Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Barna Gabriella–Fórizs István: A Balaton stabilizotóp-hidrológiai karakterisztikája

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 2. SZ. 3.7. Aljzat (iszap pórusvíz) A vertikális rétegzettség vizsgálatát kiegészítettük az­zal, hogy megvizsgáltuk van-e különbség az iszapból, az aljzat közeléből és a partközeiből vett vízminták stabil­izotópos összetételében. Két helyen vizsgáltuk az alsó vízréteg és az iszap pórus­vizének stabil-izotópos összetételét (1. táblázat, Balaton­széplak, Balatonlelle), amelyek gyakorlatilag megegyeztek. A pórusvíz és a tó-víztest stabilizotópos összetételé­nek azonossága vagy eltérése akkor nyer jelentőséget, a­mikor a pórusvízzel izotóp-egyensúlyban lévő élőlények (kagylók) tóüledékben megmaradt részeinek stabil-izotó­pos összetételéből készítünk klíma-rekonstrukciót. 4. Összefoglalás A Balaton izotópos összetételének térbeli eloszlását vizs­gálva kimutatható, hogy a Zalától távolodva a mintavételi helyek ö l 80 és SD értékei pozitív irányba tolódnak el, mely­nek oka az, hogy a Balatonon lassan átfolyó víz a párolgás következtében a nehéz ( 1 80, D) izotópokban fokozatosan dúsul. A tó két vége közti 5 l sO különbség 2 %c, ami elég je­lentős érték, ezért mindenképpen számolni kell vele klíma­és/vagy környezet-rekonstrukció esetén. A fenti nyugat-keleti izotóp-eloszlás nagyon jó párhu­zamot mutat a Müller és Wagner (1980) által közölt Mg/ Ca arány térbeli változásával, miszerint az áramlás során a Mg/Ca arány nő. A Balatonból származó 8 l sO és 6D értékeket regioná­lis párolgási vízvonalként (8D = 5,2*8 , sO - 13,7) ábrá­zolva meghatároztuk a Balaton vízgyűjtőjére hulló csa­padék átlagos izotópos összetételének közelítő 5 1 80 és 6D értékeit, ami jelentős eltérést mutat a bécsi, gráci és ljubljanai meteorológiai állomások sokéves adataiból számolt átlagtól. Ennek feltételezett oka a geográfiai kü­lönbségeken túl, hogy a balatoni adatok egy rövidebb időszakot reprezentálnak, amely időszakban volt kiemel­kedően száraz év. Mérvadónak a három állomás adatai­ból számolt átlagot tekintjük, amit a vízgyűjtőn mért ta­lajvíz 5 l xO adatok megerősítenek. A Balaton párolgási vízvonala hasonlóságot mutat a Kavicsos-tó (Csepel-sziget) és a Kelemen-szék (Duna­Tisza köze) párolgási vízvonalával, ugyanakkor eltér a Fertő tó párolgási vízvonalától. A partközeiben és nyílt vízen vett vízminták izotópos összehasonlításakor nem találtunk számottevő különbsé­get. Hasonlóképpen nincs szignifikáns különbség az alj­zat iszap pórusvize és a felette található víztest stabil-i­zotópos összetétele között. A Balatonban nem mutatható ki vertikális rétegzett­ség, a víztest teljes mértékben felkeveredik. A Balaton térbeli izotópos eloszlásának ismerete o­lyan múltbéli klímaváltozásra irányuló vizsgálatokat ala­poz meg, melyeknél az információt a Balatonban élt bio­gén karbonátok (pl. puhatestü-héjak) adják. Ezen vizsgá­latokhoz elengedhetetlen a tanulmányban részletezett térbeli izotópos karakterisztika ismerete. 5. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki Menyhárt Csabának a mintavételezés során nyújtott segítségéért, továbbá De­mény Attilának és Cserny Tibornak az értékes szakmai észrevételeiért. Irodalom: Bárányi, S. (1980): A Balaton meteorológiai, hidrológiai jellemzői. In: A Balaton kutatása és szabályozása. (Szerk.: Bárányi S.) V1TUKI Közi. 27,211-255. Craig, H. (1961): Isotopic variation in meteoric waters. Science, 133: 1702-1703 Cserny, T. (1995): Results of isotope-geochemical studies in sedimen­tological and environmental geologic investigations of Lake Bala­ton. Acta Geologica Hungarica, Vol. 38/4, pp. 355-376. Deák, J. (1995): A felszín alatti vizek utánpótlódásának meghatározása izotópos módszerekkel az Alföldön. VITUKI