Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

5. szám - Tanulmányok, ismertetések - Nagy Gergő Tamás–Nagy László: Gátszakadások 2006-ban Kelet-Ausztriában

NAGY G. T. - NAGY L.: Gátszakadások 2006.ban Kelet-Ausztriában 19 lig voltak árvizek, ezeket a „savanyú mezőket" mezőgazda­sági területeknek vagy olcsó építési területeknek használták. Most megbosszulta magát ez a hiba, a folyó a gátat áttörve, ismét behatolt a régi ártérre." Egyébként már a nyolcvanas években is készültek tervek, Josef Riegler mezőgazdasági miniszter irányítása alatt arra, hogy földterület cserélése út­ján az alsó March szakaszon vízvisszatartás számára terüle­teket tegyenek szabaddá. Akkor a földművelők éppen belee­gyeztek, de a Pénzügyminisztérium megvétózta a tervet. A parasztok 1998 évi viharos tiltakozása és az árvízvé­delmi projekt leállítása után sokáig semmi nem történt. Csak a 2002 évi évszázados árvíz után, amely a Marchot megkímélte, indult meg egy új projekt, amely a helyi pa­rasztok szántóföldjeit érintetlenül hagyta, és csupán a meg­lévő gátakat magasította és erősítette volna. 2002-ben lépett életbe a környezetvédelmi tanulmányról szóló törvény. Ez a törvény a meghatározott méretet meghaladó projektekre környezetvédelmi hatástanulmányok készítését íija elő. Ár­vízvédelmi gátak esetében 5 km hossz felett kötelező a vizs­gálat. E rendelet miatt gyakran próbálják a különböző pro­jekteket kisebb egységekre bontani, hogy a környezetvédel­mi tanulmányt elkerülhessék. Mivel a Víziút Igazgatóság, mint beruházó a Vízügyi Hivatalnak három önálló projektet terjesztett fel, a Minisztérium a részprojektek egyesítését írta elő, és ennek következtében bevonta hatóságok közé az Alsó Ausztriai Tartományi Kormányzóságot, mivel az ösz­szesen 6,5 km-es építendő szakaszra a projekthez környe­zetvédelmi tanulmány készítése kötelező, így az a területi­leg illetékes kormányzóság hatáskörébe tartozik. „A Víziút Igazgatóság által előterjesztett projekt azonban nem megfelelően volt előkészítve." vélekedik egy szakértő, aki a tervekkel foglalkozott. Ezen kívül ettől az elképzelés­től a vízvisszatartó területek kibővítésének hiányában érthe­tően kisebb árvízvédelmi biztonság volt elvárható, így a Tartományi Kormányzóság szakértői nem is tehettek más­ként, mint hogy elutasították a tervet. Az a változat, amely a kiszélesített vízvisszatartó területeket is magába foglalja, már előzőleg ismételten megbukott a Mezőgazdasági Ka­mara tiltakozása miatt. Időközben a Víziút Igazgatóság a Szövetségi Hatóság igazgatási köréből kikerült és 2005 év január elseje óta új név alatt, „ Via Donau "-Österreichische Wasserstraßen GmbH, mint korlátolt felelősségű társaság működött tovább. Az új társaság átvette a csaknem száz alkalmazottal együtt azt az áldatlan állapotot is, amit az új ügyvezető igazgató Helmut Pablé úgy jellemzett, hogy csak az ingatlankezelő­ség területén 1200 elintézetlen aktát talált. Az, hogy az ilyen körülmények között elkészített pro­jekt-terv nem feltétlenül csúcsminőségű, csak feltételezhető. Tény azonban, hogy a projektet ellenőrző 20 szakértő 70 változtatási indítványt, valamint 9 további változat vizsgála­tát terjesztette elő. A Tartományi Kormányzóság mint kör­nyezetvédelmi hatóság szerint azonban ez a terv még úgy is érzékeny beavatkozást jelent a természeti környezetbe, ha csak a gátat erősítik meg. Szakértői véleményt kellett bead­ni arról, hogy a kivitelezésen dolgozó dízel üzemű jármü­vek kipufogógáza nem fog környezeti kárt okozni. Másrészt az ott dolgozó munkagépek által okozott zajterhelésről is önálló szakértői tanulmányt kértek, ,/f legtöbb szakember gátépítési projekt esetén a környezetvédelmi tanulmányt hasznosnak tartja. De nem szabadna, hogy a bürokratikus részletekben elkallódjon a cél és a feladat" véli Helmut Pablé