Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.
45 Összehasonlító halállománymérések a Kis-Balaton Tározó I. ütemén György Ágnes Irma 1, Tátrai István 2, Bíró Péter 2, Pintér Zoltán Szilárd' 'Veszprémi Egyetem, Limnológia Tanszék, 8200.Veszprém, Egyetem u. 10. 2MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237.Tihany Klebelsberg K. u. 3. 'Szent István Egyetem, MKK, 2100. Gödöllő, Páter K. út 1. Kivonat: A Kis-Balaton tározó I. ütemén a sekély, eutróf, kizárólag horgászati célra használt Major-tóban (10 ha) 2005. év folyamán összehasonlító halállomány felmérést végeztünk. A tó nyíltvízi és parti élőhelyein szezonálisan, multipaneles kopoltyúhálóval mértük a halközösségek faji összetételét, méreteloszlását, és a standardizált CPUE (Catch per Unit Effort) -egyedszámot és CPUE-biomasszát. A kopoltyúhálós mérésekkel párhuzamosan Simrad EK60 típusú hangradarral mertük az állományok menynyiségét. Munkánk során regressziós kapcsolatot írtunk le a CPUE-egyedszám és biomassza, s az akusztikus egyedszám és biomassza között. Kulcsszavak: Hidroakusztika, CPUE-hozamok,, hal méreteloszlás, egyedszám, biomassza, Kis-Balaton. Major-tó. Bevezetés UE N) illetve CPUE-biomassza (CPUE B) értékeket adtuk A vízminőség védelmi célzattal, 1985-ben létesített meg 220 m 2 hálófelületre vetítve. Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) l-es ütem A kopoltyúhálós halászattal párhuzamosan, a hálókat (Hídvégi-tó) - amelynek része a kísérleti célra használt Major-tó is - elsődleges célja a víz tárolása vízminőség javító szándékkal. A tárolt víz felhasználásának egyik alapvető célja kell, hogy legyen, a vízminőségi szempontokat figyelembe vevő, halgazdálkodás kialakítása és vitele. A halállomány szabályozásával a trofikus állapotbanjavulás érhető el. A kialakítandó és fenntartandó halfauna szerkezetet a meglévő természetes vízi halgazdálkodási paraméterekből, a tápláléklánc működésének vizsgálatával a korábbi, valamint a tározón végzendő kísérletek alapján célszerű meghatározni (Tátrai et al. 2000, 2003, 2005). A trofítás és a tápláléklánc kapcsolata c. új téma kapcsán, amely átvezet a halgazdálkodást is érintő, un. ökológiai rehabilitáció megalapozásához, a KBVR l-es ütemén első lépésben meg kell, hogy ismerjük a halállományok legfontosabb populáció-dinamikai paramétereit. Ennek okán hazánkban először hidroakusztika alkalmazásával is mértük a Major tóban a halközösségek faji összetételét, méretstruktúráját és mennyiségi viszonyait. A halpopulációk mennyiségi viszonyainak jellemzéséhez, párhuzamos méréseket végeztünk a Major-tavon multipaneles kopoltyúháló és hidroakusztika együttes alkalmazásával. Anyag és módszerek A vizsgálatokat a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) I. ütemén található izolált, közel ovális alakú, sekély (0,9-1,4 m), 11 hektáros, kizárólag horgászati célra használt Major-tó parti és un. nyíltvízi élőhelyein végeztük, 2005. júliusban. A halállományok strukturális vizsgálatához multipaneles kopoltyúhálós halászatot folytattunk a délelőtti órákban. Két, egyenként 35 m hosszú, változó lyukbőségű (11-50 mm, csomótól-csomóig mérve), 7 véletlenszerűen elrendezett panelből álló kopoltyúháló alkotott egy szettet. A háló szetteket a partvonallal párhuzamosan húztuk ki, egyet a nyíltvízben és egyet közvetlenül a part mellett. Az expozíció 2 óra volt. A fogásokat az eltérő lyukbőségű panelek szelektivitására és fogásuk hatásfokára korrigáltuk. A relatív szelektivitást a fogások alapján határoztuk meg. A kifogott halak hosszát elektromágneses halmérő táblával (FMB, Limnoterra Ltd), tömegét elektronikus mérlegen mértük meg és ezt használtuk fel a CPUE (Catch per Unit Effort) becsléseinkhez. A hozam értékeket (CPUE) a háló felületének megfelelően korrigáltuk, és azokat, mint korrigált CPUE-egyedszám (CPhat alkalommal kerülve, hidroakusztikus mérést végeztünk a Major tó nyíltvízi és parti élőhelyein. Ennek során mértük a halállományok pillanatnyi méretstruktúráját, egyedszámát, biomasszáját és azok dinamikáit. A méréseket motorcsónakra telepített, kimondottan sekély tavakra (z m m>0.5 m) kifejlesztett, SIMRAD EK 60 (SIMRAD Co., Norvégia) típusú 4 egyenlő részre osztott hangsugarú hangradarral végeztük, 120 kHz frekvencián (hullámszélesség 11 kHz, hangsebesség 1485 m/s, abszorpció, 2,46 db/km), vízszintes üzemmódban. A jeladó-vevő által generált, és egységnyi idő alatt pulzusokban kibocsátott hangsugár elliptikus, osztott, amelynek nominális hullámszöge 4*7 fok. A hangsugár által generált és kibocsátott hangpulzus szférikusán oszlik el a vízben. A jeladó-vevő által kibocsátott hangpulzus a vízben a különböző molekulákkal kölcsönhatásba lép. Ennek során a hangenergia egy része hővé alakul (abszorbeálódik), ez az ún. transzmissziós veszteség. (A visszatérő jelet természetesen ugyanolyan veszteség éri). Amennyiben a hanghullám eléri a céltárgyat, az a hangenergia egy részét elnyeli, más részét visszaveri (echo) a jeladó-vevő irányába. Az echo intenzitása az un. céltárgy kiterjedése (TS - target strength). A céltárgy méretének és pozíciójának elemzéséhez a jeladó-vevő az érzékelt „echo-sürüséget" elektromos energiává alakítja át, és azt az ún. echogramon jeleníti meg. Az ultrahang szondát egy számítógép vezéreli, amely a mérési jeleket folyamatosan tárolja. Az adatok utólagos megjelenítésekor, és a becslésnél elfogadott zajszint küszöbértéke üzemmódtól függően 50 (SED - Single Echo Detection) és -70 (AMP - Amplitúdó Detection) dB. Ezzel a mérhető céltárgy minimális mérete, amely nagy biztonsággal elkülöníthető a külső zajoktól, 4-5 cm lehet. Ez megfelel az egynyaras (0+) korú halegyedek nyár végi testhosszának. Az akusztikusán fellelt halak méreteloszlása, az egyes méretcsoportokhoz tartozó egyedszámának meghatározása a SIMRAD szonárhoz kapcsolt szoftverrel (Sonar4, 5, 9, 3), SED-módszerrel történt (Balk & Lindem, 2003). A biomasszát a domináns fajok egyedszáma, valamint a TL vs W regressziók alapján számítottuk. A halállományok méreteloszlása unimodális volt mind a nyíltvízi élőhelyen, mind pedig a parti övben, 2432 cm-es modális csúccsal a nyíltvízi és 18-24 cm-es modális csúcscsal a parti vízterületen (/. ábra). Mérésünk szerint az akusztikus halsürűség a tóban, 2005. nyarán 1622-2944 ind/ha között változott. A parti öv hal egyedszáma a nyíltvízinek közel kétszerese volt.
