Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.
152 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. A Forrás-csatorna Heves várostól északra ered és 9,1 kilométer után Hevesvezekény felett torkollik a Hanyi-érbe. Mezőgazdaságilag művelt, szikes jellegű területeken folyik keresztül. Heves város szennyvíztisztító telepéről közvetlenül a Császi-árokba, majd 5,1 km után a Forrás-csatornába kerül bevezetésre a megtisztított kommunális szennyvíz. A Császi-árok vízmélysége csekély, 20-40 cm között változik. A nyári hónapokban kiszáradhat. A Holt-Hanyi vízkészlete Átány község területén található forrásokból pótlódhat. A település forrásokkal érintett szakasza vízi növényzettel (náddal) sűrűn benőtt. A vízfolyás időszakos jellegűnek tekinthető, mivel a nyári hónapokban kiszáradhat. A bejárás során GPS segítségével pontos helymeghatározást végeztünk, illetve digitális fotókat készítettünk az egyes szakaszokról. Felmérésünk az alábbi főbb mutatócsoportok vizsgálatára terjedt ki: hidrológiai vizsgálat [vízhozam], fiziko-kémiai vizsgálat [vízhőmérséklet (°C), pH, fenolftalein lúgosság (mmol/1), metilnarancs lúgosság (mmol/1), összes keménység (mg/l), Ca 2 + (mg/l), Mg 2 + (mg/l), Na + (mg/l), K + (mg/l), összes kation (mgeé/1), Cl" (mg/l), S0 4 2" (mg/l), HC0 3 (mg/l), C0 3 2- (mg/l), összes anion (mgeé/1), NH 4 (mg/l), N0 2" (mg/l), N0 3" (mg/l), szervetlen N (mg/l), szerves N (mg/l), összes N (mg/l), oldott o. P0 4 3" (mg/l), összes P (mg/l), összes oldott anyag (mg/l), összes lebegő anyag (mg/l), KOIp S (mg/l), KOI k (mg/l), oldott 0 2 (mg/l), oxigéntelítettség (%), vezetőképesség (|tS/cm), a-klorofill (ng/1), TOC (mg/l), a HA-8-as mintavételi helyen, a Hanyi-ér torkolati szakaszánál nehézfémvizsgálatok is történtek], üledék vizsgálat. A vizsgálatokat a KÖTI-KTVF Laboratóriuma és a KÖTI-KÖVIZIG Regionális Laboratóriuma végezte el. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei az elvégzett helyszíni vízhozam mérések eredményei, a rendelkezésükre álló információk alapján végezték el a Hanyi-ér hidromorfológiai jellemzését. A Hanyi-ér és a mellékvízfolyások vízkémiai állapotának meghatározásához felhasználtuk a 2004. augusztus havi mintavétel, valamint az 1992-2004. évek közötti időszak adatait is. A vízminőségi állapot meghatározását a még érvényben lévő MSZ 12749:1993. számú szabvány, és a Dévai és munkatársai (1992a, 1992b, 1992c) által kidolgozott metodika szerint végeztük el. A kiválasztott mutatók esetében vizsgáltuk az átlag- és a szélsőértékek, valamint az aktuális tipológiai kódértékek változását. Valamennyi komponensre elkészítettük a mért értékek koncentrációjának változását mutató diagrammokat. A kapott eredményeket táblázatokban és grafikonokon jelenítettük meg. A Hanyi-ér vízgyűjtőjén kijelölt mintavételi szelvények összehasonlítását a SYNTAX 2000 programcsomag felhasználásával végeztük el. Az adatok kiértékeléséhez a hierarchikus osztályozás, csoportátlag eljárás (UPGMA) BrayCurtis index alapján statisztikai módszert alkalmaztuk (Podani, 1997). Eredmények Morfológiai és hidrológiai jellemzés A Hanyi-ér funkciója a vízgyűjtő terület belvizeinek befogadása és elvezetése. A kisvízi meder