ügyvezető igazgató. „Feleslegesen túlzottak a kör­nyezetvédelmi feltételek" állítja Dürnkrut polgármestere. Ezt az állítást Alsó Ausztriai Tartományi Kormányzóság környezetvédelmi tanácsosa, Josef Plank határozottan visz­szautasítja: „A projekt képviselőinek csak fel kellett volna sorolniuk, hogy milyen gépeket kívántak alkalmazni, mivel nem mindegy, hogy egy Caterpillar, vagy egyszerű teherau­tók vonulnak fel az építkezéshez. Akkor megtakarították volna az egész procedúrát". Elég nehéz a tervezési fázisban megmondani, milyen kivitelező, milyen gépekkel fogja el­nyerni a megvalósítást. Plank az építési terveket szintén „nem túl nagyszerűnek" tartotta. „Egy olyan projekt, ame­lyik, ha 2002-ben jól előkészítve lett volna beadva, mára már meg is lenne valósítva". így azonban a March mentén élő lakosoknak még előre láthatóan több évig kell várniuk, amíg megfelelő árvízvédelemmel rendelkeznek. A katasztrófa éjjel jött. Miután hétfőre, április 3.-ra virra­dó éjjel a March rossz állapotban lévő gátja közel 100 m hosszon átszakadt, a településnek nagy része víz alá került. A víz akkor jött, amikor még sötét volt. Hétfőn hajnali 4 kö­rül a dürnkruti önkéntes tűzoltóság tagjai csengették fel csa­ládi házaikban alvókat: árvízi riadó. A néhány száz méterre lévő March gátja átszakadt. Éjnek idején 350 házat kellett kiüríteni, több mint 700 lakos kényszerült menekülésre. Né­hány óra leforgása alatt a víz teljesen elöntötte az osztrák­szlovák határ mellett lévő kis települést. Az ott lakók min­dent elvesztettek. A károk még napokig nem voltak felbe­csülhetők a magas vízállás és a lassú apadás miatt. A káro­sultak most vádolnak: A politikusok megfeledkeztek róluk! „Olyan elképzelhetetlenül gyorsan történt, hogy semmit sem tudtunk magunkkal vinni. Csak azt hozhattunk ma­gunkkal, ami rajtunk volt - el kellett hagyni a házainkat, hogy idős anyáinkat mentsük, akik a szemközti házban lak­tak", meséli Hermann Piirschl élete legtragikusabb pillana­tait. Az 55 éves férfi házát pincétől a padlásig elöntötte a víz - szerszám, írószer, computer, minden víz alá került. Az események kronológiája egész Ausztriát a 2002 nya­rán történt árvízre emlékezteti: A március vége óta tartósan magas víz miatt a March gátjai annyira átáztak, hogy hétfő­re virradó éjjel egy kb. 100 méteres szakaszon a kis telepü­lés Jedenspeigen mellett átszakadt. A víz azonnal, akadály­talanul Dürnkrut felé ömlött, ahol 24 órán keresztül több százan küzdöttek az ár ellen. De a víz volt az erősebb. Ápri­lis 4-én kedd délre a fél település víz alatt volt. Akkor jött a következő szerencsétlenség: Néhány kilo­méterrel lentebb a folyón StillfriednéX sem tudott a March gátja a víz nyomásának ellenállni, és újabb gátszakadás ke­letkezett egy 50 méteres szakaszon. Stillfried, Drösing, Grub és Mannersdorf településeken szintén több mint 100 házat kellett kiüríteni. Sierensdorfhá\ is a gát két helyen úgy átázott, hogy átszakadással fenyegetett. „800 tűzoltónk volt szolgálatban" mondja Jörg Würzel­berger az Alsó Ausztriai Tartományi Tűzoltó parancsnok­ságról. Őket 250 sorkatona és 50 vöröskeresztes támogatta." Összesen 25 ezer homokzsákkal próbálták az átszakadt gá­tat befoltozni. „Ez azonban biztosan túl kevésnek bizonyult, így újabb 100 ezer zsákot rendeltünk". Az érintettek számára azonnali anyagi segítségként az Alsó Ausztriai Tartományi Kormányzóság 3 millió euró ke­retet szavazott meg. Ennek ellenére Pröll tartományi kor­mányzó heves kritikának van kitéve. „Már az 1997. évi ár­víz óta világos volt, hogy a mi környékünkön a gátak nem állják meg a helyüket. Csak éppen eddig nem történt sem­mi", panaszkodott Alexander Papp, akinek a háza szintén víz alá került. „Ezzel szemben a szlovák oldalon, már 1997­ben megkezdték a March gátjának az erősítését."

Next

/
Oldalképek
Tartalom