Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.
99 nyert besorolást. Csoportok közötti pozícióba 16 törzs (a törzsek 9,75 %-a) került. A kialakult 33 clusterben a törzsek csoportosulása alapján a mintavételi területekre utaló egyértelmű elkülönülést a nagyobb csoportok esetében nem lehetett felfedezni. Kisebb fenonokban azonban (pl. 1., 3., 17., 18., 22., 28-32.) csak a Kelemen-székről izolált törzsek, míg más csoportok esetében (pl. 8., 13-15., 25.) csak a Nagy-vadas-tó területéről kitenyésztett törzsek fordultak elő. A kitenyésztett törzsek mind a Kelemen-szék, mind a Nagy-vadas-tó esetében meglehetősen inaktívak voltak a biokémiai tesztekben (/. ábra). A törzsek többsége kataláz és/vagy oxidáz pozitivitást mutatott. Törzsek szárra 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Az elsődlegesen csoportosított törzsek közül kiválasztottunk 56 reprezentatív törzset (40 a nagyobb fenonokból származott, a többi a 16 különálló törzs volt). Az ARDRA mintázat révén az 56 reprezentatív törzset 42 csoportba tudtuk elkülöníteni. Az ARDRA csoportokból választott 1 vagy néhány törzs 16S rDNS -ének parciális szekvencia analízisét elvégeztük. Az általunk vizsgált mintákban 98-99 %-os hasonlósági szinten eddig az a-Proteobaktériumok (Rhizobium, Paracoccus), y-Proteobaktériumok (Halomonas, Pseudomonas), s a kis G+C tartalmú ( Bacillus, Planococcus) és a nagy G+C tartalmú (Nesterenkonia) Gram-pozitív baktériumok képviselőit sikerült azonosítanunk (2. ábra), pl. a Rhizobium (Agrobacterium) vitis, a Paracoccus carotinifaciens, a Pseudomonas stutzeri, a Bacillus firmus, a Planococcus maritimus és a Nesterenkonia sandarakina fajokat. Az oxidatív anyagcserét folytató Rhizobium (Agrobacterium) nemzetség tagjai leginkább kétszikűek potenciális növénypatogénjeiként ismertek. Szerepük egysziMozgásképesség tekintetében a két mintavételi területről származó törzsek hasonlónak bizonyultak: a Kelemen-székről származó törzsek 31 %-a, a Nagy-vadas-tóról származók 33 %-a volt pozitív. A Kelemen-szék törzseinek mindössze 9,5 %-a volt képes a glükóz 24 órán belül történő fermentációjára és 15 %uk volt lassú fermentáló (glükóz egy héten belül történő fermentációja). A Nagy-vadas-tó törzseinek 10%-a mutatott gyors, illetve 13 %-a lassú fermentációs aktivitást. A fakultatív anaerob, nitrát hasznosítására képes törzsek szintén nagyobb arányban voltak jelen a Kelemen-szék, mint a Nagyvadas-tó törzsei között (nitrát redukciója nitritté 19%, illetve 11 %, nitrát redukciója nitrogénné 7,1 %, illetve 0 %). i kűek esetében még nem teljesen tisztázott, feltehetően az asszociatív nitrogén fixációban működnek közre (Eady, 2001). A Rhizobium (Agrobacterium) vitis avirulens törzseinek fontros szerepe lehet a virulensekkel szembeni biológiai védekezésben (Herlache és Triplett, 2002). A Paracoccus carotinifaciens fajként identifikálható baktériumok Gram-negativ, aerob, halofil szervezetek, peritrich csillózattal rendelkeznek. A faj képviselőjét elsőként talajból izolálták (Tsubokura és mtsai, 1999). A gamma-proteobaktériumok divíziójába tartozó Halomonasok Gram-negatív, pálcika alakú, kemoorganotróf baktériumok, melyek a sókoncentrációk igen széles (0,1-32 % NaCl) skáláját képesek tolerálni. A genusz tagjait világszerte nagy gyakorisággal izolálták szóda tavakból. A legkülönbözőbb szerves vegyületeket képesek hasznosítani, emellett a toxikus nehézfém ionok akkumulációjára is képesek. Ipari jelentőségük esetlegesen a szennyvíztisztításban rejlik (Bergey's Manual of Determinative Bacteriology, 1994; Vreeland, 1999; Duckis '56 54 25 • Kelemen-szék • Nagy-Vadas 54 48 50 J -f i i * « Í ^ ° O* V* * (f * ^ -1 * C? # # # # V 4>r 4 s * .< / / £ - / f J / / / ^ # # i / / J / <? p * & J> W iff S A ./ * / <f / s? ^ V AT 1. ábra. A Kelemen-szék és a Nagy-vadas-tó nádasairól kitenyésztett baktériumtörzsek pozitív fenotípusos teszteredményei
