Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
4. szám - Könyvismertetés
56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 4. SZ. leti vízkészlet-korlatnak csak szűk harmada a potenciális hasznosítható 13 000 km 3 -nyi tényleges vízkészlet-korlát, ami a folyók kisvízi lefolyásának a víz-tározódással elért többlettel megnövelt és a lakatlan területek lefolyásaival csökkentett értéke. A mérleg vízhasználati oldalának jellemző vonása, hogy a használt vizek visszavezetésére hígító vízként igénybevett vízkészlet-hányad az utóbbi két évszázad folyamán mindvégig jelentékenyen túlhaladja az öntözésben és más vízhasználatokban ténylegesen elhasznált készlet-hányadot. Ez azt is jelenti, hogy a vízkészlet-használat hatékonyságának növelése elsődlegesen a szennyezés- csökkentés általános elvárásainak, illetve ezek megvalósításának függvénye és ezen a téren a gyors és jelentős javulás kilátásai meglehetősen korlátozottak. Lényegileg ugyanez mondható a másik vízhasználati összetevőről is: régóta ismertek a műszaki megoldások az öntözés és más vízhasználatok vízkészletfelhasználási hatékonyságának jelentős mértékű növelésére, de széleskörű elterjesztésükhez hiányoznak a gazdasági ösztönzők és a politikai feltételek. Összefoglalás és előretekintés Az élelmezési helyzet hangsúly-váltása az ezredfordulóval meglepően gyorsan és egyértelműen következett be. Az új évszázad első öt éve közül négyben (2000, 2001, 2002 és 2003) a termelés alacsonyabb volt a fogyasztásnál, és a hiányokat a világpiac biztonsági tartalékából kellett pótolni. A rendkívül kedvező időjárású 2004. évben a termelés elérte ugyan a fogyasztás szintjét, de az elhasznált tartalékok pótlására már nem jutott. A termelést és a fogyasztást meghatározó tényezők jövőbeli alakulását tekintve bizonyosra vehető, hogy az előttünk álló években és néhány évtizedben az élelmezési helyzet egyensúlyban tartásához egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a két „nyitott" termelési tényezőre: a termőföldre és a vízre. A termőföld vonatkozásában igen jelentős (a ma megművelt 700 millió ha-nyi terület 3-4-szeresét is elérő) tartalékok vannak ugyan, de ezek berendezése (elsősorban a jelentős vízrendezési, öntözési és szállítási beruházások miatt) a jelenlegi világpiaci árviszonyok között nem válhat gazdaságossá és nyereségessé. A káprázatosan gyors rövid időtávlatú sikerek és az egyre mélyülő hosszabb időtávlatú belső ellentmondások együttes jelentkezése irányítja a figyelmet a bevezetőül megfogaldálkodás és az arra épülő ipari-fogyasztói társadalom elvi alapjainak a mai adottságok és irányzatok szerinti újragondolására. Az ilyen célú értékelések és kezdeményezések egyik irányzata az emberi együttélés és boldogulás társadalmi dimenziójának meghatározó szerepéből indul ki. Az ipari társadalmakat követő új berendezkedés, a „kockázati társadalom" legfontosabb összetevőjének Ulrich Beck német szociológus 1986-ig visszanyúló tanulmányai nyomán a természeti és emberi hatások rendkívüli mértékben felerősödött kölcsönhatásából keletkező globális és nagytérségi veszély-tényezőket tekinti, (mint például az üvegház-gázok légköri feldúsulása okozta globális melegedés, vagy az atomerőműveknek az 1986.évi Csernobil-i katasztrófához hasonló balesete). Az elvi alapokig visszanyúló kutatások másik főbb csoportja az emberi együttélés és boldogulás gazdasági dimenziójára összpontosítja a figyelmet, és lényegében a történelmileg kialakult pénz-központú kapitalizmusnak az elvi alapokat (a termelő eszközök magántulajdonát és a nyereség ösztönző hatását) megtartó, de az alkalmazás több fontos mozzanatát lényegesen módosító átalakítására törekszik. Ilyen például az Egyesült Királyság jövőkutatási központjának (Forum for the Future) keretében a „töke" fogalomkörének gyökeres újragondolásából kiinduló kötete (Porritt 2005), vagy a környezetbarát technológiák versenyképességét tág körűen előkészítő, és a tőkés gazdaságnak a környezettel való érdekütközését érdek-szövetségé alakíthatóvá változtató többszöri kiadást megért monográfia (Paul Hawken - Amory Lovins Hunter Lovins 1999). Irodalom Beck U. 1986 - Risikogesellschaft,Suhrkamp, Frankfurt Brown L.R. 2001 - Eco-economy, Earthscan, London Brown,L R. 2005 - Outgrowing the Earth: The food security challange, Earthscan, London Meadows, Do., Randers, J., Meadows, De. 2005 - Limits to growth: The 30-year update, Earthscan, London Hargroves K., Smith M. 2005 - The natural advantage of nations Earthscan, London Hawken P., Lovins A., Lovins H. 2005 - Natural capitalism, Earthscan, London Porrit I. 2005 - Capitalism as if the World matters, Earthscan, London A kézirat beérkezett: 2006. június 7. mázott kérdésre, nevezetesen a pénz-központú tőkés gazSZESZTAY KÁROLY a műszaki tudomány doktora, aranydiplomás mérnök, a Magyar Hidrológiai Társaság Vásárhelyi Pál díjjal kitüntetett tiszteleti tagja, c. egyetemi tanár, az ENSZ vízgazdálkodási osztályának 1971-1977 között tanácsadója. Food and water in the industrialization of the globalization's era Szesztay, K.