Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Bazsika Emőke: Az M31 autópálya vízelvezetése és vízrendezési feladatok Nagytarcsa térségében

55 Az M31 autópálya vízelvezetése és vízrendezési feladatok Nagytarcsa térségében Bazsika Emőke 8973. Csesztreg, Deák F. u. 45. Kivonat: Kulcsszavak: A tervezés feladata az M31 autópálya csapadékvíz elvezetésének ismertetése az 5+850 km szelvényig, és egy árvíztározó létesítésének vizsgálata a Szilas-patak Nagytarcsai mellékágán. Az autópálya a Gödöllői dombság változatos tájain halad nagy magasságkülönbségeket áthidalva. Az autópályát keresztező Szilas-patak vízjárása erősen ingadozó, árvíz esetén a völgy víz alá kerül, elöntéssel fenyegeti Nagytarcsa községet is. A 2x2 sávos autóoálya első szakasza Szilas-patak Nagytarcsai mellékágának vízgyűjtőjét szeli ketté, ami a természetes lefolyási viszonyokat nagymértékben módosítja. A pálya-víztelenítés egyik feladata ebből következően az útpálya felett összegyűlő terepi vizek kártétel nélküli átvezetése a patakmederbe, ami övárkok, talpárkok, átereszek, kőrakatok segítségével történik. A tervezés másik feladata a burkolatra hulló csapadékvíz összegyűjtése, élővízbe való csatlakozás esetén tisztítása. A víztelenítés eszköze lehet vízelvezető szegély, folyóka, rézsű-surrantó, tisztítóakna, hossz-csatorna. A burkolatszerkezet víztelenítésének megoldására keresztszivárgók, szivárgó-paplanok, szekrényszivárgók kerülnek elhelyezésre. Az M31 autópálya építésével párhuzamosan az önkormányzat kérésére lehetővé válhat a Nagytarcsa község árvízi problémáit megoldó árvízcsúcs-csökkentő tározó létesítése az autópálya keresztezés felett. A gát agyaga az autópálya építés során fölöslegessé vált agyagból kerülne ki. A gáttest mögött kialakuló tározótér képes a 100 évente előforduló árvíz befogadására. A Víz Keretirányelv előírásait figyelembe véve megállapítható, hogy az árvízcsúcs-csökkentő tározó, és továbbfejlesztés esetén az állandó víztartású tározó sem veszélyezteti a patak jó ökológiai állapotát, a víz minősége jelen állapotában is kielégítő, vízrendezés, csapadékvíz-tározás, autópálya-víztelenítés. I. Bevezetés 1.1. Előzmények Az M0 és M3 autópályákat összekötő gyorsforgalmi út létesítésének előzményei 1997-1998-ra nyúlnak viszsza. A térségben folyó előkészítési munkákat alapvetően egy kormányhatározat gyorsította fel, amely - többek közt - az M0 autópálya keleti szektorának teljes megvalósítását 10 éven belül végrehajtandó feladatként írta elő. 1998. június 18-i rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés, a számára készített háttéranyag alapján, elfogadta az M0 autópálya kialakításának kidolgozott koncepcióját, amiben meghatározó szerepe volt az MO autópályát az M3 autópályával összekötő, Gödöllő térségében vezető gyorsforgalmi útnak. Ennek egyik oka, hogy az európai közlekedési folyosókra vonatkozó megállapodás alapján az V. számmal jelölt főiránynak a közúti kapcsolata Magyarországon az M7-M3 autópályák vonalán vezet át. Ezért lényeges ezeknek az utaknak a megfelelő színvonalú és vonalvezetésű, kellően rövid összekötése. A másik ok, hogy a tranzitforgalom leválasztásával csökkenthető az MO autópályának az összekötés elválási csomópontja utáni szakaszán (Bp. XVI. kerület Csömör térségében) a forgalom nagysága, és ezáltal a környezetre háruló terhelés (zaj- légszennyezés). Ez utóbbi pedig a legfontosabb feltétele az érintett települések által a nyomvonalhoz való hozzájárulásnak, vagyis az MO gyűrű megvalósításának. A nyomvonalra több tanulmányterv is készült, ezek közül 2004-ben választották ki a végleges változatot. 1.2. A tervezési feladat leírása Az M31 autópálya a Gödöllői dombság területén fekszik, a tervezési feladat megoldásához szükséges a környék földrajzi viszonyainak, a Szilas-patak Nagytarcsai mellékága vízgyűjtő területének, a pálya nyomvonalának ismerete. A tervezés egyik feladata az M31 autópálya csapadékvíz-elvezetésének ismertetése, terepi vizek és a burkolati csapadékvizek tekintetében. A terepi vizek rendezése kapcsán felmerül Nagytarcsa község árvíz-mentesítésének megoldási lehetősége is. A Szilas-patak nagytarcsai mellékágának kiegyenlítetlen vízjárása évek óta elöntéseket okoz Nagytarcsa településén. Ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy az autópálya építésével párhuzamosan, az ott keletkezett földanyagot felhasználva árvízcsúcs-csökkentő tározót létesít a település határában. E terv célja az autópálya Szilaspatak vízgyűjtőterületét érintő szakasza csapadékvíz elvezetési rendszerének megoldása, és ezzel összehangolva egy árvíztározó tervezése. 1.3. A Gödöllői-dombság 1.3.1. Domborzati adatok A Szilas-patak nagytarcsai mellékágának vízgyűjtő területe Pécsi Márton Magyarország kistájainak katasztere (1990) című könyve alapján a Gödöllői-dombság kistájnak E-ENy részéhez tartozik. „A kistáj 130 és 344 m B.f. magasságok között található. A területet ENy-i irányú, sakktábla-szerüen összetöredezett és különböző mértékben kiemelkedett dombsági, ÉNy-i peremén karbonátos felszínek jellemzik". (Pécsi, 1990) A kistáj egy kisebb részét, a Szilas-patak vízgyűjtőjét és az M31 nyomvonalát részletesebben megvizsgálva az alábbi tagoltságot figyelhetjük meg: „A tervezett autópálya a Szőlők-alja dűlőn át a Határhegy magaslatára vezet. A szántóföldi művelésű területet erdősávok és földutak tagolják. A felszín észak felé folyamatosan emelkedik, 185-215 mB.f. magasságú. A Határ-hegy magaslatát elhagyva (210-215 m B.f.) az M31 autópálya nyomvonala a Szilas-patak tágas völgyébe ereszkedik le. A patak déli oldalán a 3102 jelű burkolt út, északi oldalán földút húzódik. A patak közvetlen környezete mély fekvésű (180 m B.f. körüli), mocsaras, vízkedvelő növényzettel benőtt, egy részén sűrű erdő található. A felszín jellemzően 180-190 m B.f. közötti. A patak keresztezése után a felszín észak felé ismét emelkedni kezd, a Körmös-hegy fennsíkszerű, lapos tetejének irányába (180-240 m B.f.). Ezt elhagyva az M31es autópálya a lankás térszínen, nagytáblás mezőgazdasági területen át halad a Kálvária mögötti dűlő 220-230 m B.f.-i térségében. Ezt követően a nyomvonal a Széles