alakját teljes hosszában csésze szelvény, a nagyvízi medret a töltésezett szakaszon az összetett meder jellemzi. Az áramlás mértéke és dinamikája, valamint a felszín alatti vizekkel kialakuló kapcsolat megfelelő, de nem zavartalan. A meder hossz- és keresztirányban teljes hosszában átjárható korlátozottság nélkül. Az áramlást nem zavaiják meg antropogén tevékenységek. A vízi szervezetek szabadon áramolhatnak, a hordalékszállítást az áramlási viszonyok maximálisan lehetővé teszik. A Hanyi-ér lápforrásainak vízhozama csekély, a nyári hónapokban együttes vízhozamuk kb. 25-50 liter percenként. A nyári hónapok minimális vízhozamát, valamint az esőzések okozta vízhozamnövekedést leszámítva más vízpótló forrása nincs a Hanyi-érnek. Ennek megfelelően vize pangó vagy lassan áramló, vízmélysége 50-100 cm között változik.. A vízgyűjtő terület nagysága 329,1 km 2. A 2004. augusztus 30-i mintavétel során öt mintavételi szelvényben történt vízhozam mérés: Hanyi-ér: - Az eredés után (HA-1) a 40+700 szelvényben 0,025 m 3/s. - A 33+374 szelvényben (HA-2) 0,044 m 3/s. - A 22+192 szelvényben (HA-3) 0,032 m 3/s. - A torkolati 0+000 szelvényben (HA-8) 0,108 m 3/s. Görbe-ér: - A 0+650 szelvényben (HA-6) 0,006 m 3/s. A morfológiai és a hidrológiai jellemzők alapján a 221/ 2004. (VII. 21.) Kormány rendelet 3. számú melléklete szerint a Hanyi-ér az ér jellegű víztértípusba (16) került besorolásra. Az ér jellegű víztértípusra jellemző szélsőséges vízjárás jellemzi a Hanyi-eret. Az emberi tevékenységekből származó torzulások mértékétől függően a csatornára a mérsékelt állapot a jellemző. A Hanyi-ér hosszú idejű vízkémiai adatsorainak elemzése, valamint vízminösítése A Hanyi-ér rendszeres vizsgálatát a KÖTI-KTVF 1992. január óta végzi a vízfolyás torkolati szelvényénél. Évi 12 mintavételre kerül sor az MSZ 12749:2003. szabványnak megfelelően. Az oxigénháztartás, a tápanyagháztartás és az egyéb komponensek közül az 1. táblázatban felsoroltak maximum, átlag és minimum értékeit adtuk meg az 1992-2004. közötti időszakra vonatkozóan. 1. táblázat: 1992-2004. közötti időszak maximum, átlag és minimum értékei 1992-2004 Max. Átlag Min. pH 8,9 7,9 7.1 Faji. elektr. vezetőképesség (fiS/cm) 1950 812 200 Oldott oxigén (mg/l) 16 6,9 0,9 Oxigéntelítettség (%) 156,7 61,7 9 BOI 5 (mg/l) 18,5 2,9 0,2 KOI„ s (mg/l) 30 8,1 2 NH4-N (mg/l) 6,6 0,28 0,01 NO,-N (mg/l) 4.18 0.60 0 PO4-P (mg/l) 3,651 0,564 0,003 Összes P (mg/l) 4,10 0,71 0,02 Kloroilll-a (ng/l) 237 14,3 0 Az 1. táblázat adatai alapján elmondható, hogy mind a tápanyag, mind a szervesanyag komponensek értékei tág határok között változnak. Jelentős mértékű a szélső értékek közötti különbségek nagysága, ami a vízfolyás természetes vízhozam-vízállás ingadozásával magyarázható. A vizsgált 13 éves időszak átlagértékei alapján a Hanyi-ér ,jó" vízminőségi állapotúnak tekinthető. Az MSZ 12749:1993. szabvány szerint elvégzett vízminőségi osztályozás alapján azonban a vízfolyás az erősen szennyezett és szennyezett kategóriákba tartozik. Ez az ellentmondás a szabvány szerinti minősítés metodikájának köszönhető, miszerint a mutatócsoportok minősítését, mindig a legrosszabb besorolású komponens határozza meg.
