyiségű földmunkagépekkel rendelkeztek. A KÖVIZIG-ek át­szervezésének első ütemében leválasztották az ún. építő kapacitást (átkerült a vállalkozói szférába), majd jelentő­sen, mintegy 2/3-ával lecsökkent a VIZIG-ek védekezés­re bevonható állománya, ezzel együtt kevesebb lett a szervezetszerű figyelő szolgálatot ellátók állománya is. Ma ott tarunk, hogy a vízügyi szervek a több igazgat­óság területét (2-3) átfogó, egyidejű védekezés esetén és már alacsonyabb védekezési fokozat (I., II. fokozat) el­rendelésekor is csupán erőik átcsoportosításával képesek megoldani feladataikat. Ezt a helyzetet úgy igyekeznek megoldani, hogy fokozottabb mértékben kívánnak tá­maszkodni az ország egyéb lehetőségeire, ezen belül a Magyar Honvédségre is. Természetesen, ahogy az ország, és a társadalom is meg­változott, úgy a honvédség is egy sor átalakuláson ment ke­resztül. A legszembetűnőbb az a mindenki előtt ismert tény, hogy a jelentős létszámcsökkenés mellett szervezetében is jelentős átalakítások mentek végbe. Mindezzel csökkent az ilyen jellegű feladatra azonnal igénybe vehető létszám, és speciális technikai eszközpark is. Tehát az egyik oldalon fo­kozottan (vagy legalábbis állandó nagyságrendben) jelent­kező igényt, a másik oldalon a csökkenő kapacitást kell e­gyensúlyba hozni. Ezt a problémát jól látják az ország ez irányú biztonságáért felelősséget érző katonai szakemberek is. A megoldást ugyanakkor a honvédelmi törvényben fog­lalt elvek is kötelezővé teszik. Napjainkban szükségessé vált egy átfogó, az élet bár­mely területén jelentkező, a társadalom, a gazdaság szá­mára rendkívüli veszélyt jelentő helyzet - nevezzük ka­tasztrófa helyzetnek - megelőzését és következményei­nek felszámolását szabályozó törvény megalkotása. Ez a „katasztrófa törvény" jelenleg a törvényhozás lépcsőit járja, életbe lépésére valószínűleg a közeljövőben kerül sor. A törvénytervezet ismeretében a Magyar Honvédség Parancsnokságán az árvízvédekezésért felelős Műszaki Főnökség kezdeményezésére a honvédelmi miniszter megbízása alapján beindult a katonai árvízvédelem rendszerének teljes felülvizsgálata, a kialakult követel­ményeknek és lehetőségeknek megfelelő kidolgozása." „Az új katonai árvízvédelmi rendszer kidolgozásához számos tényezőt kell figyelembe venni. így például a rendszernek a haderő átalakítás követelményei alapján kell felépülnie. Ugyanakkor ki kell elégítenie a védeke­zésért fő felelőssége viselő tárca, a KHVM igényeit is. A rendszernek operatívnak kell lennie, vagyis biztosítania kell az erők fokozásának lehetőségét, ugyanakkor figye­lembe kell vennie a törvényesség szabta korlátokat is. Az új katonai árvízvédelmi rendszer kidolgozásában a lehe­tőségek függvényében figyelembe vettük más országok tapasztalatait, eredményeit. A megváltozott körülmények között - az ellentmondások feloldása érdekében - szükségessé vált az MH komplex ár­vízvédelmi feladatrendszerének meghatározása, amely véle­ményünk szerint a következőket foglalja magában: - Gátvédelmi feladatok; - Kiürítéssel kapcsolatos katonai feladatok; - Mentési feladatok; - Vízzel körülzárt körzetek ellátása; - A mentett lakosság ellátásával, elhelyezésével és egész­ségügyi biztosításával kapcsolatos katonai feladatok; - Vízi, szárazföldi, és légi szállítási feladatok; - Védőtöltések átvágása, jégrobbantási feladatok; - Gátszakadás, gátátvágás elzárására irányuló feladatok; - Az árvíz sújtotta körzetek helyreállításában való kato­nai részvétel; - Az árvíz által fertőzött körzetek ivóvíz-ellátásával kap­csolatos feladatok; - A védekezéshez szükséges légi, földi, vízi felderítés végrehajtása. A felsorolt fontosabb feladatok a konkrét helyzettől függően természetesen további részfeladatokra bontha­tók, amelyek végrehajtása tartalmukban és módszereik­ben is változók lehetnek, a védelem térbeli, időbeni ki­terjedéséből és a az adott hidrometeorológiai viszonyok­tól függően. Hasonló módon változhat a feladatokra al­kalmazott vagy alkalmazható technikai eszközök meny­nyisége is. Az árvíz elleni védekezés során a konkrét helyzettől függően a felsorolt feladatok egy része adott i­dőszakban elmaradhat. Esetekét egyes feladatok rövi­debb, vagy hosszabb ideig előtérbe kerülhetnek. Az el­múlt mintegy 25-30 év alatt összegyűlt árvízvédelmi ta­pasztalatok alapján nem zárható ki az sem, hogy a felso­rolt feladatok döntő többsége egy időben jelentkezik. Az is nyilvánvaló, hogy ezek végrehajtása nem kizárólag a magyar Honvédségre hárul, a védekezést az állami véde­kezés rendszerében kell a honvédségnek végrehajtania. Ez azt jelenti, hogy a hadsereg a maga erejével és eszkö­zeivel a különböző polgári szervekkel szoros együttmű­ködésben vesz részt a munkálatokban és rendelkezésre álló erőivel, kiegészíti a polgári szervek lehetőségeit. Bár jellemző a katonai és polgári erők együttes alkalma­zása, egy-egy védekezési szakaszon vagy körzetben, éppen a vízügyi szakemberek irányításával, gyakran előfordul az is. hogy a katonai erők egy-egy szakaszon vagy körzetben önállóan tevékenykednek. Különösen ott, ahol folyamatos és fegyelmezett munkaerőt kell biztosítani, mind gyakoribb

Next

/
Oldalképek
Tartalom