Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.
42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. Cladocera-Copepoda fauna kapcsolata a fizikai-vízkémiai paraméterekkel rekonstruált szikes tavakban Baranyai Eszter' - Forró László 2 'Fakultät für Formal- und Naturwissenschaften, Universität Wien, 2Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest Kivonat: Jelen munka keretében a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén létrehozott négy, rekonstrukciós tó kisrák faunáját és 26-féle fizikai-kémiai paraméterét vizsgáltunk annak megállapítására, hogy a tavak szikes jelleggel rendelkeznek-e. Bemutatjuk a tavak egyedszám változását, fajösszetételét, fizikai-kémiai paramétereik alakulását. A kisrákok előfordulása és a tavak fizikai-kémiai tulajdonságai közötti összefüggéseket fökomponens analízissel vizsgáltuk. Kulcszavak: szikes tavak, Cladocera, Copepoda, rekonstrukció, fajösszetétel, vízkémiai paraméterek Bevezetés és célkitűzés A különleges élőhelyi viszonyokkal jellemezhető szikes vízterek számos szűk ökológiai valenciájú, speciális taxon megtelepedését teszik lehetővé. A természetes szikes vizek zoológiai tekintetben kiemelten értékes, egyedülálló élőhelyek, Magyarországon 1996 óta védettek, így élőviláguk, kémiai és fizikai jellegzetességeik kutatása fontos feladat. 2003-tól kezdtünk el foglalkozni a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található rekonstruált szikes tavak rákfaunájával, közelebbről a Copepoda és Cladocera fajokkal, valamint a tavak fizikai-kémiai paramétereivel. A rekonstrukció célja az eredeti állapot visszaállítása volt, fészkelő és táplálkozó helyet biztosítva a madárvilágnak. A terület állandó vizsgálata szükséges annak biztosítására, hogy a terület működése a természetes folyamatokat modellezi-e. Az időszakos szikes vizek vizsgálatára kiválóan alkalmasak a kisrákok, mivel képesek alkalmazkodni a szikes kisvizek adta speciális körülményekhez. Fajok megjelenése, illetve eltűnése, egyedszámuk utalhat a tavak állapotára. Kutatásunk révén meg szeretnénk állapítani, hogy az élőhely rekonstrukciókban a szikes vizekre jellemző kisrák fauna és vízkémiai összetétel alakult-e ki. Szeretnénk átfogó képet kapni arról, hogy a kisrák fauna összetétele szezonálisan hogyan változik, valamint milyen összefüggések vannak a víz kémiai paraméterei és a kisrákok faj- és egyedszám változása között. Anyag és módszer A Zooplankton mintákat 85 pm lyukbőségü kézi planktonhálóval gyűjtöttük, 30 liter víz átszűrésével. A hetente kéthetente elvégzett mintavételek három ciklusban történtek, 2003-ban májustól augusztusig, illetve a téli hónapokban, valamint 2004-ben áprilisban- májusban. A gyűjtött mintát a helyszínen formalinnal tartósítottuk, majd később laborban faj- és egyedszám meghatározást végeztünk. A meghatározás sztereo- és fénymikroszkóp segítségével, GULYÁS és FORRÓ (1999, 2001), EINSLE (1993), FLÖßNER (2000) határozókönyvei alapján történt. A vízminták analízise a magyar szabvány szerint, valamint a VITUKI Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratóriumának módszerei alapján történt. Statisztikai elemzésként a tavak rákfaunájának vizsgálatához standardizált fökomponens analízist végeztünk Podani (2000) SynTax programcsomagjának segítségével. A terület leírása A Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található