Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Oelberg Gusztáv: A csapadékvizek lefolyásának késleltetési lehetőségei

46 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 2. SZ. 4. Alkalmazás a belvizek csökkentésére Belvíz kérdése általában akkor merül fel, ha a befoga­dó vízfolyások segítségével nem tudjuk időben eltávolí­tani a csapadékvizet, - egyrészt azért, mert a csapadékos időjárás következté­ben az azonos időben megemelkedett folyó-vízszintek nem teszik lehetővé az alacsonyabban érkező vizek fogadását, - másrészt, olyan tömegű víz folyhat egyszerre le, melyet az elvezető rendszer nem képes elszállítani. A víz így mélyebb területeket önt el, melyek gyakran nagy értékűek, esetleg beépített részek, vagy jó termőte­rületek. Mindenesetre, a magasabb területeken jelentke­ző csapadék hatása érinti károsan a mélyen fekvő terep lakóit, tulajdonosait és értékeit. Ebben az esetben is csapadéklefolyást késleltető háló­zatot alakítunk ki, hasonlóan, mint, ahogy azt a 3. pont­ban részleteztük. A 3 ábrából látszik, hogy geodéziailag magasabb szinteken tárolva igyekszünk megakadá­lyozni, ill. csökkenteni az alsóbb területek elöntését. Egyébként kialakításra érvényesek az előző pontban mondottak, és az 1, 2, és 4. jelű ábrák. A nagyobb tárolási köbtartalom érdekében, gát-árok­szabályozó műtárgy együtteseket - szükség esetén - lehet bővebben méretezni, ha az, az egyéb szempontokkal (bel­vízkárok, terméskiesés) összevetve indokolható. Megjegy­zendő, hogy ilyen, alacsony gátakkal lehet a fajlagosan leg­kisebb költségigényű tárolótereket létrehozni, és amellett nem kíván meg különleges építési felkészültséget. Foglalkozni lehet azzal a lehetőséggel is, hogy adott e­setben mód van a késleltetés további fokozására azzal, hogy időlegesen a szabályozó műtárgyak átbocsátó nyílásai le is zárhatok, és a bukóélek magasabbra is állíthatók, amint ezt az 1. pontban említettük, így több vizet tartunk tárolva a geodéziailag magasabb szinteken, és kevesebb víz folyik le a veszélyeztetett alsóbb területekre. Mindezekre megvan a lehetőség, időlegesen ezzel is lehet élni. Szintvonalak 8. á Tárolással igyekszünk a belvízkérdést enyhíteni, gya­korlatilag szintvonal mentén tároljuk a vizet, amint a 8 ábra mutatja. A tárolásban segítségünkre lehetnek alkal­mas terepadottságok, mélyedések, tavak, ezek bevonásá­val, vagy esetleg új tavak kialakításával növelhetjük a tá­rozóteret. Kedvező a helyzet, ha olyan létesítményeket lehet szintvonal mentén elrendezve bevonni/kialakíta­ni, melyek időszakosan, bizonyos mértékű vízszint­változást el tudnak viselni (haltenyésztés, vízi-szárnyas tenyésztés, horgásztó, nádtermelés stb.). A belvizet okozó vízgyűjtő területen igyekszünk a vi­zeket magasabb geodéziai szinten megfogni a csapadék­vizek a lefolyását késleltető hálózattal, figyelemmel az 1. és 3. pontokban foglaltakra, és az előző bekezdésekben felvetett gazdasági és szabadidős lehetőségekre, az azo­nos vízszintekkel működtethető, azonos szintvonal mentén elhelyezhető egyéb kialakításokra. Különösen a csapadékszegény területeken fontos a le­esett csapadékkal való jó gazdálkodás, a víz helyben tartása, minél kevesebb víz eltávozásának lehetővé té­tele. Módszerünk a gátak mögötti tárolótereken végbe menő elszivárogtatás révén kedvező helyzetet teremt, a terület vízkészletét növeli. Itt is természetesnek kell venni, a védendő területnek megfelelő növényzettel való betelepítését, a talaj meg­kötése, és a szél okozta (defláció) porképződés, por­szennyeződés megakadályozása érdekében. A vízszintek és a mozgásban levő víztömegek mérhe­tősége és megfelelő központ révén való áttekinthetősége lehetőséget ad a csapadékvizeknek, bizonyos mértékig szervezett visszatartására, és az esetleges egyéb létesít­ményekkel összehangolt vízkormányzás kialakítására, a víznek a helyben tartása és a belvízkárok minimali­zálása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom