Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: Északnyugat Szichuan (Kína) magashegységi karsztos területei és világhírű mésztufa előfordulásaik vizsgálata

SCHEUER GY.: Északnyugat Szichuan magashegységi karsztos területei 33 sége is okozza, mert amikor nincs, vagy kicsi a tavak vízpótlása, a víz a mélybe szivárog és a rejtetten az erózióbázis irányába mozogva növeli a folyó vízkészletét. Ez kihat a mészképződés folyamataira is, mert tavak időszakos kiszáradása miatt a mészképződés teljesen vagy részlegesen leáll. A helyszínen tapasztaltak alapján leszögezhető, hogy a huanglongi mésztufa képződésnek éven bellili szakaszossága mutatható ki és ezt az adott éghajlati elemeken belül a csapadék évi eloszlása és menete okozza, mert a téli hónapokban a évi csapadéknak csak kb. 10 %-a hull le, míg a nyári hónapokban esik le a csapadék jelentős része. Ezért az évi csapadékeloszlásra vezethető vissza, hogy a mésztufa képződésnek is határozott évi menete van és csak meghatározott hónapokra korlátozódik. Ebből adódóan az itteni színes tavak a karsztos állóvizek nagy családján belül genetikailag a mészképződéssel összefüggő tavak típusához kapcsolódnak, de ezeknek egyedi változatát képviselik, mert az általános típusjellemzőkön túlmenően keletkezésükhöz különleges karszt-hidrogeológiai, vízkémiai, fizikai- környezeti, biológiai adottságok kedvező egybeesése szükséges. Egyediségükre jellemző a huanglongi tavaknak még a tömeges kialakulásukon és időszakosságukon túlmenően, hogy olyan formagazdagságban keletkertek, amelyet más mésztufa és forrásmészkő előfordulásoknál sehol sem tapasztaltam. A megfigyelések szerint a mészképződésben még a környező erdős vegetációnak és a vízben élő fajgazdag mikroorganizmusoknak (algák, baktériumok) jelentős szerepük van. A már elhalt növényi részeknek (levelek, ágak) nagy tömege kerül be a medencékbe, ahol a mészkiválást eiősegítve betemetődnek, majd lebomlásuk után üregek, likacsok és lenyomatokként alakítják és befolyásolják a mésztufa kifejlődését. A tavak felszínén úszó levelek a gátak magasításában jelentős szerepet játszanak, mert ezek a gátak tetején fennakadva először cementálódnak, majd bele tömődve foszszilizálódnak. Az egyes gátaknál különböző ütemű és dinamikájú kicsapódást tapasztaltam. Ezért ezek a helyi növekedési-magasodási ütem eltérések a továbbfejlődés alakítója elősegítve újabb gátak keletkezését és egyéb kiválási formák kialakulását. E mésztufa előfordulásnak kiemelt különlegessége a változó felületű és mélységű tavak sokszínűsége. A tavak színgazdagságát és színárnyalatait, amelyek főleg a kék és zöld különféle színváltozataiban jelentkeznek, az irodalom szerint főleg a tavakban élő algák és egyéb mikroorganizmusok okozzák, de ehhez még számos egyéb tényező is közrejátszik. így az időjárás napi menete, napsütés és borultság, a fény beesési szöge, a víz mozgása, pl. a hullámzás, továbbá a tavak mélysége, többek között. A felsoroltakból adódóan a tavak színe színárnyalatokban dinamikusan ingadozik és ez az előfordulásnak olyan egyediséget biztosít, amely a világon csak ritkán tapasztalható. Összefoglalva megállapítható, hogy a Huanglong-i előfordulás kialakulásához és egyediségéhez nem csak a karszthidrogeológiai, vízkémiai és fizikai-környezeti adottságok és körülmények kedvező egybeesése játszott közre, hanem ehhez hozzájárultak még a különleges biológiai (algák, baktériumok) adottságok is. Ez az előfordulás a mészkőkarsztokon belül a magashegységi karszt erdős alrégiójához kapcsolódó felszíni különleges kifejlődésű akkumulációs megjelenés formáját képviseli. így a völgyi mésztufa képződésen belül egy önálló Huanglong-i altípusként tartható számon. Egyedisége még abban is megnyilvánul, hogy egyike azoknak a ritka mésztufa előfordulásoknak, amelyek felszínileg a legmagasabban képződnek (380ft3300 m tszf). Fentiekhez kapcsolódva még megjegyzem, hogy az elmúlt évtizedekben a külföldi tanulmányútjaim során a több száz mésztufa előfordulásnál szerzett tapasztalatok alapján, hogy ilyen tömeges mésztufa-gátas és színes tavi kifejlődésű mésztufa előfordulás nincs több a világon, amelynek szépségét a tavak színgazdagsága még tovább fokozza. Ehhez hasonló mésztufagátas tavi kiválási formákat főleg az oldott sókban gazdag ásványvizeknél figyeltem meg, de ezeknél sem láttam ilyen tömeges keletkezésben mint itt (3400 db), még a leghíresebb (Mammoth Hot Springs, Pamukkalé) előfordulásoknál sem. A Min-hegységi alpesi karsztokhoz kapcsolódóan a bevezetőben említett mésztufa előfordulások közül a Nen'en Sangcou-nál van (1. ábra. 2. jelű) olyan mésztufa kiválás színes tavak sorozatával, mint amelyek Huanglong-nál keletkeztek. Ennél az előfordulásnál a jellegzetes völgyi mésztufa képződésen belül csak helyenként alakultak ki olyan mészképződési adottságok, ahol színes mésztufa tavak és gátak egymás alatti rendszere fejlődött ki. Ezeknek a kiterjedése és nagyságuk továbbá a színes tavak számbelisége is sokkal alárendeltebb. A rendelkezésre álló irodalmi anyagok alapján megállapítható még, hogy ez az előfordulás a plitvicei típusú völgyi kifejlődési formák felé mutat átmenetet, ahol a huanglongi típusú színes tavi formák is előfordulnak. Az irodalom említ még színes mésztufagátas tavi kifejlődési formákat a Kalong völgy-ben is (1. ábra. 5 jelű), de ezekről nem közölnek részletes leírást. Összefoglalva megállapítható, hogy a kínai Sichuan tartomány északnyugati részen fekvő magashegységi karsztoknak ismertetett mésztufa kiválásai kiemelkedő jelentőségűek a világ mésztufa előfordulásoknak sorában és a felszíni karsztosodási folyamatokhoz kapcsolódó akkumulációs megnyilvánulás formáknak világhírű képviselői. Irodalom Huanglong - Fairland on Eart. 2005 : Képes ismertető. Chengdu 2.104. Huanglong. World Natural Heritage. 1999: Képes ismertető.China Travel and Tourism Press kiadvány 2-96. Muni Valley. 2005: Képes ismertető a Zhaga Waterfall, Erdaohai Lakes. Jade Stream and Lakes Scenery Areas - ról. Chengdu 1-107. Nádor A. 1991: Kinai tanlmányutam tapasztalatai Karszt és Barlang I- II. k. 76-77. Nen'en Sangcuo (Immortal Pond China). 2005: Képes ismertető. China Travel and Tourism Press kiadványa 2.-84. Scheuer Gy. 2001: Karbonátos forrásüledékek vizsgálata. A hideg karsztvizek mésztufa lerakódásai I. rész Külföldi előfordulások Önálló kiadvány Budapest 2.-169. Scheuer Gy. 2002: A hideg karsztvizek mésztufáinak vizsgálata és főbb típusaik. Hidrológiai közlöny 82.4. 223.-232. Sichuan Tour 2004: Ismertető a Sichuan provincia turisztikai nevezetességeiről Chengdu Cartographic Publishing House kiadv. 38.-47. Zhang Xiao Ping szerk. 2004: The Jiuzhaigou Geological Park. Chengdu 2.-106. A kézirat beérkezett: 2005. augusztus 31.