Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
1. szám - Szigyártó Zoltán: A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi vésztározóinak létesítményei és berendezései
SZ1GYÁRTÓ Z.: A továbbf ejlesztett Vásárhel yi-terv árv ízi vésztározóinak l étesítmén yei és berendezései 15 E problémakörhöz, tehát az igények előre nem látható alakulásához kapcsolódik aztán a tározó területének az öntözővízzel való ellátása is. Ezért ezt még a tározó létesítése során ugyancsak meg kell oldani. Meg kell pedig ezt oldani legalább olyan szinten, hogy ilyen igények felmerülése esetén, a gravitációs úton végzett és szivattyúk alkalmazásával megoldott öntözővízzel ellátás érdekében a műtárgy beton szerkezetéhez már ne kelljen hozzányúlni, mivel az már eleve alkalmassá lett téve e faladatok ellátására is. Ugyancsak kiegészítő létesítményeket igényel a lakott területtől nem egyszer távol levő műtárgyak gondozása, állagának megóvása. Nevezetesen rendkívül nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a tározó igen nagy értékű berendezéseit ne rongálják meg, s ezzel azokat ne tegyék használhatatlanná (mint már arról az előzmények ismertetése során említett tanulmányunkban 2 ugyancsak szóltunk). Ezért a tározók műtárgyait, azok berendezéseit, a kezeléséhez szükséges eszközöket olyan különleges védelemmel kell ellátni, amely illetéktelen beavatkozás esetén lehetővé teszi a gyors és hatékony emberi beavatkozást. Mivel pedig ennek a védelemnek az alapja csakis a műtárgyak mellé telepített, állandóan lakott gátőrház lehet, ennek a megfelelő kialakításáról is gondoskodni kell. Vagyis oda olyan gátőrházat kell építeni, amely fel van szerelve a tározó és a műtárgyak karbantartásához, kezeléséhez, az ott szükséges kisebb javítások elvégzéséhez, továbbá a műtárgyak védelméhez szükséges minden eszközzel és berendezéssel. Összefoglalás A tanulmány az előzmények felvázolásával röviden összefoglalja a vésztározók üzemeltetésével kapcsolatos azon a szempontokat, amelyek döntően befolyásolják vésztározók műtárgyainak és berendezéseinek a kialakítási módját. Ezt követően részletes elemzéssel meghatározza a tározók vízkivételének a legmegfelelőbb típusát, ezek beépítési helyét és szerkezetük célszerű kialakítási módját. Hasonló módon foglalkozik a tározók víztelenítését szolgáló műtárgyakkal és létesítményekkel, végül a tározó kiegészítő létesítményeivel és berendezéseivel. Az elemzések végeredményét adó megállapításokat aztán javaslatokba foglalja össze, melyek lényege (az indoklás és a részletezés mellőzésével) a következő. 1. A vésztározók vízkivételi műtárgyát billenőtáblás bukóként alakítsák ki, s ezeket - megfelelő mérlegeléssel - az árvédelmi töltés azon szelvényébe építsék be, ahol a tározó környezetében lehetőleg a legmagasabb a végleges mérettel kiépített árvédelmi töltés és u%->anakkor a gát lábánál a lehetőleg a legalacsonyabb a terepszint. 2. A billenőtáblás bukó táblájának a magassága mintegy 5 m-nél lehetőleg ne legyen nagyobb, a küszöbmagassága pedig színeijen a gát lábának a magasságával vagy azt (ha erre a tábla magasságának a csökkentése érdekében elkerülhetetlenül szükség van) csak kis mértékben haladja meg. 3. A billenőtáblás bukó felvizi (folyó felöli) oldalán a műtárgyat ideiglenes elzárással lássák el, s erre a célra betétpallókat, betétgerendákat vagy betéttáblákat használjanak; azokat, illetve azok elhelyezését úgy megoldva, hogy mozgatásuk során nem szoruljanak be. 4. A billenőtáblás bukó táblájának állását elektro-hidraulikus megoldással szabályozzák; egyúttal megoldva azok kézi mozgatását, továbbá azt is, hogy a hidraulika munkahengere a zsilip vízszállító keresztmetszetébe semmi körülmények között se lógjon bele. Gondoskodjanak arról, hogy a hidraulika esetleges hibája mind nyitott, mind zárt táblaállásnál kijavítható legyen. 