Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

4. szám - Kiss Tímea–Blanka Viktória: Kanyarulatfejlődés vizsgálata a Maros alsó szakaszán

KISS^^JBLANI^V^Kan^arulatfejl^ 21 A partvédelem megépülését követő időszakban igen nagy mértékű akkumuláció történt, melynek mértéke 1953 és 1964 között elérte az évi 14,6 m-t is a kanyarulat felső szakaszán, így itt a mederszélesség 1964-ig több, mint 50 %-kal csökkent (legnagyobb mértékben a 6. szelvényben 230 m-ről 88 m-re), s megközelítőleg elérte a mai állapotot. A kanyarulat alsó felén ezzel szemben elhanyagolható mértékű akkumuláció figyelhető meg (0,3-0,6 m). Az 1964 és 1981 közötti időszakban, az előző időszakban tapasztalható intenzív partépülés után, az akkumuláció mértéke lecsökkent a teljes vizsgált szakaszon, az inflexiós pontoknál pedig kis mértékű erózió figyelhető meg. Az 1981 és 1991 közötti időszakban áttevődött az intenzívebb partépülés a kanyarulat tetőpontjától lefelé, hiszen a felsőbb rész nagymértékű összeszűkülése következtében ott már nem rakódhatott le annyi anyag, míg itt viszonylag még mindig széles volt a meder. Ennek következménye, hogy az 1981-1991 közötti szakaszban itt figyelhető meg a legnagyobb mértékű felhalmozódás, azonban ennek mértéke (3,4-3,9 m/év) meg sem közelíti az 1953-1964 közötti időszak maximumait. Ez egyrészt a már eleve kisebb mederszélességgel (átlagosan 93 m), illetve az árvizek gyakoriságának csökkenésével hozható kapcsolatba. A mederszűkülés lelassulását bizonyítják a 2004-es GPS-es méréseink is, melyeket a kanyarulat tetőponti részén végeztünk. Az 1991-2004-es időszakban tapasztalható, magasabb vízállások ellenére az előző periódusokhoz viszonyítva kisebb mértékű felhalmozódás történt, ami újfent arra mutat, hogy a meder szélessége már annyira lecsökkent, hogy a partépülés lehetősége egyre korlátozottabbá vált. Az elmúlt 50 év változásai azt mutatják, hogy a mederszélesség nagy mértékben (64 %-kal) csökkent, elérte a 147 m-t, így szélesség tekintetében egységesebbé vált a meder. A meder ilyen mértékű összeszorulását a kanyarulat homorú oldalán létesített, parteróziót megakadályozó partvédő művek okozzák, illetve az, hogy közben a domború oldal természetes módon fejlődik tovább. Ez a partépülés azonban sem térben, sem időben nem egyenletes, hiszen a vizsgált időszak kezdetekor folyásnak felfelé, később a kanyarulat tetőpontjától lefelé volt intenzív az akkumuláció, amelynek mértéke folyamatosan csökkent. tőpontjában mértünk (133-36 m), míg az inflexiós pontokhoz közelebb a meder leszűkült 90-93 m-re (2. táblázat). A légifotó egy nagy kiterjedésű, parthoz kapcsolódó zátonyt mutat, amely a mederbe 40 m mélyen benyúlik (3. ábra). 2. táblázat. A partvonal elmozdulásának mértéke és a meder szélessége az egyes időszakokban a deszki kanyarulatban (a negatív számok pusztulást, a pozitívak épülést jelentenek) A szelvény sorszáma 1 1 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 A meder szélessége (ni) Atl. 1953 87 91 107 117 133 135 109 92 93 107 1964 74 67 65 76 97 102 93 73 75 80 1981 101 94 78 77 111 112 97 80 80 92 1991 97 96 78 79 94 89 86 64 64 83 A domború (bal) iart elmozdulása (m/év) 1953-1964 0,5 1,1 2,7 2,1 