Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Bazsika Emőke: Az M31 autópálya vízelvezetése és vízrendezési feladatok Nagytarcsa térségében

BAZSIKAR^^^^^iutógál^j^izelvezetéí^ 65 Összességében levonható az a következtetés, hogy a tározó a Víz Keretirányelv előírásainak megfelel, nem veszélyezteti a patak jó ökológiai állapotát. IV. Összefoglalás A tervezés feladata az M31 autópálya csapadékvíz elvezetésének ismertetése az 5+850 km szelvényig, és egy árvíztározó létesítésének vizsgálata a Szilas-patak Nagytarcsai mellékágán. Az autópálya a Gödöllői dombság változatos tájain halad nagy magasságkülönbségeket áthidalva. A táj felszínét lösz, futóhomok borítja, területén található még különböző típusú agyag is. Éghajlata mérsékelten hűvösmérsékelten száraz, az éves csapadék átlagos mennyisége kismértékben meghaladja az országos átlagot. Az autópályát keresztező Szilas-patak vízjárása erősen ingadozó, árvíz esetén a völgy víz alá kerül, elöntéssel fenyegeti Nagytarcsa községet is. A Gödöllői-dombság talaja barnaföld és csernozjom barna erdőtalaj, melyek nagyrészt szántóként hasznosulnak. A 2x2 sávos autópálya első szakasza Szilas-patak Nagytarcsai mellékágának vízgyűjtőjét szeli ketté, ami a természetes lefolyási viszonyokat nagymértékben módosítja. A pálya-víztelenítés egyik feladata ebből következően az útpálya felett összegyűlő terepi vizek kártétel nélküli átvezetése a patakmederbe, ami övárkok, talp-árkok, átereszek, kőrakatok segítségével történik. A tervezés másik feladata a burkolatra hulló csapadékvíz összegyűjtése, élővízbe való csatlakozás esetén tisztítása. A burkolati csapadékvizek elvezetésére a Közutak víztelenítésének tervezése című szabvány ad utasítást attól függően, hogy a pálya ívben, egyenesben, töltésben, bevágásban halad. A víztelenítés eszköze lehet vízelvezető szegély, folyóka, rézsü-surrantó, tisztítóakna, hossz-csatorna. A burkolatszerkezet víztelenítésének megoldására kereszt-szivárgók, szivárgó-paplanok, szekrényszivárgók kerülnek elhelyezésre. Az M31 autópálya építésével párhuzamosan az önkormányzat kérésére lehetővé válhat a Nagytarcsa község árvízi problémáit megoldó árvízcsúcs-csökkentő tározó létesítése az autópálya keresztezés felett. A gát agyaga az autópálya építés során fölöslegessé vált agyagból kerülne ki. A kisvizek átvezetésére egy 1,5 méteres vasbeton cső szolgál. A gát magassága közel 5 méter, koronaszélessége 4 méter, rézsűhajlása 1:3. Sorrensen-módszer eredményei szerint a gáttest mögött kialakuló tározótér képes a 100 évente előforduló árvíz befogadására. Az állékonyságvizsgálat eredményei szerint gáttest megfelelőnek minősíthető. A Víz Keretirányelv előírásait figyelembe véve megállapítható, hogy az árvízcsúcs-csökkentő tározó, és továbbfejlesztés esetén az állandó víztartású tározó sem veszélyezteti a patak jó ökológiai állapotát, a víz minősége jelen állapotában is kielégítő. Köszönetnyilvánítás: A cikk megjelenéséhez, a számításokhoz és a tervezéshez szükséges adatokat az IJNITEF-Szalaniandra Mérnök Iroda Kft. volt szíves szolgáltatni, melyekért a Szerző ezúton mond köszönetet. Irodalom Geotechnikai szakvélemény, Geoplan Kft, (2004) Hamvas Ferenc: Vízépítés (Műegyetemi Kiadó, 2001) Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek (Dombvidéki tározók) (Műegyetemi Kiadó, 2005) Haszpra Ottó: Hidraulika I. (Műegyetemi kiadó,2001) Kontúr István, Kőris Kálmán, Winter János: Hidrológiai számítások (Linograf, 2003) Kontúr István, Kőris Kálmán, Winter János: Hidrológiai számítások. (Tankönyvkiadó, 1980) Kozák Miklós, Papp Gábor, Varga István: Folyami vizépítés II (Műegyetemi Kiadó, 2002) Dr. Madarassy László: Vízrendezések elmélete és gyakorlata (Kézirat, 2002) Marusnik Tünde: A Szilas-patak ökológiai és vízminőségi vizsgálata (2001) Dr. Pécsi Márton: Magyarország kistájainak katasztere (MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Budapest, 1990) Útügyi Műszaki Előírás: Közutak víztelenítésének tervezése (Út 21.215:2004) Víz Keretirányelv (2000. december 22) Vízrajzi Évkönyvek (1997-2000) A kézirat beérkezeti: 2006. február 3-án BAZSIKA EMŐKE 2006-ban szerzett építőmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Jelen tanulmánya megvédett diplomamunkájának szerkesztett szövege.