Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

5. szám - Tanulmányok, ismertetések - Pálfai Imre: Belvízgyakoriság és belvízkárok Magyarországon

25 Belvízgyakoriság és belvízkárok Magyarországon Pálfai Imre 6721. Szeged, Füredi u. 9/A. Kivonat: A belvíz jelensége Magyarországon majdnem minden évben előfordul. Az 1951-2006 közötti időszak vizsgálata szerint 20 évből átlagosan 17 év belvizes. Ezek közül 6 év mérsékelten, 3 év közepesen. 4 év erősen, 3 év nagyon erősen, 1 év pedig rendkívülien belvizes. Egy átlagos 20 éves időszakban - 2006. évi árakon és a közvetett károkat is számításba véve - hozzávetőleg 315 milliárd Ft belvízkár keletkezik, azaz a sokévi átlagos belvízkár 15-16 milliárd Ft. belvízelöntés, belvízgyakoriság, belvízkár. Kulcsszavak: 1. Bevezetés Hazánkban a száraz és a nedves évek rapszodikus váltakozása folytán meglehetősen sok problémát okoznak az aszályok és a belvizek. Ezért szakmai körökben, de szélesebb körben is, újból és újból fölvetődik a kérdés, hogy ezek az események milyen gyakran fordulnak elő, és mekkora kárt okoznak a nemzetgazdaságnak? Az aszálygyakoriságra és az aszálykárokra vonatkozóan - a Nemzeti Aszálystratégia kidolgozásakor - nemrégiben egyszerű vizsgálatot és hozzávetőleges becslést végeztünk (Pálfai 2006). Most - nagyjából hasonló módon - a belvíz-gyakoriságot és a belvízkárokat próbáljuk meghatározni. 2. Belvízgyakoriság Egy-egy hidrológiai év belvizes jellegét - a hozzávetőleges helyszíni fölmérésekből származó pontatlanságok ellenére - elég jól jellemezhetjük egyetlen számértékkel, a belvízzel elöntött összes terület nagyságával. Erre vonatkozólag hosszabb, 1940-nel kezdődő, de nem hiánytalan országos adatsort - a területi vízügyi szervek jelentéseire alapozva - először az 1960-as évek elején állítottak össze (OVF 1963), amit később többen kiegészítettek és pontosítottak (Oroszlány 1981, Soltész 1982, OVH 1984, Pálfai 2004). Mostani vizsgálatunkhoz az 1951-2006 közötti hiánytalan és egyöntetűnek tekinthető elöntési adatsort használtuk fel (1. táblázat). A táblázat adatai a nyílt vízborítás nagyságát jelentik, amihez általában azonos nagyságrendű károsan túlnedvesedett területet lehet hozzászámítani. Az 1. táblázatban közölt 56 éves elöntési adatsorral egyrészt eloszlásvizsgálatot végeztünk, melynek eredményét (a különböző előfordulási valószínűségű, illetve átlagos viszszatérési idejű elöntések nagyságát a Log-Pearson 3 eloszlásfüggvény szerint) a 2. táblázatban foglaltuk össze. Másrészt - hat kategóriát fölállítva - minden évet minősítettünk a belvízi elöntés nagysága szerint, majd megállapítottuk, hogy egy „átlagos" 20 éves időszakban a különböző fokozatú belvizes évek hányszor fordultak elő. E vizsgálat eredményét a 3. táblázat bal oldali része tartalmazza. A minősítést - az eloszlásvizsgálat eredményére is tekintettel - a következő elöntési értékhatárok figyelembe vételével végeztük el: Belvízmentes év: Mérsékelten belvizes év: Közepesen belvizes év: Erősen belvizes év: Nagyon erősen belvizes év: Rendkívül belvizes év: Azon kivételes esetekben, amikor az évi elöntési csúcs nyáron alakult ki (1965, 1975 és 1980-ban), az egyébként megfelelőnél egy fokozattal magasabb minősítést adtunk. 