Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Pálfai Imre: Szélsőségesen nedves vízháztartási helyzet a Tiszántúl délkeleti részén 2006-ban

62 Szélsőségesen nedves vízháztartási helyzet a Tiszántúl DK-i részén 2006-ban Pálfai Imre 6721. Szeged, Füredi u. 9/a Kivonat: A Tiszántúl délkeleti részén (Mezőhegyes-Végegyháza-Dombegyház térségében) a 2004. január 1.- 2006. június 30. közötti 2,5 évben példátlanul sok csapadék (1900-2000 mm) hullott, ami - az átlagosnál hűvösebb időjárással párosulva és bizonyos emberi tevékenységekkel tetézve - a talaj túlzott elnedvesedését, a talajvíz szélsőséges megemelkedését, helyenként felszínre törését idézte elő. csapadék, hőmérséklet, talajvíz, emberi tevékenységek. Kulcsszavak: 1. Bevezetés 2006 tavaszán - a helybéliek elmondása és nyári bejárásunk tapasztalata szerint — a Tiszántúl délkeleti részén (elsősorban Mezőhegyes-Végegyháza térségben, Dombegyház környékén is) szokatlanul nedves vízháztartási helyzet alakult ki. A mezőgazdaságilag művelt területeken a talaj sokfelé teljesen átnedvesedett, munkagépekkel járhatatlanná vált, helyenként tartós vízelöntések képződtek. A már 2005ben kialakult ilyen elöntések tovább növekedtek. Némelyik elöntés szinte kis tóvá fejlődött, bennük és környezetükben elburjánzott a vízi növényzet, e helyeket időnként a vízi madarak lepték el. A víz a mélyebb fekvésű helyeken, lakott területeken is megjelent. A mezőhegyesi 81. major délnyugati sarkában, és a Végegyházához tartozó Árpádtelepen, az épületekbe is betört, s jelentős károkat okozott (1. és 2. kép). A hónapokig tartó védekezés (vízelvezetés, szivatytyúzás) nem sok eredményre vezetett, a felszínen összegyülekező és az alulról feltörő víz csak június közepétől kezdett észrevehetően apadni. A vázolt szélsőséges vízháztartási helyzet okainak feltárására és a vízrendezési teendők meghatározására - a DélBékés Megyei Vízgazdálkodási Társulat megbízása nyomán — tanulmányterv készült (Tóczi 2006). Ebből a hidrológiai vizsgálat eredményeit - rövidítve és némileg kiegészítve az alábbiakban mutatom be. A 2006. évihez hasonló, de közel sem ilyen kritikus vizes körülményeket e térségben legutoljára 1999/2000 fordulóján lehetett tapasztalni. Azt megelőzően pedig - az idősebbek emlékezete szerint - 1942-ben, amikor a mostaninál is nagyobb víz volt, és súlyosabb állapotok uralkodtak. Ez derül ki az akkori országos árvízvédelmi kormánybiztos beszámolójából is (Bárczay 1943). A szélsőségesen nedves vízháztartási helyzetnek, amilyenek 2006-ban az Alföld más részein is voltak, nyilván a sok csapadék a fő oka, de más tényezők is szerepet játszhattak. 2. Csapadékviszonyok Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), valamint az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIKÖVIZIG) adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a szóban lévő térségben 1998 és 2006 között nagyon változatosan alakultak a csapadékviszonyok: 1998 az átlagosnál csapadékosabb, 1999 nagyon csapadékos, 2000 - májustól kezdve - nagyon száraz, 2001 átlag feletti csapadékú, 2002 és 2003 nagyon száraz nyarú volt, 2004 óta viszont 2006 nyaráig tartósan nedves időjárás uralkodott. A 2004 óta tartó nedves periódus alatt különösen 2005ben és 2006 első felében hullott sok csapadék. A 2004. január 1. és 2006 június 30. közötti 2,5 éves időszakban az ATIKÖVIZIG csapadékmérő állomásai közül éppen a vizsgált térségben lévőknél mérték a legtöbb csapadékot. A két és félévi összeg Nagyéren 1921 mm, Mezőkovácsházán 2060 mm. Dombegyházon 1909 mm. Ezeket az értékeket a sokévi átlaggal - hosszú „víziges" csapadék-adatsor hiányában - közvetlenül nem tudjuk összehasonlítani, csupán valamely OMSZ-mérőállomás adataiból meghatározott sokévi átlaggal. E célra a néhány éve már nem működő mezőhegyesi OMSZ-mérőállomás 1901-70. évi adataiból (Hajósi-Kakas-Kéri 1975) meghatározott 2,5 éves átlagot fogadhatjuk el, amely 1458 mm. Az ehhez képest kialakult 2,5 évi csapadéktöbblet tehát mintegy 450-600 mm (!), amit igen jelentősnek minősíthetünk, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a vízügyi mérőállomásokon a tapasztalatok szerint — a mérőállomás nem teljesen szabványos kialakítása és egyéb okok miatt - általában valamivel több csapadékot mérnek, mint a közeli OMSZ-állomásokon. 1. ábra. A 2004. január 1. és 2006. június 30. közötti 2,5 évi csapadékösszeg eloszlása az ATIKÖVIZIG területén A 2004. január 1.- 2006. június 30. közötti 2,5 évi csapadékösszeg területi eloszlását az összes ATIKÖVIZIG-állomás adataiból szerkesztve az 1. ábrán mutatjuk be. Ezen látható, hogy a kiugróan legtöbb csapadék éppen vizsgált térségünkben, főleg Mezőkovácsháza környékén hullott, mintegy 200-400 mm-rel több (!), mint az ATIKÖVIZIG egyéb területein, kivéve az igazgatóság délnyugati részét (főleg a Kiskunhalas-Jászszentlászló közötti homokvidéket), amely szintén sok csapadékot kapott, de térségünk még ehhez képest is jóval csapadékosabb volt. A 2004. január 1. és 2006. június 30. közötti nagyon csapadékos időszak rendkívüliségére utal, hogy Mezőhegyesen 1901-1970 között a legcsapadékosabb 2,5 éves periódus 1940-42-ben fordult elő, amikor is a csapadékösszeg az OMSZ adataiból (Hajósi-Kakas-Kéri 1975) számítva 1770 mm volt. Az 1970 utáni időszakból az 1998-2000 közti 2,5 év csapadékösszege emelkedik ki, ami a mezőhegyesi OMSZ-állomáson 1730 mm-t tett ki. Az előzőkön kívül Mezőhegyesen többször is kialakult nagyon csapadékos periódus, pl. 1954-56, 1965-67, 1969-71 és 1977-79 között, de a 2,5 évi összeg ezekben az esetekben a fentieknél kevesebb volt, nem érte el az 1700 mm-t. A csapadékadatok feldolgozása alapján végeredményben azt mondhatjuk, hogy Mezőhegyes és Dombegyház között a