Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Kaposvári Kázmér: A Szolnok városi szennyvíztisztító telep bemutatása a 2000–2004. évi üzemeltetési tapasztalatok alapján

23 A Szolnok városi szennyvíztisztító telep bemutatása a 2000-2004. évi üzemeltetési tapasztalatok alapján Kaposvári Kázmér Víz-és Csatornaművek Koncessziós Rt., 5000. Szolnok, Vízmű út 1. Kivonat: 1999 szeptemberében eleveniszapos tisztítás-technológiájú, 32000 m 3/nap kapacitású szennyvíztisztító telepet üzemeltek be Szolnokon. A telepen megtörténik a nyers szennyvizek mechanikai és biológiai tisztítása, és a tisztított szennyvizet be­vezetik a Tisza folyó sodorvonalába. A szennyvíz mechanikai tisztítását forgódobos finomszűrő biztosltja A biológiai tisztítás sorba kapcsolt anaerob, anoxikus, oxikus egységeket tartalmaz. Az iszap formájában kötött szennyezők és a tisztí­tott szennyvíz fázisok szétválasztása Dorr típusú utóülepítő medencékben zajlik. A víztelenített iszap komposztálása kam­rás rendszerű gyorskomposztálóban történik, szén forrásként aprított gabona szalmát használnak fel. A termékké minősí­tett komposztált iszapot teljes egészében mezőgazdasági területen hasznosítják. A szennyvíztelep tisztítási hatásfoka vala­mennyi vizsgált komponens esetében megfelelő mértékű és a tisztított szennyvíz a kibocsátási határértékeknek is megfelel. Kulcsszavak: szennyvíz, vízminőség, Tisza folyó Bevezetés A felszíni és felszín alatti vizek átfogó mennyiségi és minőségi védelmére vonatkozóan 2000. év végén fogad­ta el az Európai Unió a Víz Keretirányelvet (2000/60/EK Irányelv). A Keretirányelv elsődleges célja a vízgyűjtők jó ökológiai és kémiai állapotba történő hozása 2015-ig. A direktíva egyik fö eleme a pontszerű és diffiíz szeny­nyezések a vizek állapotára kifejtett hatásának elemzése. A pontszerű szennyezések közül kiemelendő feladat a felszíni és felszín alatti vizekbe történő szennyvizek és használt vizek bevezetése által okozott vízminőség válto­zások nyomon követése, monitoringozása. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk miatt elvégzett joghar­monizáció következtében születtek meg a felszíni vízbe történő szennyvíz-kibocsátással foglalkozó hazai jogsza­bályok. A felszíni vizek védelmével foglalkozó 220/ 2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a kibocsátási határ­értékeket tartalmazó 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet. A szennyvízkibocsátásokra vonatkozóan az üzemeltetők­nek a 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet alapján önellenőr­zést kell folytatniuk, ahogy ez a 32000 m 3/d szárazidei névleges kapacitású 1999-ben átadott Szolnok városi szennyvíztisztító mű esetében is történik. A Szolnok városi szennyvíztisztító és komposztáló telep bemutatása A szennyvíztisztító telep Szolnok város szennyvizein kívül fogadja Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Újszász, Zagyvarékas, Szászberek, Szajol, Tószeg, Tiszajenő, Ti­szavárkony, Vezseny, Besenyszög települések szennyvi­zeit is. A szennyvíztisztító telep úgynevezett eleven isza­pos rendszerű tisztító. A telepen megtörténik a beérkező nyers szennyvizek mechanikai és biológiai tisztítása. A tisztított szennyvíz befogadója a Tisza 331,757 fkm szel­vénye. A város és a környező települések összegyűjtött szennyvize a 2200 mm átmérőjű főgyűjtőn a terepszint alatt kb. 10 méter mélyen a végátemelőbejut. A nagyobb darabos szennyeződések eltávolítása kőfo­gó és 2 db 10 mm pálcaközű gépi tisztítású síkrácsok se­gítségével itt történik. Az így szűrt szennyvizet 4 db Hid­rosta! típusú szivattyú emeli a 2 db 800 mm átmérőjű műanyag földbe fektetett csővezetéken keresztül a tisztí­tótelepre. Az egyik cső a tisztítórendszerre vezet, a má­sik cső a műtárgyakat megkerülve a tisztított szennyvizet elvezető 1200 mm-es vasbeton csővezetékre köt, amely a Tisza sodorvonalába vezet. A technológiára nyomott szennyvíz mennyiségét in­dukciós műszerrel folyamatosan mérik és regisztrálják, az átemelt szennyvíz a teljes rendszeren gravitációsan folyik át egészen a befogadóig. A szennyvíz további mechanikai tisztítása 3 db forgó­dobos 1,5 mm-es és 1 db 2,0 mm-es perforációjú, finom­szűrőn keresztül történik. A szűrt szennyvíz a recirkulá­ciós iszappal összekeverve, az osztóműről jut a négy pár­huzamos biológiai tisztítósorra. A biológiai tisztítás sor­ba kapcsolt anaerob, anoxikus, oxikus terekben történik. Két párhuzamos sorhoz közös, ún. utó-denitrifikációs tér és utóülepítő tartozik. Az anaerob, anoxikus utó-denitri­fikáló terekben Flygt búvárkeverőkkel biztosított az ele­veniszap-tápanyag jó érintkezése és folyamatos lebegés­ben tartása. Az oxikus terekben az állandó oldott-oxigén többletet és a megfelelő keverést Flygt Sanitaire gumi­membrános finombuborékos légbefuvó elemek biztosít­ják, melyekhez a sűrített levegőt forgódugattyús gépek szolgáltatják. Az anaerob terek a foszfor, az anoxikus terek a nitro­gén, az oxikus terek a szervesanyag és nitrogén szennye­zők biológiai eltávolítását szolgálják. Az iszap formájában kötött szennyezők és a tisztított szennyvíz fázisok szétválasztása két 38,5 m-es átmérőjű Dorr rendszerű utóülepítőben történik. Az utóülepítőkben leválasztott biológiailag aktív iszap az iszap-homogenizálóba kerül melynek funkciója az i­szapok elkeverése és elősűrítése. A tisztítás mellékter­mékeként képződő fölös iszapot polimer adagolással se­gítve Humbold centrifugán víztelenítik, legalább 20 %­os szárazanyag tartalomig. A szennyvíztisztítás során jelentős mennyiségű szeny­nyvíziszap keletkezésével kell számolni. Az iszap továb­bi kezelése és tárolása jelentős mértékű költségeket ró a telepek üzemeltetőire. Szolnokon az alkalmazott iszapkezelési technológia során az iszap nem kerül ki hulladékként a technológiai folyamatból, mivel az iszapsűrítőből származó iszap át­megy a présgépeken és eljut a tárolóba, ahonnan átkerül a keverőbe és a fernentáló kamrákba, és ezek az egysé­gek mind részei a komposztáló csarnoknak. Az egész fo­lyamat az iszapsűrítés után egy napon belül lezajlik. A víztelenített iszap komposztálása 12500 t/év végter­mék kapacitású, kamrás rendszerű gyorskomposztálóban történik. A szolnoki szennyvíztisztító telepen a kom­posztálás minden egysége (építészeti, gépészeti és villa­mosenergia-automatika eleme) egy létesítményben, az iszapfermentáló csarnokban helyezkedik el, az iszapvíz­telenítő gépteremmel együtt. A kb. 1300 m 2 alapterületű, 5 m belmagasságú csarnok teljesen zárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom