Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. r Áttekintés a Tisza zooplankton-kutatásának eredményeiről (1955-2004) Jusztinná Nedelkovics Aliz

1 - Zsuga Katalin

2 'Debreceni Egyetem, TTK Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem t. 1., 2vituki, 1095. Budapest, Kvassay J. u. 1. Kivonat: A Tisza zooplanktonjáról irodalmi adatok 1955-től állnak rendelkezésre. A legtöbb munkában a folyó meghatározott szakaszáról térben és időben „elszórva" vannak adatok, és csak az utóbbi években történtek rendszeres és folyamatos vizsgálatok. Az egyes kutatások mintavételi gyakorisága is igen változó (jórészt egyszeri, esetenként negyedéves vagy havi). Eddig az egész folyószakasz zooplanktonjára vonatkozó összefoglaló munka még nem készült. Jelen munkánk irodalmi feldolgozás, amely a Rotatoria, a Cladocera és a Copepoda taxonokról publikált adatokat értékeli a Tisza teljes hosszáról. Célunk kettős: egyrészt ezeknek az adatoknak az alapján egy olyan összegző adatbázis létrehozása, amely alapja lehet a későbbi vizsgálatok eredményeivel való összevetéseknek; másrészt az eddigi adatok összeállítása olyan formában, ami időbeli és térbeli dinamikai vizsgálatokra, egyes szakaszok zooplankton-állományának összehasonlítására és az évek során bekövetkezett változások vizsgálatára ad lehetőséget. Kulcsszavak: Tisza, Zooplankton Bevezetés A Tisza zooplanktonjáról igen sok adat áll rendelkezésünkre. Mivel eddig a folyó egész szakaszának zooplanktonjára vonatkozó összefoglaló munka még nem készült, szükségesnek láttuk az eddig megjelent munkák rendszerezését, összegzését a határon túli szakaszok figyelembe vételével. Jelen munkánk célja egy adatbázis készítése, amely a Rotatoria, a Cladocera és a Copepoda taxonokról publikált adatokat gyűjti egybe a Tisza teljes hosszáról. Ezen adatbázis a későbbiekben alapja lehet az újabb vizsgálatok eredményeivel való összevetéseknek; másrészt időbeli és térbeli dinamikai vizsgálatokra (egyes szakaszok zooplankton-állományának összehasonlítására és az évek során bekövetkezett változások vizsgálatára) ad lehetőséget. Irodalmi áttekintés A Tisza magyarországi szakaszának zooplanktonjáról irodalmi adatok az 1950-es évektől jelentek meg. A Tiszakutatás ezen első szakaszában - a Kiskörei vízlépcső megépítéséig - Éber (1955), Gál (1963) és Megyeri (1955, 1957, 1970, 1971) végzett vizsgálatokat. A kutatás-történet második szakaszát a Kiskörei vízlépcső megépítésétől számítottuk. Ebből az időszakból a Tisza középső szakasza került a kutatás középpontjába: a duzzasztott Tisza szakaszról Bancsi (1976, 1976a, 1977) közöl adatokat, a tározás hatására bekövetkezett változásokat Bancsi et al. (1996) és Zsuga (1997, 1999) vizsgálta részletesen. A 90-es években már több összefoglaló értékelés is készült: Gulyás et al. (1995) és Zsuga (1995, 1997, 1999) munkái. A harmadik szakaszt a 2000. évi cianid és nehézfém szennyezéstől számíthatjuk. A szennyezés hatására kialakult változásokról a Tisza egész magyarországi hosszszelvényére vonatkozóan Zsuga (2000, 2001), Zsuga, Pekli (2001), Zsuga et al. (2002), Zsuga et al. (2004) publikált. A szegedi Tisza szakaszról az ATIKÖFE bocsátott rendelkezésünkre adatokat (szóbeli közlés, 19942004). A Tisza jugoszláviai szakaszáról Pujin (1991), Pujin et al. (1979, 1984,h 1996, ) és Ratajac et al. (1991-92) számolnak be. A Tisza legfelső szakaszáról Zsuga (1999) és Kovalchuk (1999) közölt adatokat. Eredmények Az adatbázis összeállításakor a Zooplankton elemek közül külön táblázatba foglaltuk a Rotatoria, a Cladocera és a Copepoda fajlistákat. A terjedelmi korlátok miatt jelen cikkünkben egy összesített táblázat szerepel az eddigi Zooplankton kutatásokról, a részletes fajlistákat nem tartalmazzák (/. táblázat). Az öszszes taxont tartalmazó teljes táblázat megtalálható a www. szepi.hu/~nede

