Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
1. szám - Szlepák Emőke: Nehézfém szennyezés szállításának követése a Galga-patak üledékében az EU-VKI szerinti monitoring rendszer kidolgozásával kapcsolatban
42 HIDROLÓGIA] KÖZLÖNY 2006 . 86. ÉVF. 1. SZ. Időskálán, trendvonallal ábrázoltuk szakaszunk kiindulási (Iklad, gépgyári befolyónál 25 + 900 fkm) és a végpontjánál (Aszód, 30-as föútnál 24 + 125 fkm) az elemek mérési eredményeit (12-15. ábra). Megállapíthatjuk, hogy a 25 + 900 fkm pontnál 2000. májustól 2004. júniusig fokozatosan csökkent a kadmium és a cink koncentrációja, a szennyezés forrása négy év alatt teljesen kiürült, a csapadékvíz-bevezető árokból további szenynyezés bejutása már nem mérhető, s a kiülepedett nehézfémeket a lebegőanyaggal tovább szállította a vízmozgás. A 24 + 125 fkm-nél 2000-től 2002-ig az üledék mozgásával, és az újabb bemosódásokkal egyenes arányban növekedett a nehézfémek koncentrációja. 2002-től már feltehetően nem mosódott újabb szennyezés a mederbe, s ezért fokozatosan csökken a vizsgált szakaszunk végpontján is a fémek koncentrációja, s 2004-ben már kis értékre csökkent. Hat hónap alatt továbbszállítódott a vizsgált szakaszról is a nehézfém. A cink koncentrációja 2004. márciustól mutat csökkenő tendenciát, addig a mederből újabb csapadékok hatására még mobilizálódott az elem. Zn (mo/Kg) 21+900 fm, Iklad Gépgyári B.folyó mintavételi Időpontok 14. ábra. A Galga patak üledékének Zn koncentráció változása idősor szerint ábrázolva a szennyezöforrásnál (Iklad, 25+900fkm) Zn (mg/kg) 24-H 26 fm, AazAd 30-aa fiúinál mintavétel Időpontok 15. ábra. A Galga patak üledékének Zn koncentráció változása idősor szerint ábrázolva a vizsgált szakasz végpontjánál (Aszód 3. út, 24+125 fim) Szoros kapcsolat volt a meteorológiai, hidrológiai és elem-analitikai eredmények között. A csapadékos időjárás után történt a mérés, és egyértelmű következtetések vonhatók le a hidrológiai és elemanalitikai eredmények kapcsolatából. Az esős hónapok után a meder hidrológiai paraméterei is megváltoztak. Magas vízállásokat, nagyobb vízsebességet eredményeztek a nagy csapadékok, ami növelte az üledék elragadó-erejét, majd jelentősebb kanyarokban a meder azon pontjain, ahol jelentősebb volt a partépítő tevékenység, kirakta. E pontokon, mint csapdákban halmozódott fel a nehézfém, ami csak újabb nagyobb elragadó-erő hatására szállítódon tovább. A csapdákban felhalmozódott szennyezett üledéket a vízgyűjtőre hullott további jelentős mennyiségű csapadék vitte tovább. Az utánpótlás megszűnése után, a patak vizsgált szakasza kitisztult a szennyezéstől. Hidrológiai és analitikai vizsgálatok kapcsolata alapján a nehézfém szennyezések követésére javasolt módszer: Pontszerű szennyezés azonosítása, és ebben kijelölni olyan elemeket, amelyek ebből származnak. Meteorológiai és hidrológiai események megfigyelését, kapcsolatát több éven keresztül folytatni a forrás és az azt követő szakaszon. Hidrológiai vizsgálatok alapján ki kell jelölni a csapdahelyeket. A meteorológiai és hidrológiai vizsgálatok alapján meg kell határozni a mintavétel időbeli és térbeli ütemezését. Az Üledékmintákat szemcseméret szerint frakcionáljuk, s a < 63 um frakcióból meghatározzuk a pontszerű forrásból származó elemek koncentrációját. A szennyező forrás és a csapda kiürülési ideje az idő függvényében meghatározható, összefoglalás 2000. májustól 2004. júniusig vizsgáltuk a Galga patak Iklad és Aszód közötti szakaszának vízgyűjtő területét, meteorológiai, hidrológiai és elemanalitikai szempontból. Ikladon galván-tevékenységből származó pontszerű szennyezést derítettünk föl. Ennek elmozdulását a patakból származó üledékminták < 63 pm frakciójában a hidrológiai és meteorológiai események figyelembe vételével követtük. Megfigyeléseink és méréseink alapján felállítottunk egy lehetséges modellt, vagy módszert a kis vízfolyások pontszerű szenynyezésének mederbeli elmozdulására. Köszönetnyilvánítás Köszönetemet szeretném kifejezni dr. Heltai György témavezetőmnek az eredmények értékelésében, és a kézirat kritikájában nyújtott segítségéért, dr. Bardóczyné dr. Székely Emőke egyetemi docensnek, hogy a téma elindulásától a munka elkészüléséig értékes ötleteivel, szakmai tapasztalataival segített, Szepessy György hidraulikusnak a hidrológiai vizsgálatokban nyújtott segítségét, valamint Percsich Kálmán és Craveró István laboratórium-vezetőknek, hogy az analitikai vizsgálatok elvégzését lehetővé tették. Irodalom Braun M„ Gál J., Tóth A., Sümegi P. Acta Geogr. Geol. Met. Debrecina, 1995,33,253-255. Láng S. (1967). A Cserhát természeti földrajza, Akad. Kiadó, Bp 272. Magyar Szabvány 12739/2-78. Felszíni vizek üledékének vizsgálata, mintavétel és minta-előkészítés. M. Sz, 1484-3: Vízvizsgálat az oldott, a lebegőanyagokhoz kötőn és az összes fémtartalom meghatározása AAS és ICP-OES-módszerrel. M. Sz. 12749:1993. Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők, minősítés M. Sz. 12750/2-71: Felszíni vizek vizsgálata, mintavétel és -tartósítás M. Sz. 12739/4-78: Felszíni vizek üledékének vizsgálata, nehézfémek meghatározása Maria, A, RV, Arno, H de O, Gilles, R, Guy, P, Sophie, A, Pierre, T. (2000): Study of water and sediment interactions int he Das Velhas River, Brazil- Major and trace elements. Water SA, 26., 2-5 p. Pest megye környezeti jellemzői HI 1993. Budapest, 226-252 p. Rákóczi L. (1982): A hordalékmozgás jellemzőinek mérése, Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 132. sz., Vlzdok, Budapest Szlepák E (2002): Kis vízfolyások szennyezésének kimutatása környezet-analitikai módszerekkel (a Galga-p. példáján). Hidr. Közi. 82. 6. Szlepák E. (2000): Kis vízfolyások szennyezésének kimutatása környezet-analitikai módszerekkel (a Galga p. példáján), Kézirat, Gödöllő Tanulmányterv a Galga-patak és vízhálózata valamint vízgyűjtő területe komplex rendezésére, KÖV1ZIG, Budapest, 1965 Terhelhetőségi és elkeveredési vizsgálatok az aszódi szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének Galga patakba történő bevezetéséhez, VITUKI Consult Rt., Budapest, 2001 Vízrendezési koncepció és stratégia Budapest környéke vízrendszereire, Galgamenti Vízi Társulat, Budapest, 2002 A kézirat beérkezett: 2005. július 25.
