Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Kozák Péter: A Tisza – Szeged főutcája

8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. A partfal meghibásodásai az alábbi okokra vezethetők vissza: - A tervezési peremfeltételek jelentős megváltozása a korábbi LNV-t jelentősen meghaladó 2006. évi tetőző vízállások következtében. - A Partfal belvárosi helyzetéből következően annak közvetlen környezetében található nagyszámú használaton kívüli közművezeték, és az azokon tapasztalt vízbetörések. - A Partfal folyamatos fenntartási munkálatainak forráshiány miatti elmaradásából következő nagymértékű meghibásodások (dilatációs repedések, stb.). - A Partfal környezetében található épületek talajvizekkel szembeni érzékenységének fokozódása a klinikai tömb épületei esetében. A 2006. évi tavaszi árvíz folyamán. Szegeden végrehajtott árvízvédelmi munkákkal kapcsolatban fontos néhány alapvető adottságot kiemelni. A város elhelyezkedése miatt a Tisza és a Maros folyó akár önállóan is képes a mértékadó állapothoz közeli vízszinteket okozni a folyószakaszon. Sem a 2000. évi sem a 2006. évi árvíz során a Maroson érkező árhullám nem találkozott a tiszai árhullámmal Szegednél. Számítások alapján, amennyiben a 2000. évi tiszai árvíz találkozik a marosival, akkor már 1000-1050 cm körüli vízszintek alakultak volna ki szemben az akkori tetőző 929 cm-rel. Ha a 2006. évi árvíz során a Maroson érkezett volna egy rendkívüli árhullám a tiszai tetőzéssel egyidejűleg, úgy Szegednél a tetőző értékek akár az 1100 cm-es szintet is meghaladták volna, mely szintnek a kivédése a partfal mentén tapasztalt árvízi jelenségek-meghibásodások ismeretében kétséges. Tehát, számítani kell arra, hogy a szegedi folyószakaszon a Maroson érkező árhullámok következtében alakulnak ki további rendkívüli vízszintek: a folyó még nem merítette ki az árhullámok kialakulásában rejlő valamennyi lehetőségét. A belvárosi védelmi szakasz a város biztonságának szempontjából elsődleges és meghatározó. Azonban meg kell jegyezni, hogy a város és annak környezetében elhelyezkedő kisebb települések számára is potenciális veszélyforrás lehet egy város feletti vagy alatti szakaszon bekövetkező meghibásodás az árvízvédelmi művekben, hiszen az 1879. évi árvízkatasztrófa a várostól távol, attól északra bekövetkezett gátszakadás eredménye volt. Fontos, hogy a város védelmét ellátó árvízvédelmi rendszer valamennyi eleme alkalmas legyen védelmi feladatainak ellátására. A fenti tények ismeretében átértékelődött az a korábbi, a szegedi Oskolás Intézet által kidolgozott városfejlesztési elképzelés, amely nemzetközi példákra (Zaragoza, Szöul, stb.) alapozva a belterületi partszakasz szegmensenkénti fejlesztését célozta meg. A korábbinál hangsúlyosabb szerepet kapott a Partfal - az árvízvédelmi rendszer rekonstrukciója, de oly módon, hogy ne elválassza, hanem összekösse a várost a folyóval. A koncepció a városi partszakaszt szegmensekre bontotta a különböző hasznosítási igényekhez kapcsolódóan abból a célból, hogy minden érdeklődő a számára fontos tevékenységet a folyó mentén gyakorolni tudja (2. ábra). A rekreáció, a közösségi terek (3. ábra), a sport, a természeti értékek bemutatása, helytörténeti látnivaló és az időszakos rendezvények is teret kaptak a partszak jövőbeni életében. Természetesen, elsődleges a város árvízi biztonságának megteremtése, hiszen jelenlegi állapotában a jelentős árvízi helyreállítási erőfeszítések ellenére nem nyújt megbízható KOZÁK PÉTER védelmet a város számára. Főleg az 1970-es rekonstrukció során alapként felhasznált régi tégla támfal állapota nem kielégítő, illetve a Partfal közvetlen környezetében található nagy számú használaton kívüli közmű-vezeték mentén alakulhatnak ki haváriák. A használaton kívüli vezetékek esetében legjelentősebb a város 1880-1911 közötti használt főgyűjtője, amely mintegy 600 méter hosszon a Partfallal párhuzamosan, attól néhány méter távolságban húzódik. A kellő árvízvédelmi biztonság megteremtésére a jelenlegi fal mögött kiépítendő kettős vasbeton résfal létesülne, mely a folyó felöl a város irányában tartó átszivárgó vizektől mentesítené a várost. A város felől érkező felszín alatti vizeket mélyszivárgó rendszer emelné a folyóba. A kellő magassági biztonságot mobil gátrendszer alkalmazásával valósítanák meg, igazodva számos európai nagyváros (Prága, Köln) gyakorlatához. A mobil gátrendszer a tömlős szerkezetű rendszertől kiindulva a más stabil szerkezetű gátrendszer alkalmazását lehetővé tenné. (4. ábra). felnyíló fedlap (mechanikai védelem) 4. ábra. A tervezett mobil-gáttal ötvözött árvízvédelmi mű keresztszelvénye Szerző: Takács Lajos, dr. Kozák Péter A projekt Szeged városfejlesztési elképzeléseinek tengelyében helyezkedik el. Megvalósítását az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal közösen tervezik, melynek összköltsége eléri a 15 milliárd forintot. A projekt főbb elemei: - Belvárosi partfal-rekonstrukció, - Közösségi terek kialakítása, - Rekreációs útvonalak, kerékpárút hálózat kiépítése, - Hullámterek rehabilitációja. A projekt sokrétűen kapcsolódik a térségben tervezett és jelenleg is végrehajtás alatt lévő egyéb projektekhez. Azok hatásait igyekszik kiterjeszteni. A hullámterek rehabilitációja során az árvízi meder lefolyási viszonyai javulnak, igazodva a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez, a városban megteremtendő tudásközpont - Biopolisz területéhez kapcsolódva ott rekreációs lehetőségeket biztosít. Az átépített belvárosi partszakasz biztosítja a feltételeket a turisztikai célú gazdasági hasznosítás számára is. A projekt különdíjat nyert a 2006. őszén rendezett Közép-Kelet Rurópai Projektvásáron, mint a „Legmegvalósíthatóbb EU finanszírozásra jelölt projekt" (A kézirat beérkezett: 2007. március l-jén) dr., oki. mérnök (1995), PhD. (2007). Az 11.01. sz. Tisza jobb-parti árvízvédelmi szakasz védelemvezetője, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtőfejlesztései Osztályának vezetője.