l címen. Az adatbázis végleges formájának kialakításánál a publikációk megjelenési idejét vettük alapul, feltüntetve a szerzőket ill. a mintavételi helyeket, beleillesztve a határon túli szakaszok adatsorait is. Az összesített táblázatban jelenleg 220 Rotatoria, 61 Cladocera, és 34 Copepoda taxon szerepel. Az időrendi sorrend elsődleges figyelembevételét az egyes minták nagyon eltérő tér- és időbeli elhelyezkedése miatt láttuk célszerűnek. Nagyon sok adat a folyó csak egy meghatározott szakaszáról származik. Ehhez társul még az egyes vizsgálatok alkalmi jellege, egy-egy időszakot érintenek csupán. Emiatt az egyes adatsorok összevetése több tekintetben is korlátokba ütközik. Az adatbázis későbbi felhasználásánál is szükséges ezen tényezők figyelembevétele. íme néhány példa a teljesség igénye nélkül a mintavételi helyek, időpontok és gyakoriságok bemutatására. A FelsőTiszáról Megyeri (1957) a nyári időszakból közöl adatokat tíz éven keresztül. Zsuga (1999) és Kovalchuk (1999) erről a Tisza szakaszról egyszeri mintavétellel 1995. nyaráról ír. A Közép- és Alsó Tisza-vidékről Hamar et al. (1976) publikál egyszeri mintavétellel a tavaszi időszakból, ZsugaPekli (2001) cikkében pedig a 2000. évben néhány napos rendszerességgel, valamint kétheti gyakorisággal történt elemzések eredményei találhatók. Kizárólag a szegedi szakaszra korlátozódik Megyeri 1955. évi vizsgálatsorozata, amikor is havonként történt mintavétel, hasonlóan az ATIKÖFE-től származó adatokhoz (ATIKÖFE, 1999-2004), melyek kéthavi rendszerességüek. Magyarországi hossz-szelvényre vannak adataink Zsuga (1981), továbbá a 2000. és 2001. évekből heti ill. hozzávetőlegesen havonkénti mintavétellel (Zsuga et al., 2002). A jugoszláviai Tisza szakaszról (országhatártól a torkolatig) 1975-től havonkénti (Pujin et al 1979), majd 1978-tól évszakos gyakorisággal (Pujin, et al., 1984) történtek vizsgálatok. Az 1987. és 1989. közti időszakról szóló cikkben (Pujin et al. 1996) nincs feltüntetve, melyik aszpektsukból származtak a minták. Ratajac majd 10 évet felölelő vizsgálat-sorozatában évszakonkénti mintavételek voltak (Ratajac 1992). Több kiemelkedő összefoglaló cikk Zooplankton adatsora nem került be az általunk összeállított adatbázisba, mivel azokban a fajlista nem különítette el a Tiszában ill. annak mellékfolyóiban előfordult fajokat. Ezen cikkek kiinduló alapadatsorai azonban, kiválogatva az eredeti tiszai vizsgálati eredményeket, kiválóan alkalmasak lennének az adatbázis bővítésére. Összefoglalás Az 50-es évektől napjainkig jelentősen megváltozott a Tisza élővilága és vízminősége. Az EU Víz-Keretirányelvben a Zooplankton sajnos nem szerepel vizsgálandó célcsoportként, mégis e szervezetek ökológiai szerepe miatt szükségesnek tartjuk A Tisza egész hosszán történő vizsgálatukat. Célunk az adatbázis folyamatos bővítése: további cikkek