5. A betétpallók, betétgerendák, betéttáblák mozgatását, elhelyezését és kivételét darus gépkocsi alkalmazásával oldják meg. A tározórendszer üzemeltetése során pedig különös gondot fordítsanak arra, hogy a darus kocsi igénybevétele iránti igény bármikor, haladéktalanul kielégíthető legyen. 6. A vízkivételi műtárgy után olyan energiatörőt építsenek be, amely - amellett, hogy megfelelő védelmet nyújt az alvízi kimosás ellen - egyúttal minél kevésbé csökkenti a műtárgy vízszállítását. Az energiatörő sávval egybe építve alakítsák ki azt a csatornát, amely a csurgalékvizeket gyűjti össze. 7. A vízkivételi műtárgyon átfolyt vízmennyiségeket a tározó tározási görbéje és egy távmérő vízmérce regisztrátuma alapján határozzák meg. 8. A tározó területén létesített egységes vízlevezető rendszerrel oldják meg a csurgalék-vizek, a tározó igénybevétele után a benne keletkező pangó vizek elvezetését és a belvízrendezést; továbbá - a nem a közvetlenül az árvédelmi töltések mellett létesített tározók esetében a tározóba az árapasztás érdekében bevezetett teljes vízmennyiség elvezetését. 9. Minden esetben oldják meg a vésztározó területének gravitációs és szivattyús öntözővízzel ellátását. Tegyék ezt legalább olyan szinten, hogy öntözés iránti igény felmerülése esetén - sem a gravitációs sem a szivattyús vízellátás érdekében - a műtárgy beton szerkezetéhez már ne kelljen hozzányúlni.0 10. Minden tározó mellett létesítsenek egy, a gátőr részére lakásul is szolgáló gátőrházat, amely fel van szerelve a tározó és a műtárgyak karbantartásához, kezeléséhez, az ott szükséges kisebb javítások elvégzéséhez, továbbá a műtárgyak védelméhez szükséges minden eszközzel és berendezéssel. Mind ehhez kapcsolódva meg kell végül jegyezni, hogy ennek a tanulmánynak a lényegét a szerző a Magyar Hidrológiai Társaságban, a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai-, az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi- és a Vízépítési Szakosztály, 2005. május 5-én megtartott együttes ülésén ismertette. Ezzel kapcsolatban megköszöni Bénik László, Huszár László, Papp Ferenc, dr. Papp Ferenc, és Szilvássy Zoltán ott elhangzott észrevételeit. Hasonló módon köszöni dr. Rátky Istvánnak a tanulmány lektorálását. Az általuk felvetett szempontok ugyanis több vonatkozásban is hozzájárultak a tanulmány egyes részeinek végleges megfogalmazásához. (A kézirat beérkezett; 2005. május 13.) SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN aranydiplomás mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, címzetes egyetemi tanár, a Hidrológiai Közlöny Szerkesztő Bizottságának tagja, a Magyar Mérnöki Kamara tagja. Vízügyi szakértő az árviz-mentesltés, az árvízvédelem, a filyó- és tószabályozás, a térségi vízátvezetés és vízszétosztás, a slk- és dombvidéki vízrendezés, a belvízvédelem, a vízkészlet-gazdálkodás, a hidraulika és hidrológia szakterületen. „A" kategóriás (vezető) tervező a sík-, a domb, és a hegyvidéki vízrendezés, a belvízmentesítés, az árvízvédelemmel, a folyó- és tószabályozással kapcsolatos vízrendezés, vízkormányzó földművek és az e földmüvekkel kapcsolatos műtárgyak és vízi-munkák körében. Utilization and operation of the detention reservoirs adjoining the Tisza in the Developed Vásárhelyi-Project