Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

146 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. Nyílt vízfelszínű szikes élőhelyek elterjedése, térinformatikai adatbázisa és természetvédelmi helyzete a pannon biogeográfiai régióban Boros Emil 1 - Molnár Attila 2 - Olajos Péter 2 - Takács András Attila 3 - Jakab Gusztáv 4 - Dévai György 5 ' Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (6000. Kecskemét, Liszt F. u. 19.) 2'Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (4024. Debrecen, Sumen u. 2.) ''Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (1012. Budapest, Márvány u. 1/c) 4 ,Szegedi Tudományegyetem, Földtani és Őslénytani Tanszék (6701. Szeged, Pf.: 658.) 5 Debreceni Egyetem, Hidrobiológiái Tanszék (4032. Debrecen, Egyetem tér 1.) Kivonat: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény által „ex lege" védelemben részesülő szikes tavak felmérése 1998­ban zajlott a KÖM Természetvédelmi Hivatalának megbízásából, az érintett nemzeti park igazgatóságok szakembereinek közreműködésével. A területi felmérések adatai alapján 1999-2000 között SPOT-4 műholdfelvételek interpretációjával egy A-NÉR (Altalános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) alapú digitális élőhelytérképet készítettünk a természe­tes és természet-közeli állapotú nyílt szikes élőhelyekre vonatkozóan, melyet 2005-ben Landsat-TM műholdfelvételek segítségével kiegészítettünk a Kárpát-medence határainkon túlnyúló szikes területeire is. Az adatbázis lehetővé tette a szikes vizek földrajzi és területi elterjedésének, az egyes élőhelytípusok egymáshoz viszonyított arányának értékelését. A nyílt, polihalobikus és holomiktikus, ún. fehér vizű szikes vízterek (a köznyelvben szikes tavak) csekély területi részese­désük, kis kiterjedésük és elszórtságuk miatt kifejezetten veszélyeztetettek. szikes vizek (szikes tavak), Pannon Biogeográfiai Régió, távérzékelés, térinformatikai adatbázis (digitális kataszter) Kulcsszavak: Bevezetés A magyar szikes vizeket először Kiss (1976) vette szám­ba, összesen 155 jellegzetes szikes tavat említ Magyarorszá­gon. A Pannon Biogeográfiai Régió Európa azon kontinen­tális területei közé tartozik, ahol a szikes vizek kifejezetten elterjedtek (Hammer, 1986). A szikes élőhelyek mind hazai, mind Európai Uniós vonatkozásban kiemelt védelmet élvez­nek, ezért kifejezetten indokolt a számbavételük, különös tekintettel arra, hogy eddig még nem készült teljességre tö­rekvő összegzés az EU részét képező Pannon Biogeográfiai Régióra. Anyag és módszer Az „ex lege" védett szikes tavak területi felmérése 1998­ban kezdődött a KöM Természetvédelmi Hivatalának meg­bízásából, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság koordi­nálásával, az érintett nemzeti park igazgatóságok szakembe­reinek közreműködésével. A felmérést megelőzően - szá­mos szakmai és technikai egyeztetés mellett - ez a munka­csoport kidolgozta a legkülönfélébb, igen változatos szikes vízi élőhelyeket felölelő „szikes tó" fogalom-meghatározást is. „ Szikes tónak tekinthetők Magyarországon mérettől, víz­mélységtől, művelési ágtól és vegetációborítástól függetle­nül azok a természetes vagy természet-közeli vizes élőhe­lyek, illetve medrek, melyek időszakosan vagy alkalmilag legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni vízzel borítottak. " A jellegzetes nyílt szikes állóvizeket a köznyelv szikes tavaknak nevezi, azonban ezek a sekély alföldi