Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: Az észak-budai (III. ker.) Üröm-hegy, Péter-hegy környéki pleisztocén paleo-hévforrások összehasonlító vízföldtani vizsgálata a maiakkal

SCHEUER GY.: Az észak-budai pleisztocén paleo-hévforrások 47 1. táblázat: A rómaifürdői karsztos kőzeteket feltárt vízkutató fúrások és vízföldtani adataiknak összefoglaló táblázata Felsó' triász dachsteini mészkövet feltárt fúrások Mészkó'felszín mélysége Harántolt kőzet Karszt vízszín Vízadó képesség VízMegjegyzés Fúrás szám Magass. mAf Fúrás mélység Relatív m-ben mAfben vastagSág Relatív mben mAfben Kifolyó víz Szivattyú zott hőfok °C I. 107,08 181 m 63,70 43,38 117,30 m + 0,55 m 1960.08.08. 107,63 42 l/min 22,5 10 106,47 127 m 107,35 - 000,88 19,65 m + 0,85 m 1961.04.14. 107/32 10 l/min 22,0 11 106,71 43,50 m 27,50 79,21 16,00 m + 0,77 m 1961.09.25. 107,48 1200 l/min 22,2 Erősen karsztosodott (üreges) Felsó' eocén mészkövet és budai márgát feltárt fúrások I. 107,08 181 m 15,40 m 91,68 48,30 m + 0,50 m 107,58 6,75 l/min 3280 l/min - 2,76 m 22,3 Erősen karsztosodott II. 106,49 14,50 m 14,30 m 92,19 4 106,69 97,50 m 28,80 m 77,89 68,70 m + 1,10 m 1961.07.27. 107,79 1100 l/min 2520 l/min - 2,20 m-en 22,3 Erősen karsztosodott 5 106,86 14,50 m 14,50 m 92,36 + 0,98 107,84 6 107,02 15,40 m 15,40 m 91,62 + 0,20 107,22 8 107,40 15,75 m 15,60 m 91,80 0,15 m + 0,18 107,58 10 106,47 127,0 m 104,90 m 15,70 1,90 m 22,0 Meddő 11 106,41 43,50 m 15,0 m 91,41 12,50 m Nem volt rétegvizsgálat 13 106,02 37,30 m 27,0 m 79,02 10,50 m + 1,72 m 1961.07.24. 107,74 950 l/min 1260 l/min - 0,74 m 22,4 Erősen karsztosodott 14 105,14 48,0 m 37,80 m 67,34 10,20 m Meddő 15 106,02 70,20 m 47,00 m 59,02 23,20 m + 0,45 m 1961.05.22. 106,47 (?) 40 l/min 16 105,76 43,10 m 31,20 m 74,56 11,90 m + 2,05 m 1961.07.26. 107,81 600 l/min 2100 l/min - 3,65 m 22,7 Erősen karsztosodott zású üledékeket, amelyekből következtetni lehet a forrásoknál a holocén folyamán lezajlott változásokra és a napjainkig követhető folyamatokra. A rómaifíirdői forrástípus kialakulása szempontjából döntő volt az alsó-holocénben megjelenő Duna, amely kezdeti eróziójával majd üledékfelhalmozó tevékenységével alakította ki a mai állapotot. Ebből adódóan a forráscsoport az elmúlt 10-12 ezer évben különböző fejlődési fázisokon ment keresztül. A források kezdetben a Dunának a főmedrében törtek fel subfluviatilis forrásokként akár csak a mai szökevény források, miközben a karsztos kőzetek felszínére növekvő vastagságban a főmederre jellemző homokos-kavicsos üledékek halmozódtak fel. Majd a főmeder áthelyeződése miatt a homokos kavicsos rétegek lerakódása időlegesen megszakadt a források környezetében, ezért kezdetben holtági mocsár jött létre a tőzegképződéssel, majd olyan tó állapot alakult ki, amelyben megindulhatott a tavi forrásmészkő képződés. Ekkor keletkezett kb. 12 m mélység körül feltárt kb. 0,5 m vastagságú forrásmészkő, vagyis a forrás fejlődésében egy rövid időre átmenetileg hévforrás tavi körülmények alakultak ki mészkiválással. így ekkor a források genetikailag fenékforrások táplálta tavi típust képviseltek. Majd a főmeder ismételt megjelenésével folytatódó homokos-kavicsos üledékképződés miatt ez az állapot megszakadt és ennek következtében a források ismét subfluviatilis típusba mentek át. É A — A D 4. ábra. Áttekintő vízföldtani szelvény a rómaifiirdöi forrásokon keresztül a feltáró fúrások adatai alapján (Szerkesztette: Szentirmai L.-né) 1. Dunai üledékek, 2. Forrásmészkő, 3. Vízzáró alsó-oligocén képződmények, 4. Vízvezető felső-eocén karsztos kőzet, 5. Vízvezető felső triász karsztosodott mészkő, 6. Vető, 7. Hévíz feláramlás, 8. Felszökő hévíz fúrásban. A strand vízellátása érdekében létesített kutatófúrások és ezek adatai alapján telepített aknás forrásfoglalások részletesen feltárták a 15-16 m vastagságú dunai szárma-