élőhely rekonstrukció dr. Kárpáti László elképzelései alapján indult meg 1989-ben. (KÁRPÁTI 1993). Négy tavat alakítottak ki (Paprét, Nyéki szállás, Borsodi-dűlő, Legények). .A rekonstrukciók a természetes folyamatokat modellezik. A Hansági-főcsatorna jobb és bal partján elterülő területet az őszi és a tavaszi madárvonulások időszakában a Fertő-tóból származó vízzel váltakozva árasztják el, és háromévenként hagyják kiszáradni. Eredmények A tavak kémiai jellemzése Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy az élőhely rekonstrukció keretében létrehozott négy tó a szikes tavakra jellemző tulajdonságokkal bír. A szikes tavak jellemző tulajdonsága, különösen a Kárpát-medencében találhatóké, a relatív alacsony sótartalom és a nagyon magas lúgosság. A természetes szikesek alapvető kémiai jellegzetessége, hogy a jellemző ionok aránya mind vízterenként, mind időszakonként viszonylag állandó. A domináló ionok a Na +, a C0 3 2" és a HCO3". A többi ion (Cl", S0 4 2", Ca 2 +, Mg 2 +) mennyiségének alakulása vízterenként és időszakonként egyedi vonásokat eredményezhet (MEGYERI 1999, PONYI 1961, PONYI & DÉVAI 1977). Az általunk vizsgált tavak mindegyikénél állandó HCO3 - C0 3 - Na - S0 4 - (Cl) ion dominanciát tapasztaltunk. Vízkémiai és fizikai összetételt tekintve jellemző a relatív állandó ionösszetétel, a magas oxigéntartalom, pH és vezetőképesség. A vizsgált tavak kémiai-fizikai jellemzői a térség szikes vizeiben tapasztaltakhoz hasonlóan alakultak (PONYI & DÉVAI 1977). A tavak fizikai-kémiai adatainak maximum és minimum értékeit az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: A tavak fizikai-vízkémiai adatainak maximum és minimum értékel Paraméter Paprét Nyéki szállás Borsodi-dűlő Legények Csatorna hőm. "C 14-25,9 15,2-25,1 5-26,3 12.9-23,4 5,5-12,2 pH 8,4-10,3 8,3-10,7 8,8-9,4 8,5-9,1 8,4-9,2 vez. kép. US/cm 1180-2930 1330-2860 1320-4110 1850-2240 1770-2660 HCO, mg/1 390-946 299-1183 421-1138 550-598 470-720 co 3 mg/l 0-624 48-828 96-492 48-300 72-204 Ca mg/l 18-64 24-58 16-92 44-55 <1-88 Mg mg/l 71-140 86-190 100-240 130-150 140-160 Na mg/l 170-470 270-530 220-504 270-630 330-440 K mg/l 17-42 23-50 27-83 29-60 49-79 Cl mg/l 130-352 170-322 180-450 240-270 230^400 so 4 mg/l 260-550 320-610 200-1230 540-640 450-510 a-klorof. mg/l <5-44,4 <5-33,3 <5-280 <5-33 5-5,9 Fajösszetétel A kutatási idő alatt összesen 25 planktonrák-faj, 15 Cladocera és 10 Copepoda faj fordult elő (2. táblázat), amelyek többsége már korábban ismert volt a területről. Állandó, az összes kutatott tavakra jellemző, leggyakoribb, legnagyobb egyedszámú fajok a Cladocerák közül a Daphnia magna, Chydorus sphaericus, Moina brachiata, Macrothrix rosea, Diaphanosoma mongolianum, Scapholeberis rammneri, valamint a téli hónapokban az Alona rectangula volt. Copepodák közül az Arctodiaptomus bacillifer, Megacyclops viridis, Arctodiaptomus spinosus fajok voltak a leggyakoribbak, az utóbbi a téli hónapokban fordult elő legtöbbször. Az Acanthocyclops robustus a Legényekben volt a leggyakoribb, a Legényeken kívül csak a Hansági-főcsatornából sikerült még kimutatni. 2004-ben a tavakban a fentiekben felsoroltakon kívül új faj volt a Cyclops strenuus, illetve egy Cyclops faj fiatal példányai fordultak elő nagy tömegben. A vizsgálat során mindegyik tóból sikerült tipikus szikes rák-
