Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

156 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. független mikrobiológiai módszer (a Denaturáló Gradiens Gél Elektroforézis -DDGE- és közösségi kemotaxonómiai eljárások: kínon és zsírsav profil meghatározás) segítségével végeztük el. A mederüledékben található nitrogénkötő kékalgák (C. raciborskii) spóráinak mennyiségét nitrogén hiányos Allentáplevesben, szakaszos megvilágítás mellett tenyésztve szintén MPN módszer segítségével becsültük. Pozitívnak azokat a leoltásokat tekintettük, amelyekben a C. raciborskii jelenléte mikroszkóppal igazolható volt. Eredmények és értékelésük A trofitás alakulása 1994-2004 között a Balaton egyes medencéiben Tavaink közismert eutrofizálódása alól a Balaton sem volt kivétel. 1982 után 1994-ben megismétlődött az egész tóra kiterjedő tömeges kékalga produkció, amit ismételten a trópusi vizekben honos Cylindospermopsis raciborskii Wolosz toxintermelő, fonalas cianobaktérium okozott. A klorofill-a értéke a tó valamennyi medencéjében meghaladta a 75 Hg 1"' értéket, a Balaton vízminősége az OECD minősítése szerint hipertróffá vált (/. táblázat). 1995-től a tó vízminősége javult, még a 2000-et követő száraz évek vízhiánya sem okozott vízminőség romlást. 1. táblázat. A Balaton vízminősége az egyes medencék trofitása szerint (OECD) 1994-2004 között Környezetbakteriológiai jellemzők csíraszám kyg Ev Balaton medencéi Siófoki Szemesi Szigligeti Keszthelyi 1994 IV IV IV IV 1995 II II II III 1998 n II III III 1999 ii II n II 2000 ii II ni III 2001 ii II in III 2002 in III rv III 2003 n II ni III 2004 n II ii III Jelmagyarázat, OECD minősítés kategóriái: I. OLIGOTRÓF- klorofill-a: < 8 (igl"

1 II. MEZOTRÓF- klorofill-a: 8-25 ngl"' III. EUTRÓF- klorofill-a: 25-75 ngl

1 IV. H1PERTRÓF- klorofill-a: >75 ngl ' A mederüledék tápanyag jellemzői 2. táblázat. Az össz. P, a TOC és a BAP mennyisége a balatoni mederüledék felszíni rétegében 2004-ben Mintavételi helvek TOC Össz. P BAP mg g"

!

_ HgPg' úg Pg ' Siófoki-medence 12 951 75 Szemesi-medence 12 888 110 Szigligeti-medence 14 964 129 Zala-torkolat 13 1008 118 Keszthelyi-medence 14 952 99 Sióioki-medence 1. ábra. Aerob és anaerob csíra- illetve spóraszámok a Balaton mederüledékében (2004) Jelmagyarázat (balról jobbra): aerob csíra- és spóraszám, anaerob csíra- és spóraszám, szulfit redukáló Clostridiumok csíra- és spóraszáma A konvencionális módszerek közé tartozó, folyékony vagy szilárd tápközegben viszonylag könnyen tenyészthető baktériumok közösségeinek vizsgálatával a szerves anyagok bontásában résztvevő, nagy aktivitással rendelkező aerob, illetve anaerob heterotróf spórás és spórát nem képező baktériumok előfordulását tanulmányoztuk (1. ábra). A mederüledék mindenütt nagy számú szervesanyag bontó baktériumközösséggel rendelkezik. A vegetatív formák mellett a spórások is bőséggel megtalálhatók. Az aerob és anaerob csíra- illetve spóraszámok alapján - ez utóbbiak közé sorolva a szulfit redukáló Clostridiumokat is - a legintenzívebb bakteriális aktivitás a Zala-torkolat, illetve a Keszthelyi-medence üledékeiben volt (1. ábra). Az anaerob viszonyok közt élők csíraszáma a Szemesi-, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencék üledékeiben a többi mintavételi helynél oxigénhiányosabb viszonyokat jelzett. >f A Balaton mederüledékének tápanyag viszonyait a KDT KTVF 11 pontjára épülő monitorozásának eredményeiből ismerjük. A Zala-torkolat és a négy medence főbb tápanyag összetevőit a 2. táblázat mutatja. Az összes foszfor (össz.P) és az összes szerves szén (TOC) értékeiben nagy eltérés nincs, a biológiailag felvehető foszfor (BAP) mennyisége a Szigligeti-medence üledékében a legtöbb. Amíg a balatoni mederüledék összes foszfor tartalma alig tér el más típusú hazai felszíni vizek mederüledékében mért értékektől, méréseink szerint a BAP mennyisége a Velencei-tó természetes állapotú (536-201 (ig P g"

1) és a kotort, nyílt vizes területek (6-63pg P g"

1) mederüledékében mért értékek közé esik. 2. ábra. Az ammoniftkálók a deszulfurálók, a tioszulfátoxidálók és a SRB csíraszáma a Balaton mederüledékében (2004) Jelmagyarázat (balról jobbra): atnmonifikálók, deszulfurálók, tioszulfát-oxidálók és a SRB csíraszáma A növényi vagy állati eredetű szerves vegyületek biodegradációja a kén anyagforgalmához tartozó bakteriális tevékenység révén zajlik. Hatására a tavi üledékben a baktérium közösségek aktivitásától függően anyagcseretermékek (pl. széndioxid, szerves savak, ammónia, kénhidrogén) keletkeznek, amelyek a képződés helyén hatnak a környezet minőségére. A nitrogén körforgalmához tartozó ammonifikálók Keszthelyi-medencében mért kiugró értékű csíraszáma mellett, a kénciklushoz tartozó baktérium közösségek aktivitása valamennyi medence mederüledékében egyenletes volt (2. ábra). Meglepő módon a szulfát-termelésükkel mikrokörnyezetük pH-ját savanyító tioszulfát-oxidáló kemolitotrófok csíraszáma minden mérőhelyen hasonló (7000-8000 g"

1) volt. A szigorúan reduktív feltételeket igénylő SRB csíraszáma is csak a legmélyebb vizű (5-6 m) Siófoki- és a ná-