Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
1. szám - Konecsny Károly: A hóviszonyok jellemzői és vízjárás befolyásoló hatása a Felső-Tiszán
K. ONECSNY K.: A hóviszonyok jellemzői a Felső-Tiszán 53 5. táblázat. A hótakarós időszakok hossza sokévi napi adatok alapján számítva Állomás Átlag Maximum Minimum VIIIIVIIIIVIIIIXII VII Ossz. XII VII Ossz. XII VII Ossz. M.Sziget 44 91 135 65 108 173 26 60 86 Szatmárném 32 74 106 56 107 163 0 24 24 Aknasug. 47 93 140 68 112 180 9 77 86 Jezer 104 199 303 124 218 342 64 177 241 Zilah 32 82 114 56 110 166 0 56 56 Dés 44 84 128 64 109 173 1 50 51 Beszterce 40 83 123 66 110 176 1 51 52 Vigyázó 93 155 248 126 192 318 64 126 190 Kolozsvár 41 89 130 56 114 170 0 67 67 Ungvár 35 72 106 59 105 163 1 51 24 Min 32 72 106 56 105 163 0 24 24 Max 112 199 303 127 218 342 85 177 243 Átlag 57 111 163 79 136 210 •24 82 99 nap) térségében jelentkeztek hótakarós napok. Nyugaton és délen általában 40 nap alatti értékek voltak jellemzők. A síkvidéken ugyan március közepéig, fokozatosan mindenütt elolvadt a hó, de a külföldi hegyvidéki vízgyűjtő-részeken novembertől márciusig, öt hónapon keresztül szinte folyamatos volt a hófelhalmazódás, a magasabb hegyeken áprilisig volt hótakaró. 3000 Az 1998-1999 téli idény a hóval való borítottság tartóssága szempontjából az átlagosnál kiemelkedőbb volt, Nyíregyházán például, a hótakarós napok száma 67. A 2004. november és 2005. március időszakban a Fetikövízig működési területén lévő 50 állomás adatai szerint, a hótakarós napok száma átlagosan 37 volt, ami a sokévi átlag közeli. A leghosszabb ideig, Tiszabecs, Garbolc (56 nap), Sonkád (51 -g- 2500 2000 M I 1500 n E. 1000 "R 500 y = 9,6542x-431,35 = 0,942 Viavázó 100 200 Hótakarós napok 300 10. ábra. A hótakarós napok sokévi közepes szántának változása a tszf. magasság függvényében 11. ábra. A hótakarós napok sokévi átlagának (1994-2005) havonkénti alakulása 4.4. Hóvastagság A hóvastagság a szilárd csapadék mennyisége, időbeni alakulása és az olvadás jellemzői mellett, függ a havazás jellegétől (lassú, hóvihar), a domborzat rajzolatától, a lejtő kitettségtől, növénnyel való borítottságtól, a növényzet fajösszetételétől (tűlevelű, lombhullató), a szél irányától és sebességétől stb. A legnagyobb hóvastagság a síkságon január második felében van, innen a magasság függvényében egészen áprilisig húzódik el ez az időpont. A Kárpátok déli lejtőin a 10 cm-es vastagság 600 m szinten, az északin már 400 m szinten mutatható ki (Bázác 1983). A két ellenkező kitettségű lejtő közötti különbség csökken a 40 cm-es vastagságig, itt meg is fordulhat az arány, tehát a déli lejtőn nagyobb lehet a hóvastagság, mint az északin. A hóvastagság korrekt meghatározását nehezíti a hegytetőkön a szél általi elhordása a védett, árnyékos helyekre. A hóvastagság dinamikus változása havazás közben és a hóréteg kialakulását követően egyaránt bekövetkezik. A maximális hóvastagság időben nagy havazást okozó időjárási körülményekhez kapcsolódik, térben helyi hófelhamozódást elősegítő védett helyekhez. A hazai vízgyűjtőrészen, a sokévi közepes hóvastagság 10-15 cm között, a maximális 40-90 cm között változik (6. táblázat). A legnagyobb sokévi közepes hóvastagság a csapadékosabb észak-keleten, Tiszabecs-Sonkád térségében jellemző. A maximális hóvastagságot 1999. februárban, 94 cm-t Vásárosnaményban, 85 cm-t Dombrádon, 77 cm-t Záhonyban mérték. 6. táblázat. A sokévi közepes és maximális hóvastagság és hó-vízegyenérték a Fetikövízig működési területén Sokévi közepes Maximális Sz Vízgyűjtő Állomás Tszf mag. (m) Mérés kezdő éve HóV1S '8 cm Hó vizéé mm Hóvastagság (cm) Hó-viz-cgyenérték (mm) 1 Tisza Tiszabecs 117 1961 15 36 52/99.02.12 88/05.02.20 2 Tiszaszalka 107 1962 13 31 61/87.02.09 110/99.02.18 3 Záhony 106 1961 15 30 77/99.02.14 70/99.02.11 4 Szabolcsv.mart 102 1962 12 30 65/99.02.14 111/99.02 18 5 Tiszabercel 102 1962 13 31 64/99.02.14 112/99.02.23 6 Túr Garbolc 117 1962 14 32 49/87.02.09 80/99.02 18 7 Sonkád 115 1962 15 33 60/87.02.09 75/05.02.15 8 Vámosoroszi 113 1978 10 15 44/87.02.09 104/87.02.09 9 Szamos Csenger 119 1962 10 24 40/87.02.09 60/99.02.18 10 Tunyogmatolcs 112 1962 12 25 45/03.02.05 72/03.02 15 11 Kiaszna Agerdőmajor 120 1962 12 26 38/03.01.15 86/99.02.11 12 Lónyay-fcs. Nyírbogát ISI 1975 10 20 53/99 02 12 101/99.02.22 13 Császárszállás 116 1971 13 29 53/03.02.05 91/99 02.23 14 Nyíregyháza 118 1951 12 23 65/99.02.17 48/03.02.10 Területi átl./max, szélsőérték 2002 12 27 38-77 48-112 Átlagos térfogatsúly 27 mm/12 cm x 10 = 0,22 g/cm'
