Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.
121 la spp., Simocephalus vetulus a metafiton tipikus képviselőiként jelentős százalékát alkották a mintának. Mind az eusztatikus mind az asztatikus holtmedrek esetében elvégeztük az egyéb kategória életmód szerinti csoportosítását. Az így kapott eredmények a bontási értékeknek megfelelően alakultak (2. és 3., ábra) Bagi-szegi- Szalkai-szegi- Aranyosi-Holt- Rózsás-dűlői- Bodony-szögi- Liget-szögiHolt-Tisza Holt-Tisza Tisza Holt-Tisza Holt-Tisza Holt-Tisza S3 Asplanchna priodonta Ki Bosmina longirostris • Brachionus quadridentatus • Filinia longiseta 0 Keratella cochlearis tecta • Postclausa hyptopus • Trichocerca birostris EB Egyéb • Brachionus diversicornis • Keratella cochlearis • Synchaeta pectinata 1. ábra. Az eusztatikus holtmedrek domináns Zooplankton fajainak százalékos megoszlása Bip-uep-Hot- Salka-mgi- Anopn-Hot- Rroas-dúlra- Bcdt»y«öp. lifti-iíóp-HoíTan HOÍ-TUH Tmi Kofc-Tim Maltet lozi 2. ábra. A metafitikus és a planktonikus fajok aránya az egyéb kategórián belül ( eusztatikus holtmedrek) Mintavételi helyek mg/100 liter Aranyosi-Holt-Tisza 369,63 Bagi-szegi-Holt-Tisza 1381,6 Bodony-szögi-Holt-Tisza 3923,7 Liget-szögi-Holt-Tisza 49,41 Rózsásdűlői-Holt-Tisza 90,74 Szalkai-szegi-Holt-Tisza 266,3 Eszternai-morotva 242,1 Espántai-morotva 18,23 Báka-szegi-morotva 43,43 Ispán-szegi-Holt-Tisza 73,1 Ducskósi-morotva 15,55 BODONY ÜGETSZ RŐZSÁSO ARANYOSI SZÁLKÁI BAGISZEG 4. ábra. Az állandó vízborítással jellemezhető holtmedrek elkülönülése hierarchikus klasszifikációval 3. ábra. A metafitikus és a planktonikus fajok aránya az egyéb kategórián belül (szemisztatikus holtmedrek) A Zooplankton egyedszámok alapján hierarchikus klaszszifikációhoz (4. és 5. ábra) azt tapasztaltuk, hogy az eusztatikus holtmedrek esetében a Bagi-szegi-morotva (intenzív horgászati hasznosítású holtmeder) különül el. A szemisztatikus holtmedrek esetében a Báka-szegi-morotva és az Eszternai morotva képez egységet, mely eltérés a nagyobb nyíltvíz arányával magyarázható. 1. táblázat. Biomasszabecslés eredményei 5. ábra. Az asztatikus vízjárású holtmedrek elkülönítése hierarchikus klasszifikációval. (Összesített) 1. Eszternai-morotva, 2. Espántai-morotva, 3. Báka-szegmorotvai, 4. Ispán-szegi-Holt-Tisza, 5. Ducskósi-morotva Az Eszternai- morotva és a Báka-szegi-morotva alkotta elkülönülő egység, ez a Brachionus budapestinensis, Brachionus calyciflorus, Brachionus quadridentatus, Keratella cochlearis, Keratella cochlearis tecta, Keratella tropica, Postclausa hyptopus Synchaeta spp. fajok hasonló egyedszámú előfordulásával magyarázható. A biomassza becslés eredményeként a legnagyobb biomasszát a Bodonyszögi-Holt-Tiszán és a Bagi-szegi-morotván találtuk. Összefoglalás Összességében megállapítható, hogy a vizsgált holtmedrekben nagy százalékban megtalálható fajok a szélsőséges körülményekhez könnyen alkalmazkodó szervezetek, melyek elsősorban a Tisza endogén faunájának tagjai. (Anuraeopsis fissá, Brachionus angularis, Filinia longiseta, Keratella cochlearis, K. cochlearis tecta, Bosmina longirostris.). Az eusztatikus holtmedrekben, a mintavétel időpontjában az euplanktonikus fajok nagy aránya volt jellemző. Összehasonlítva az asztatikus és eusztatikus holtmedreket megállapíthatjuk, hogy az összfajszámhoz viszonyítva a metafiton elemei az asztatikus vízjárású holtmedrekben fordultak elő nagyobb arányban. Faunisztikai ritkaságként említhető a Dicranophorus robustus eddig Magyarországon csupán egyetlen egyszer (Gulyás et al. 1995) leírt faj előfordulása (Liget-szögi-morotva, Rózsás-dülői-Holt-Tisza), és egy érdekes Trichocerca faj előkerülése (Aranyosi-Holt-Tisza, Bagi-szegi-morotva) mely nek taxonómiai helyzete még vitatott. Értékes adatnak tekinthető a Rotatoria szervezetek közül a Postclausa hyptopus, Lopocharis salpina, Lecane ohioensis, Cladocera csoport tagjai közül a Tretocephala ambigua előkerülése.
