Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az északnyugati Sichuan (Kína) magashegységi karsztjának újabb nevezetes mésztufa előfordulásai és vizsgálatuk

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 2. SZ. az adott karsztvölgynek különleges és egyedi formakincsét képviselik. A völgyszakaszra jellemző még nemcsak az, hogy a meredek sziklás völgyoldalak mentén sűrű erdők vannak, hanem a völgyben is kisebb-nagyobb facsoportok és erdős területek helyezkednek el és a karsztos vízfolyás ezeken keresztül folyna kaszkádos mésztufát halmozott fel. A legszebb mésztufa előfordulás a Suhua tónál alakult ki, ahol a víz 8-10 m-es eséssel ömlik be a tóba. A völgyben, ahol kiszélesedik jelentős nagyságú füves, vizenyős-mocsaras területek vannak, amelyek az egykori tavak mésztufa feltöltődéséből alakultak ki. így megállapítható, hogy a vízfolyás mentén képződő mésztufák nem csak a tavak keletkezésében, hanem feltöltődésükben, így elhalásukban is alapvető és meghatározó szerepet játszottak. Ezért ezek a tavak a mésztufa képződésnek befejező ciklusát is reprezentálják. 10 1 m 10. ábra. A Sun Lake-i dolina tó vázlatos vízföldtani szelvénye 1. Dolina, 2. Tó, 3. Karsztos mészkő, 4. Karsztvízszint, 5. Vízesés. 2.3. A Kalong völgyi mésztufák. Ez az előfordulás az előzőkben tárgyalt Muni-völgyi mésztufa területtől délnyugatra található a Chengdu Provinciához tartozó Heishui megyében, annak északkeleti peremén, a Min folyóhoz tartozó, nyugat felé kiágazó völgyrendszemek egyik mellékvölgyében. Ezért egyes leírások Heishuika Dragon Gullv mésztufa előfordulásként is említik. Az egyik rendelkezésre álló leírás (Huanglong.2005.) ezt az előfordulást összehasonlítja a világhírű Huanglong-i előfordulással és megállapítja, hogy a kalong völgyi mésztufa formáció hasonló kifejlődésü, de jelentős eltérések is kimutathatók, mert e völgyben is kialakultak ugyan az egymás alatti gát és színes tórendszerek, de ezek fejlettségi foka elmarad attól. Ezt azzal magyarázzák, hogy a Huanglong típusú mésztufa formációk keletkezése nagyon bonyolult és összetett okokra vezethető vissza, amelyeknek összeesése csak ritkán és különleges esetekben következik be. Ebből következik, hogy e völgyben is kialakultak ugyan azok az alapvető feltételek, amelyek a huanglongi típusú mésztufa képződmények létrejöttéhez szükségesek, de a vízfolyás helyi adottságai miatt ezek a mészképződésnek más irányú és egyedi fejlődését eredményezték, hasonlóan a már korábban részletesen tárgyalt Immortal Pond-i mésztufa előforduláshoz. A Kalong völgy északnyugat-délkelet irányú és környezetében 5000 m magasságot elérő hegyek vannak és a völgy erdővel fedett karszt alrégióhoz tartozik, és a vízfolyását több karsztforrás táplálja. E völgyben is szakaszosan erdős területek vannak, amelyek jelentős szerepet játszanak a mésztufa kiválásában és annak kifejlődésében. A völgy esésétől függően több helyen a mésztufagátak és padok okozta vízesések és zugok alakultak ki, amelyeknél napjainkban is dinamikus mészkiválás figyelhető meg. Irodalom Huanglong-A Fairyland on Earth.2005: Szöveges és képes ismertető a Huanglong-i előfordulásról. Chengdu.65-107. Muni Valley 2005: Zhaga Waterfall, Erdaohai Lakes, Jade Stream and Lakes Scenery Areas. Chengdu: 1-107. Immortal Pond (Nen'En Sangco) 2005: Guidebook. China Traver and Tourism Press kiadványa. 2-84. Scheuer Gy. 2001: Karbonátos forrásüledékek vizsgálata. A hideg karsztvizek mésztufa lerakódásai. I. rész. Külföldi előfordulások. Önálló kiadvány. Budapest 2-169. Scheuer Gy. 2002: A hideg karsztvizek mésztufáinak vizsgálata és főbb típusaik. Hidrológiai Közlöny 82.4.223.-232. Scheuer Gy. 2006: Északnyugat Sichuan (Kína) magashegységi karsztos területei és világhírű mésztufa előfordulásainak vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 86. I. Sichuan Tour.2004: Sichuan Scenery Areas. Chengdu. Cartographic Publishing Hous kiadványa 38-47. Veress M. 2004: A karszt. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Természetföldrajzi Tanszék kiadványa Szombathely. 153-166. A kézirat beérkezett: 2005. október 21-én