Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

2. szám - Kovács Ferenc: A csapadék időbeli ciklikus változása

55 A csapadék időbeli ciklikus változása Kovács Ferenc Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszék, 3S15. Miskolc-Egyetemváros Kivonat: Kulcsszavak: A Mátra-Bükkalja-i adatok alapján a csapadék értékek időbeli alakulását vizsgálja a szerző. Az adatok spektrális elemzése alapján megállapítja, hogy a csapadék alakulásában határozón ciklikus jelleg mutatható ki. Az elemzés egy 3,1-3,6 éves, és egy 10,4-11,3 éves fő ciklust, továbbá egy 4,7-4,9 éves, és egy 7,2-7,3 éves mellék ciklust adott. A Mátra-Bükkalja-i területen egy hosszabb 23-26 éves ciklus megjelenése is valószínűsíthető. A Mecsek (Bátaapáti)-i terület adatai nyomán egy 3,4 éves és egy 5,8 éves ciklus jelenik meg, továbbá valószínűsíthető egy 12,5-14 éves ciklus megléte is. csapadék, Mátra, Bükkalja. A külfejtések vízvédelmének egyik alapvető területe a külszíni vizek elleni védekezés. A felszíni vízfolyásokat közvetlenül a csapadék táplálja, a vízfolyások hozama a vízgyűjtő terület nagyságától, a lefolyási tényezőtől, illetőleg a csapadék mennyiségétől, időbeli eloszlásától függ. A tapasztalat szerint a csapadék intenzitása igen széles határok között változik. A Mátra-Bükkalja-i területen az évi csapadék 350-400 és 800-1000 mm/év között, a havi csapadék maximuma elérheti a 250-300 mm-t, a napi csapadék a 100150 mm-t, az óránkénti csapadék maximuma a 30-50 mm-t. A tanulmányban a Mátrai Erőmű Részvénytársaság megbízása alapján végzett kutatások eredményeit felhasználva azt mutatjuk be, hogy a csapadék időben milyen módon, ill. mértékben változik, a változást milyen ciklikusság jellemzi. A Mátra-Bükkalja-i jellemzőket Mezőkeresztes és Ludas adatai, a Mecsekre vonatkozó jellemzőket Bátaapáti község adatai alapján vizsgáljuk. A Vízrajzi Évkönyvek adatai alapján az 1. ábra a Mezőkeresztes 53705 számú állomás negyedéves csapadék értékek alakulását mutatja. Az éves csapadék értékek alakulását a 2. ábra szemlélteti. A Ludas-i 53502-es állomás átlag értékeit a 3. ábra, az éves átlag csapadékokat a 4. ábra szemlélteti. A bemutatott ábrákon a negyedéves és az évi csapadék is ismételten viszszatérően maximális, ill. minimális értékeket mutat. Hasonló eredmények adódtak a Mezőkövesd 53703 számú állomás adatainak elemzése során is. [1, 5, 6] A bemutatott ábrák alapján feltételezhető, hogy a csapadék értékek időben periódikus változást követnek. Az elemzéseket a Diszkrét Fourier-Transzformációk egy analitikus változatával végeztük el. [3] A vizsgálatok részletes eredményeit az [1] kutatási jelentés tartalmazza. A két területen hosszú időszakra, 25-30 évre szóló adatok álltak rendelkezésre, ezért a vizsgálatokat az 1 éves mintavételi időközökre vonatkozó adatokkal végeztük el. [5, 6] 1. ábra. A csapadék negyedéves átlagértékeinek alakulása Mezőkeresztesen az 1989-2002. években A munka során először meghatároztuk az évi csapadék értékek változását leíró lineáris függvényt, majd az évi csapadék értékek lineáris trendtől való eltérését. A Mezőkeresztesre vonatkozó eredményt az 5. ábra, a Ludas-i eredményt a 6. ábra mutatja. m ".. u .. ^ „ 2. ábra. Az éves csapadék alakulása Mezőkeresztesen az 1973-2002. években W 3. ábra. A csapadék negyedéves értékeinek alakulása Ludason l-i 14. ábra. Az évi csapadék értékek alakulása Ludason 5. ábra. Az évi csapadék értékek lineáris trendtől való eltéréseinek alakulása Mezőkeresztesen E két ábra alapján is feltételezhető a csapadék változásának periódikus jellege, ezt azonban a klasszikus statisztikai szórás és trend vizsgálatával nem lehet kimutatni. Ezért a Diszkrét Fourier-Transzformációk egy analitikus változatával spektrális elemzéseket végeztünk a főbb periódus komponensek meghatározása céljából. A diszkrét periódusidő értékek függvényében meghatároztuk az évi csapadékértékek Y(t-1973) függvényének a komplex amplitúdó sűrűség spektrumát. A komplex Y(t) spektrumot leíró négy valós spektrum (reális spektrum) közül az amplitúdó spektrumot adjuk meg. Az ábrázolásnál a • -«Pt;.; mi'-' w)'. • -