Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

9 82465 között. A tegzes bolharák denzitása (80 és 68012 között változott) Tihanynál egész évben szignifikánsan nagyobb volt az alsó szinten, mint a felsőn, másutt csak időnként volt szignifikáns a különbség. A Dikerogammarus fajok denzitása 172 és 7984 között változott, nem különbözött szignifikánsan a két réteg között 2004-ben. Magasabb vízállás mellett (2004) jobban különböztek az egyes mintavételi pontok egymástól, mint alacsony vízállás mellett (2003) mind a tegzes bolharák, mind a Dikerogammarus fajok denzitása tekintetében. A L. benedeni denzitása 0 és 94 között változott mindkét évben, a J. istri denzitása 0 és 6760 között 2003-ban és 0 és 10712 között 2004-ben. A Malacostraca rákok denzitása tófelületre vetítve (ind m"

2 tófelület) 42 és 182890 között változott 2003-ban, 2102 és 297603 között 2004-ben. Diszkusszió Hat Malacostraca fajt mutattunk ki a Balaton köves parti zónájában, az Amphipoda rákok dominanciájával. A Dikerogammarus fajok közül a D. villosus dominált, ez nagymértékben eltért a korábbi adatainktól, amikor mindig a D. haemobaphes dominanciáját mutattuk ki a Dikerogammarus fajok közül (Muskó 1989, 1990, Muskó és Leitold 2003, Muskó és mts. 2004). Korábban az Amphipoda rákok túlnyomó többségét a tegzes bolharák alkotta (Muskó 1989, 1990) mind a hínárosban, mind a köves parti zónában, ezzel szemben 2000-es években a Dikerogammarus fajok törtek előre hínáron (Muskó és Leitold 2003), s a jelenlegi adatok szerint a köves parton is. Úgy tűnik, az utóbbi évek kedvező vízminőség változásai kedveznek Dikerogammarus fajoknak. Az alacsony vízszint a Dikerogammarus fajoknak kedvezett, a magasabb vízállás pedig a tegzes bolharáknak. Az a rétegzettség, ami a tegzes bolharák relatív abundanciájával kapcsolatosan alakult ki, csak a magasabb vízállás mellett volt jellemző, így az aszályos 2003-ban csak Tihanynál, a legmélyebb ponton maradt meg egész évben, a Dikerogammarus fajok azonban Tihanynál nem reagáltak a vízszint csökkenésre. A tegzes bolharák legmagasabb denzitása nem érte el az 1996-os értéket (152000 ind m"~ kőfelület, Badacsonynál) (Muskó és mts. 1999, Muskó 2001). Lehet, hogy más pontokáspi inváziós fajok (Dikerogammarus villosus és Dreissena polymorpha) kiszorították. Az alacsony vízszint kiegyenlítette mind a tegzes bolharák, mind a Dikerogammarus fajok denzitását a mintavételi helyek között és a tegzes bolharák denzitását a két réteg között. Köszönetnyilvánítás A munkát az OTKA (No. T032165, T034813 és T042622), a MTA Balaton Projektje, a BALÖKO/NKFP és a TéT Alapítvány (Fr-31/03) támogatta. (Jelen publikáció részben a magyar-francia kormányközi tudományos és technológiai együttműködés keretében, az OM KutatásFejlesztési Helyettes Államtitkárság és külföldi szerződéses partnere, EGIDE által támogatott kutatási együttműködés eredményeképpen jött létre). Litkey Zsolt búvárként segített a mintavételnél, Zámbóné Dorna Zsuzsa és Polgárdiné Klein Tünde a mintavételezéseknél és a laboratóriumi munkákban segített, amiért hálás köszönetünket fejezzük ki. Irodalom Muskó I. B. 1989. Amphipoda (Crustacea) in the littoral zone of Lake Balaton (Hungary). Qualitative and quantitative studies. - Int. Rev. ges. Hydrobiol. 74: 195-205. Muskó I. B. 1990. Qualitative and quantitative relationships of Amphipoda (Crustacea) living on macrophytes in Lake Balaton. - Hydrobiologia 191: 269-274. Muskó I. B. 2001 Aspects of the population dynamics of Corophium curvispinum G. O. Sars (Crustacea: Amphipoda) in the stony littoral zone along the trophic gradient in Lake Balaton (Hungary). Verh. Internat. Verein. Limnol. 27: 3860-3866. Muskó I. B„ Balogh Cs„ Bakó B., Leitold H. és Tóth Á. 2004. Gerinctelen állatok szezonális dinamikája balatoni hínárosban, különös tekintettel néhány pontokáspi inváziós fajra. - Hidr. Közi. 84: 12-13. Muskó I. B„ Balogh Cs„ Varga É. és Tóth Á.. P. 2005. Gerinctelen állatok szezonális dinamikája a Balaton köves parti zónájában az aszályos 2003. évben, különös tekintettel néhány pontokáspi inváziós fajra. - Hídról. Közlöny 85 (6): 7-9. Muskó I. B„ Lakatos Gy., G.-Tóth L. és Bíró P. 1999. A tegzes bolharák (Corophium curvispinum) (Crustacea: Amphipoda) populációjának évszakos változása a Balaton köves parti zónájában a trofikus gradiens mentén. - Hidrológiai Közlöny, 79 (6): 309-310. Muskó I. B., és Leitold H. (2003): Hínárosban élő felsőrendű (Malacostraca) rákok minőségi és mennyiségi viszonyai a Balaton különböző medencéiben. - Hidrol Közi. 83: 14-16. Muskó I. B„ Lakatos Gy., G.-Tóth L. és Bíró P. 1999. A tegzes bolharák (Corophium curvispinum) (Crustacea: Amphipoda) populációjának évszakos változása a Balaton élö felsőrendű (Malacostraca) rákok minőségi és mennyiségi viszonyai a Balaton különböző medencéiben. - Hidrol Közi. 83: 14-16. Lakatos Gy., Kozák L. Kiss K. M., Kiss M. és Kerti A. 1997. A Balaton köves parti-öv élőbevonatának előzetes tanulmányozása. - Hidrológiai Közlöny 77 (1-2): 33-35. Nesemann, H., Poeckl M. and Wittmann K. J. 1995. Distribution of epigean Malacostraca in the middle and upper Danube (Hungary, Austria, Germany). - Miscnea zool. hung. 10: 49-68. Ponyi J. E. és Zánkai N. P. 1996. Két ízeltlábú állatfaj felbukkanása a Balatonban. - Állattani Közlemények 81: 199-201. Seasonal changes of Malacostraca in the stony littoral zone of Lake Balaton due to the water level change (2003-2004) Muskó I. Ii., Balogh Cs., Tóth A. P., Varga É. és Lakatos Gy. Abstract: The water level of Lake Balaton was extremely low in 2003, after a dry period of several years. Due to the intensive precipitation in 2004 the water level increased. Water level fluctuations of the shallow lake mostly influence the littoral zone and invertebrates living in the encrustation of different substrata, for this reason we surveyed the Malacostraca, the important invertebrates in the stony littoral zone. Stones were sampled near the water surface and from the bottom in May, July, September and October 2003 and 2004 at Keszthely, Szigliget, Tihany and Balatonalmádi. The encrustation of the stones was removed by brushing and passed through a sieve (mesh size: 300 um) in order to study individuals, including juveniles, of the dominant invertebrates. The samples were processed according to Muskó et al. (2005). We measured the water depth, Secchi transparency, temperature, conductivity, pH, dissolved O2 concentration and the planktonic Chlorophyll-a. Malacostraca found in Lake Balaton in 2003-2004 are all of Ponto-Caspian species, the invasive amphipods Chelicorophium curvispinum and Dikerogammarus species (D. villosus -dominant and D. Haemobaphes) dominated in both years, Jaera istri (Isopoda) occurred everywhere, but mostly at Tihany, Limnomysis benedeni (Mysidacea) were only found rarely. Maximal density of Malacostraca (ind m 2 stone surface) was 69953 in 2003 and 82465 in 2004. Vertical distribution of animal numbers and specific taxa occurred in May 2003 and all the year in 2004, except for Keszthely, the westernmost, eutrophic station. Many more Malacostraca individuals were recorded at the bottom than near the lake water surface. The amphipod C. curvispinum was relatively more abundant than the species of the amphipod genus Dikerogammarus and the zebra mussel in the regeneration period as compared to the drought period of 2003.