vízterek lim­nológiai értelemben nem igazi tavak, hanem vizes élőhe­lyek. Szikes vizű, sekélytó típusú állóvizeink a Fertő és a Velencei-tó is, valamint a kopolya típusú dunai morotvából kialakult Szelidi-tó. Ezek a nagy víztömegü és jól ismert ta­vak nem képezték felmérési munkánk részét, csak a termé­szetes és természet-közeli állapotú vizes élőhely típusú víz­terek. Az 1998-ban felvett területi adatokat 1999-2004 kö­zött további folyamatos területbejárásokkal pontosítottuk és bővítettük. A felmérést a szikes tavak lehetséges előfordulá­si térségeiben az 1:25 000 léptékű Gauss-Krüger topográfiai térképlapok jelkulcsának segítségével és Magyarország Hidrológiai Atlaszának (IV. sorozat, Állóvizek: 1. tavak, 2. vizenyős területek) felhasználásával végeztük. A helyszínen került térképi lehatárolásra minden terület, valamint a Nem­zeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szerinti általános é­lőhely-osztályozási rendszer (Á-NER) alapján lettek beso­rolva az élőhelyek. A jelenlegi feldolgozásban csak a rend­szeres felszíni vízborítású nyílt szikes élőhelyeket összegez­zük, melyek a következők: 1. nyílt, fehér vizű szikes vízterek: melyre külön kódot (A6) alkalmaztunk, mivel besorolásuk az érvényben lévő Á­NER rendszer szerint nem egyértelmű; 2. kiszáradt szikes tófenék iszapnövényzete (F5); 3. szikes vízi hínár (A5): idesorolva a klasszikus, ún. fe­kete nyílt vízfelszínű élőhelyeket is, kivéve a szikes mocsa­rakban (B6) zárványként előforduló kisebb fekete vizű tisz­tásokat. A területi felmérést és az adatfeldolgozást a szerzőkön kívül a következő kollégák végezték és segítették: Bíró Csaba, Csihar László, Deli Tamás, Forgách Balázs, Füri András, Gőri Szilvia, Herczeg Ferenc, Kapocsi Judit, Koty­mán László, Lesku Balázs, Lisztes János, Máté András, Ma­zsu István, Molnár Attila, Nagy István, Pál Szabó Ferenc, Pánya Csaba, Pigniczki Csaba, Sipos Ferenc, Somodi Ist­ván, Széli Antal, Tajti László, Tóth Tamás. Utassy Tibor, Vajda Zoltán, Várvölgyi Pál, Vasas András, Vidra Tamás. A terepi adatok feldolgozása során az 1999-ben készült SPOT-4 IMAGE (előfeldolgozás: FÖMI TK) müholdfelvé­tel-sorozat interpretációjával Á-NÉR alapú digitális élő­hely-térképeket készítettünk, ArcVieW és ArcMap prog­ramcsomagokkal, manuális képernyő-digitalizálási techni­kával, majd ezeket térinformatikai adatbázisba (digitális ka­taszter) rendeztük és elemeztük. Az élőhely-foltok elkülöní­tésére a SPOT-4 infra tartományának alkalmazásával töre­kedtünk, melyhez a SPOT felvételek esetében 3-4-2 sávle­osztást használtunk. A szikes élőhelyek távérzékeléses tér­képezését 2004-2005-ben Landsat-TM műholdfelvételek felhasználásával kiterjesztettük a Kárpát-medence határain­kon túlnyúló jelentősebb szikes területeire is, így a burgen­landi Fertőzug és a vajdasági Bánság vidékére. A Landsat­TM felvételeknél a 4-3-2 sávleosztással dolgoztunk. Eredmények A feltérképezett 3685 ha (301 db poligon) szikes víz földrajzi eloszlását az 1. ábra átnézeti térképén tüntettük fel, az élőhelyek területi eloszlási adatait pedig az 1. táblá­zatban foglaltuk össze. Magyarországon eddig mintegy 2342 ha szikes vizet térképeztünk fel, ami az összes vizsgált terület 63,5 %-a. A Fertőzug területén található még mint­egy 912 ha szikes vízfelszín, ami 24,8%-nak felel meg, va­lamint a Bánság területén 431 ha, ami 11,7 %-ot tesz ki. Magyarországon a Duna-Tisza-közén és a Körös-Maros-

Next

/
Oldalképek
Tartalom