Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
3. szám - Méltatás: Dr. Dobos Iram 80 éves - Könyvismertetés - Cismaru C.–Bartha J.–Gabor, V.–Scripcariu, D.: Gestuiunea secetelor (Az aszályok kezelése). Ism.: Boga Tamás László
54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 3. SZ. Méltatá s Dr. Dobos Irma 80 éves 2006. május 11-én ünnepelte dr. Dobos Irma oki. euro-geológus, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja 80. születésnapját, Ebből az alkalomból Társaságunk a Magyarhoni Földtani Társulattal, az Országos Magyar Bányász és Kohász Egyesülettej illetve a visegrádi Mátyás király Művelődési Házzal közösen május 23-án köszöntötte tagtársunkat. Az ünnepelt hidrogeológiai tevékenységét dr. Vitális György, a vízfúrások terén elért eredményeit Csath Béla, balneológiai munkásságát dr. Akoshegyi György, tudománytörténeti tevékenységét dr. Páka Teréz ismertette. * Dr. Dobos Irma 1949 és 51. között a Szegedi Tudományegyetem Földtani Tanszékén dolgozott. 1950-től itt az országos földtani térképező munkában vett részt, később mint a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos munkatársa. 1954-58. között a Tokodi Mélyfúró V. üzemi-, majd főgeológusa. 1958-1982. között az Országos Vízkutató és Fúró V.-nál csoportvezető, osztályvezető, főgeológus, műszaki tanácsadó. 1966-68 között geológus szakértő Kubában. Fő munkaterülete: földtani térképezés, szénkutatás, lyuk-geofizikai mérések, általános vízellátás, ásvány- és gyógyvízkutatás, földtani és vízföldtani tudománytörténeti kutatás, kiállítások rendezése. Szakmai munkáját kb. 2500 vízföldtani szakvélemény, 270, részben idegen nyelven is megjelent tanulmány, könyv, könyvrészlet tanúsítja. Kijelölte az ország első izotóp-temetőjének helyét (1957). Ásvány- és hévízkutatás irányítója volt a VIKUV fögeológusaként Jugoszláviában és Szlovákiában (1969-75). A budapesti Orvostudományi Egyetemen 1997-től meghívott előadó. Az MHT Balneotechnikai és Hidrogeológiai Szakosztályának vezetőségi tagja, a Hidrológiai Tájékoztató szerkesztő bizottsága és a Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíj Bizottság tagja. Társaságunk kitüntette a Zsigmondy Vilmos emléklappal (1974), a Pro Aqua emlékéremmel (1980), a Schafarzik Ferenc emlékéremmel (1988), illetve tiszteleti tagsággal (1994). V. I. Könyvismerteté s Cismaru, C. - Bart ha, J. - Gabor, V. - Scripcariu, D.: Gestiunea secetelor (Az aszályok kezelése) (Editura Performantica, lafi, Románia, 2004. 112 p.) 2005 végén, a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) Román Nemzeti Bizottsága hazánkban tárgyaló küldöttségétől kaptuk meg a jászvásári Műszaki Egyetem (Ia§i) oktatói egy csoportjának (köztük dr. Bartha József egyetemi tanárnak, a magyar vízügyiek régi ismerősének) „Gestiunea secetelor" (Az aszályok kezelése) című összefoglaló munkáját. A kötet az aszályok hatásának leküzdésére szolgáló stratégia kidolgozása keretében Romániában folytatott tevékenység egyes elemeinek részletezésével, az alkalmazott eljárások, módszerek, stratégiai elképzelések összefoglalását adja. Az öt fő fejezetre osztott kötet első fejezete az alkalmazott fogalmakat tisztázza, köztük a társadalmi-gazdasági aszály fogalmát, amit a társadalom vízkorlátozás iránti tűrőképessége-ként határoz meg. A második fejezetben meglehetős részletességgel ismerteti az aszályok jellemzésére világszerte használt - éghajlati, hidrológiai, mezőgazdasági, s a műholdak által szolgáltatott adatokból képzett - indexeket. A különböző indexek egymás utáni ismertetése ismételten azok összehasonlítására vezeti az olvasót. Feltűnő egyes indexek bonyolultsága és rendkívüli adatigényessége, ami a számítástechnika jelenlegi fejlettsége mellett is akadályozhatja a hatékony és operatív gyakorlati alkalmazásukat. Igen érdekes a harmadik fejezet, ami Románia éghajlatának aszályosságával, az aszályok okaival, előfordulásuk területi sajátosságaival foglalkozik. Ebben a fejezetben ismertetik részletesen a Pálfai-féle aszályindexet (PAI) is, aminek részben módosított változatát Románia sajátos viszonyainak és egymástól számottevően különböző tájainak aszályosság szerinti felosztásánál használják. A kötetben bemutatott PAI indexnek a romániai viszonyokra módosított változata szerint már 2000-ben megszerkesztett „Románia aszályérzékenységi térképe a korrigált PAI index alapján" című térkép a téma további tárgyalása során hivatkozási alapnak számit. A negyedik fejezet az aszályok integrált monitorizálásával és a különböző előrejelzési rendszereken alapuló riasztási eljárásaival foglalkozik. A szerzők legnagyobb teret ebben a fejezetben az SPI (Standardizált Csapadék Index) ismertetésére és a Nebraska Egyetemen kidolgozott monitorrendszer bemutatásának fordítják. Ami az aszályok előrejelezhetőségét illeti, Lloyd-Hughes 2002-ben közölt táblázatának közreadásával emelik ki a használatos statisztikai és dinamikus módszerek előnyeit és hátrányait. Az ötödik fejezet az előbbiek összefoglalásaként az aszályok, illetőleg az aszályos időszakok kezelésére szolgáló terveket és stratégiákat foglalja össze. Külön-külön ismerteti a vízgazdálkodás feladatait, a pontos vízmérlegek szükségességét, a vízkorlátozási lehetőségeket, a mezőgazdaság vízfelhasználásának csökkentését, a száraz gazdálkodás és a víztakarékos öntözés lehetőségeit, mindezek megvalósításának feltételeit, korlátait, távlati tervezését és az azonnali teendőket. Mindezek együttes tárgyalása igen jó lehetőséget nyújt az ajánlott módszerek összevetésére is. A közölt 72 szakirodalmi hivatkozás között hat magyar tanulmány szerepel. A számos, néha bántó sajtóhiba ellenére a román nyelvű kötet elsősorban összehasonlító vizsgálatok céljára ajánlható. A kötet megtalálható az ATIKÖVIZIG Szeged Műszaki Könyvtárában. Boga Tamás László