Zárójelentés, Bpest. Deák, J., Fórizs, I., Deseö, E., Hertelendi, E. (1993): Origin of Ground­water and Dissolved Ammonium in SE Hungary: Evaluation by Environmental Isotopes. In: Tracers in Hydrology, IAHS Publ. no. 215, pp. 117-124. Epstein, S., Mayeda, T. K. (1953): Variation of the 180/160 ratio in natural water. Geochim. Cosmochim. Acta, 4. pp. 213-224. Fórizs, I., Berecz, T., Molnár, Z., Süveges, M. (2005): Origin of shal­low groundwater of Csepel Island (south of Budapest, Hungary, Danube River): isotopic and chemical approach. Hydrological Pro­cesses 19(17), pp. 3299-3312. Fórizs, I., Tóth, T., Palcsu, L„ Barna, G. (2006): Small isotope effect of evaporation when the rate of evaporation is very high: soil saliniza­tion on Nyírő-lapos (Hortobágy, Hungary). In: International Work­shop on Isotopic Effects in Evaporation: Revisiting the Craig-Gor­don Model Four Decades after its Formulation. Area della Ricerca CNR. Ext. Abstracts. Pisa, Italy, 2-5 May 2006. Pisa, pp. 54-57. Gibson, J.J., Edwards, T.W.D., Bursey, G.G., Prowse, T.D. (1993): Es­timating evaporation using stable isotopes: quantitative results and sensitivity analysis for two catchments in northern Canada. Nord. Hydrol. 24:79-94. Gonfiantini, R. (1978): Standards for stable isotope measurements in natural compounds. Nature, 271. pp. 534-536. Hoefs, J. (1997): Stable Isotope Geochemistry. 4th ed. Berlin: Sprin­ger-Verlag. 168 p. Hutchinson, G.E., Löffler, H. (1956): The thermal classification of la­kes. Proc. Nat Acad Sei., Wash. 42: 8486. IAEA (2004). Isotope Hydrology Information System. The ISOHIS Database. Accessible at: http://isohis.iaea.org Kovács J, Koroknai Zs, Futó I, Kovács-Székely I (2006) Period estima­tion and using multivariable data analysis methods in Lake Balaton time-series. Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica 41(l):45-54 Lewis, W. M., Jr. (1983): A revised classification of lakes based on mixing. Can. J. fish. Aquat. Sei. 40: 1779-1787. Mádlné Szőnyi Judit. 2006. ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, személyes közlése alapján. Medve A. (1996): A Balaton vizének és Holocén üledékének stabil izo­tópos vizsgálata. Egyetemi szakdolgozat, ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, Budapest. Müller, G., Wagner, F. (1978): Holocene Carbonates Evolution in Lake Balaton (Hungary): A Response to Climate and Impact of Man - in Modem and Ancient Lake Sediments. In: Matter, A., Tucker, M. E. (Eds.): Modern and Ancient Lake Sediments. Blackwell Sei. Publ. pp. 57-81. Müller, G., Wagner, F. (1980): A Balaton karbonát üledékeinek kifej­lődése, a klimatikus és az emberi hatások tükröződése. Hidrológiai Közlöny. 11. sz. pp. 509-518. Pásztó, P. (1963): A Balaton vízminőségének vizsgálata. VITUKI 11. Kiadv. Bp. pp. 1-125. Péczely, Gy. (1974): A levegő nedvessége a Balaton térségében. In: A Balaton éghajlata. (Szerk.: Béli B.-Takács L.) OMI Hiv. Kiadv. XL. Köt. 117-121. Prosser S. J., Scrimgeour C. M. (1995): High-precision determination of 2H/'H in H2 and H2O by continuous-flow isotope ratio mass spe­ctrometry. Analytical Chemistry, 67: 1992-1997. Radosza Zs. (2002): A Balaton aktuálgeológiai folyamatai: O, vízmi­nőségi és klimatikus adatok idősoros és többváltozós elemzése. Szakdolgozat. Rank, D., Rajner, V., Nussbaumer, W., Papesch, W., Dreher, J., Reitin­ger, J. (1984): Study of the interrelationships between groundwater and lake water at Neusiedlersee, Austria. In: Isotope Hydrology 1983, IAEA, Vienna 1984, pp. 67-81. Sági, K., Zákonyi, F. (1970): Balaton. Panoráma Kiadó. 581 p. Tullner, T. (2002): A Balaton vízszintváltozása földtudományi adatbá­zisának térinformatikai feldolgozása tükrében. Doktori dolgozat. Virág, Á. (1998): A Balaton múltja és jelene. Egri Nyomda Kft. 904 p.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom