Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

78 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. lajazámm 0 5 10 16 20 25 30 35 40 45 50 3. ábra: A flóra életforma szerinti megoszlása Ökológiai célállapotok A Duna-Dráva Nemzeti Park kezelési terve alapján eredeti állapotnak a folyószabályozások előtti, természetes állapotokat tekinthetjük, a folyószabályozás és ármentesítés hatásaként napjainkra létrejövő helyzetet pedig kiindulási állapotnak nevezhetjük. A természetvédelmi szempontból célállapotnak az egyes területeken a jellemző fajok számára kedvező feltételeket tekintjük. A Nyéki-Holt-Duna mint ramsari terület kiemelkedően fontos funkciója, a vízimadarak számára fészkelő, pihenő és táplálkozó hely biztosítása. Elvégzett vízimadár monitorozás szerint a vízimadarak szempontjából a 2003. év bizonyult kedvezőnek. A kora tavaszi árhullám a medret feltöltötte, a lassú apadással augusztus elejére kialakuló részleges kiszáradás a madárvonulás idejére megfelelő táplálkozó hellyé alakította a területet. Az apadás során a víztér fokozatosan alakul át más-más fajcsoportok számára ideális táplálkozó hellyé. A sekély vízben a makrozoobentonnal táplálkozó fajok vehetik át a szerepet, ehhez szükséges a tavaszi árhullám. A leírtak ellenkezője is igaz, mivel egy nagy folyó menti élő rendszerre a folyó jelentős dinamikájából eredő, a folyamatos megújulásban és ugyanakkor elhalásban lévő, igen nagy biológiai diverzitás a jellemző. Ez az amit az ártéren a természetvédelem szempontjából valóban fent kellene tartanunk a jövő számára (Buzetzky, 2002). Vagyis a sajátosan szélsőséges állapotoknak is szerepe van a jellegzetes ártéri élővilág fenntartásában. Ebből következően a 2003. év szimulálása sem lehet kielégítő célállapot, függetlenül attól, hogy a madarak számára igen kedvező volt. Természetvédelmi kezelési módok A Nyéki-Holt-Duna természetvédelmi kezelése során, vizes műszaki szempontból biztosítani kell azt, hogy a tómeder lehetőleg minden évben egyszer feltöltődjön az érkező árhullámokból. Amennyiben a meder további mélyülése illetve aszályosabb időszakok beköszöntése azt szükségessé teszi, dönteni kell az egyéb vízpótlási lehetőségekről, melyek lehetséges módjai között szerepelhet az árvízi tározók létesítése vagy a holland javaslat un. „hosszúcsatornás" megoldás. A Nyéki-Holt-Duna elvi üzemi vízszintjét, a 4. ábra: A hínárfajok életforma szerinti megoszlása medret körülvevő nádszegély külső terepszintjénél kell megállapítani, hogy ne öntse el a víz tartósan a csatlakozó mocsárrétet. Ha ezeket a feltételeket biztosítani tudjuk természetesen előállhat a 2003. évi kedvezőnek minősített állapot, de egy 2005. évhez hasonló többszöri elöntéssel járó állapot is. Lényeg az, hogy hosszú távon egyik tendencia se érvényesüljön. A fentiekben vázolt célállapot elérése kizárólag vízimérnöki műszaki megoldással képzelhető el, melyeknek alapvető eleme a folyamatos hidrológiai és ökológiai monitorozás. A szabályozómüvek, keresztgátak, fenéklépcsők építésén és megszüntetésén túl, a csatorna és tározó építésének valamint a kotrásnak egyaránt. Köszönetnyilvánítás Kutatásunkat az Eötvös József Főiskola támogatta. Irodalom Buzetzky Gy. 2002. A Duna menti területeinek hidrológiája. In: Iványi I., Lehmann A. (szerk.) Duna-Dráva Nemzeti Park. Mezőgazda, Budapest, 116-124. Fehér G., Schmidt A. 1998. Adventiv vizipáfrányfaj egy gemenci holtágban: Azollafiliculoides Lam. Bot. Közlem. 85: 57-62. Ferencz /., Lakatos Gy. 2003. A Nyéki-Holt-Duna ökológiai állapotfelmérése. Élet a Duna-ártéren tudományos tanácskozás összefoglaló kötete. DDNP, Pécs, 172-175. Ferencz /., Sziebert J. 2003. Új vizsgálati módszer a holtág rehabilitáció során a Gemeneben. Hidrológiai Közlöny, 2: 72-74. Ferencz /., Fehér G., Zellei /., Lakatos Gy. 2004. A Nyéki-Holt-Duna (DDNP) ökológiai alap-állapot felmérése. Hidr. Közi. 5-6: 37-40. Lakatos. G. 1978. The phenomenon and significance on benthonic eutrophication in Lake Velencei, Hungary. Acta Biol. Debrecína 15: 147-168. Lakatos Gy. 1990. Észak-alföldi vízterek hidrológiai állapota és természetvédelmi kezelése. Calandrella, 4: 90-109. Simon, T. 1988. Nature conservation ranks of the Hungarian vascular flora. Abstracta Botanica 12: 1-23. Steták D. 2000. Adatok a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegysége flórájához. Kitaibelia I: 145-175. Szlávik L„ Sziebert J„ Zellei L. és Zsuffa 1. 1995. A Nyéki-Holt-Duna rehabilitációja. Vízügyi Közlemények 3: 241-261. Zellei L. 2003. A Nyéki-Holt-Duna vízforgalmának tervezése. In: Élet a Duna-ártéren tud, tanácskozás összef, kötete, DDNP, Pécs, 89-97. Zsujfa /., Szlávik L„ Sziebert J., Zellei L. 1993. A Vén-Duna és a Nyéki-HoIt-Duna vízforgalmának természetvédelmi rekonstrukciója. Kézirat. PMMF VGI, Baja. Specialities of conservation management practices for floodplain habitats of Gemenc: the case of the „Nyéki Holt-Duna" I. Mátrai, G. Buzetzky, G. Lakatos Abstract: Riverbed erosion and decreasing inundation frequency, resulting from ihe regulation of the river Danube, conclude in a drying process. From ecological point of view this means the transformation and disappearance of the characteristic floodplain habitats. In our essay we look for answer to the question of what management practices should be implemented at the important waterfowl habitat (a Ramsar area) „Nyéki-Holt-Duna" by conservation officials in order to attain the aim, which might be close to the status previous to the river regulation. Should we sustain a fixed state of the habitats, as a status quo, or preserve a diverse, extremly variable state? We have characterised and compared the ecological status of the wetland year by year, by values of hydrochemical and hydro-biological parameters state and macro-vegetation of the area. Keywords: natural wetlands, ecological status, macrophytes, nature conservation treatment