1,6 0,8 -1,1 -1,5 -1,4 0,5 1964-1981 0 0 0,1 1 1,4 0,6 0,6 0,2 0,5 0,5 1981-1991 0,1 0 0 0,4 1 1 -0,2 -0,1 -0,3 0,2 1991-2004 0,2 0,2 0,2 A homorú (jobb) )art elmozdulása (m/év) 1953-1964 0,7 1 1,2 1,4 1,6 2,2 2,6 3,35 3,1 1,9 1964-1981 -1,5 -1,5 -0,6 -1 -2,2 -1,1 -0,8 -0,7 -0,8 -1,1 1981-1991 -0,4 -0,3 0,3 -0,5 0,7 1,3 1,3 1,7 1,9 0,7 Az 1953-64 közötti időszakban a bal part tetőponti része intenzíven épült, évente átlagosan 1,5 métert, míg a bal part alsó szakasza átlagosan 1,4 m/év sebességgel épült, addig a felső szakasz közel azonos mértékben pusztult. A jobb parton ezzel ellentétben a teljes vizsgált szakaszon akkumuláció figyelhető meg, azonban ennek mértéke a felső szakaszon az alsó szakasz háromszorosa, ezért a mederszélesség csökkent, helyenként akár 40 méterrel (44 %). Az 1964 és 1981 közötti időszakban mindkét parton az előző időszakban megfigyelttel ellentétes mintázatú folyamatok zajlottak, ezért a mederszélesség nőtt. A következő, 1981-91 közötti időszakban a tetőponti szakasz bal partja továbbra is épült, bár a korábbinál jóval kisebb sebességgel (1 m/év), azonban az 5. szelvénytől folyásirányban felfelé a homorú oldalon megindult az akkumuláció. A kanyarulat inflexiós sávjában lévő partokon a korábban megfigyelt folyamatok folytatódtak, bár az első szelvényben a bal parton az akkumuláció mértéke megközelítette a tetőponti szakaszét, míg a szemben lévő oldal, korábbinál ugyan kisebb mértékben, továbbra is pusztult. A felső szakaszon hasonló folyamatok indultak el, hiszen a parterózió mértéke alig változott, de ajobb parton 1,7-1,9 m/év sebességű akkumulációt figyeltünk meg. Összességében a felső szakasz intenzívebben szűkült a vizsgált időszakban, mint az alsó, ami az üledékképződés áttevődését mutatja. A két mintaterület összehasonlítása A két kanyarulat paramétereiben (mederszélesség, kanyarulat fejletség, partvédelem) több eltérés tapasztalható, melynek eredményeként a meanderek fejlődésében eltérő vonásokat figyelhetünk meg. A vizsgált folyószakaszokon a kiindulási időpontban (1953-ban) a mederszélesség tekintetében lényeges különbségek figyelhetők meg. A ferencszállási kanyarulatban a meder átlagszélessége 179 m, míg a deszki kanyarulatban csupán 107 m, azonban még nagyobb eltérések tapasztalhatók a legnagyobb és legkisebb mederszélesség tekintetében. A deszki kanyarulatban a mederszélesség 87-136 m között változik, a ferencszállási meandernél 103-245 m közötti. Az azóta eltelt időben mindkét folyószakaszon a meder összeszűkülése, valamint a mederszélesség egységesebbé válása figyelhető meg. A Deszk melletti kanyarulat fejlődése A másik kiválasztott kanyarulat (3. ábra) paramétereiben az előzőhöz képest több eltérést tapasztaltunk. A kanyarulat fejletlenebb, a mederszélesség mindenkor egységesebb és kisebb volt, s a kanyarulat homorú oldalán sincs partvédelem. Ezek eredményeként a meander fejlődésében az előzőtől eltérő vonásokat figyelhetünk meg. I inn m, 3. ábra. A partvonal futásának változása 1953-2004 között a Deszk melletti kanyarulatban és a számításokhoz használt segédvonalak A deszki kanyarulatban 1953-ban a meder átlagos szélessége 107 m volt, a legnagyobb szélességet a kanyarulat te-