3. Belvízkárok A belvízkárok részletes vizsgálatára - a kérdés bonyolultsága és a kellő adatok hiánya miatt - jelen dolgozatban nem vállalkozhatunk. Csupán utalunk az ezzel (is) foglalkozó 10 ezer hektár, 11-50 ezer hektár, 51-100 ezer hektár, 101-200 ezer hektár, 201-350 ezer hektár, > 350 ezer hektár. néhány hazai szakirodalmi munkára: (Kienitz 1972, Domokos - Fehér - Kárpátiné 1978, Szőke Molnár 1980, Baranvó 1981, Vajdai 1981, Petrasovits-Vajdai 1982, Pálfai 1985, Horváth 1986, Fehér 2005, MN 2006), amelyekből megállapítható, hogy a belvíz főleg a mezőgazdaságban okoz tetemes közvetlen és közvetett károkat, de jelentős lehet a belterületi épületkár és a közlekedési hálózatban okozott kár is. A károk nagysága nagyjából arányos a belvízzel elöntött terület nagyságával, de természetesen számít az elöntés tartóssága is, s különösen az, hogy az elöntések zöme melyik évszakban alakult ki. A korábbi belvízkár-adatok felhasználását különösen megnehezíti, hogy az évtizedek során az árszínvonal lényegesen megváltozott, de egyéb termelési-gazdálkodási körülményekben is jelentős változások következtek be. Mindezért a mostani kárbecsléshez a legutóbbi belvizes évek, a 2005. és 2006. év belvízkár-adataiból indulunk ki. A 2005. évi mezőgazdasági belvízkárt a nyílt vízborítás alapján 10-12 milliárd forintra becsülték, ami a nehezen számszerűsíthető, a túlnedvesedett területeken keletkező károkkal együtt ennek akár háromszorosát is kiteheti (Fehér 2005). A 2006. évi tavaszi belvíz miatti hozamkiesés - a Mezőgazdasági Szövetkezők és Őstermelők Országos Szövetségének május eleji becslése szerint - 20 milliárd Ft kárt okoz mintegy tízezer gazdálkodónak (MN 2006). A 2006. évi mezőgazdasági közvetlen és közvetett belvízkárt Csongrád megyében 3-3,5 milliárd forintra, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 13,3 milliárd forintra becsülték (Szabó László, illetve Dencs Árpád szíves közlése). Ezen adatokat figyelembe véve és a belterületi és egyéb károkra, továbbá a belvízvédekezés költségeire is gondolva, a nagyon erősen belvizes évnek minősített 2006. esztendőben az összes országos belvízkárt hozzávetőleg mintegy 35 milliárd forintra becsülhetjük. Az ettől eltérő fokozatú belvizes évek kára területarányosan megközelítőleg a 3. táblázatban szereplő értékekkel (5-70 milliárd Ft/év) vehető számításba. Egy átlagos 20 éves időszakban keletkező belvízkárt a különböző fokozatú belvizes évek előfordulása ismeretében ezek után egyszerű szorzással meghatározhatjuk (3. táblázat). A 20 éves időszak öszszes belvízkára 315 milliárd forintra adódott, ebből a sokévi átlagos belvízkár. 15-16 milliárd Ft. Ez határozottan kevesebb, mint a sokévi átlagos aszálykár, melyet korábban (Pálfai 2006) 40 milliárd Ft-ra becsültünk. Köszönetnyilvánítás: Az utóbbi évekre vonatkozó belvízi elöntési adatokért Iványi Krisztinának (Vízügyi Központ és Közgyűjtemény), a 2006. évi belvízkár-adatokért Dencs Árpádnak (Jász-NagykunSzolnok megyei FM Hivatal) és Szabó Lászlónak (Csongrád megyei FM Hivatal), az eloszlásvizsgálathoz nyújtott segítségért pedig Lázár Miklósnak (Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) mondok köszönetet.