Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Kockázat számítás az árvízvédelemben – az EU javaslata

NAGY L.: Kockázat számítás az árvízvédelemb 19 Ez az árvízvédelem legjobb gyakorlat dokumentum szerint: "világosan meg kell határozni a védelem tervezett szintjét, ameddig egy árvízvédelmi mü megbízhatóan véd,... meg kell határozni a védett ártéri öblözetekben a védmüvek védöképességi jellemzőit, a védművek meghágási és más tönkremeneteli valószínűsége alapján az árvízi kockázatot, és ezeket a társadalomnak meg kell magyarázni." 3. ábra. Az ellenállás és a terhelés sűrűség-függvénye, amelyek közös része befolyásolja a tönkremeneteli valószínűséget A reziduális kockázat egy adott kiépítési szinten annak a tönkremeneteli valószínűségnek és várható kárnak a szorzata, ami éppen fenn áll. Egy magasabb szintű kiépítés esetén a kockázat kisebb lesz, mert csökken a tönkremeneteli valószínűség

5. A reziduális kockázatnak kisebbnek kell lennie egy előre meghetározott un. Elviselhető vagy tolerálható (Nagy 2001c) kockázati értéknél. reziduális — ^ elviselhető Az elviselhető kockázat értékét a parlament kell jóváhagyja a külföldi gyakorlatnak megfelelően (Nagy 2001c). VtiJllit eloizlisa GitmtgMtig aloviláta 4. ábra. A terhelés és ellenállás valószínűségi változó, ezért valamilyen mértékű tönkremeneteli valószínűséggel számolni kell A gátszakadás valószínűsége függ a terhelés (Q) és az ellenállás (R) eloszlásától, valószínűségétől (3. ábra). Árvízvédelmi gátaknál rézsűcsúszás, altalaj törés esetén a terhelés a vízállás valószínűség, az ellenállás a talajfizikai jellemzők eloszlásától függ (Nagy 1998). Ennek megfelelően egy adott vízszintnél a gát állékonysága - amit a kockázat számításhoz a tönkremeneteli valószínűséggel kell kifejezni - is egy eloszlás lesz. Hasonló a helyzet a meghágásnál. A töltés magasság eloszlása (az ellenállás) és a vízállás valószínűség (a terhelés) határozza meg a meghágás valószínűségét egy hosszabb-rövidebb árvízvédelmi szakaszon (4. ábra). A számítások elvégezhetők egy töltés keresztmetszetre, egy hosszabb-rövidebb árvízvédelmi szakaszra, egy öblözetet védő árvízvédelmi töltésre vagy töltés rendszerre, akár az egész magyarországi gátrendszerre. (Nagy 1996). Az árvíz kockázati térképek (Nagy 2000b, Nagy-Tóth 2001, Szlávik, Tóth, Nagy és Szél 2002) megmutatják a kockázat alatt álló területeket és a kockázat területi eloszlását. A kockázati térképek szükségesek a terület rendezési, a lokalizációs és a veszélyhelyzeti tervezéshez. „A térképeknek könnyen olvashatóknak kell lenniük, és be kell mutatniuk a veszélyeztetettség különböző szintjeit. Szükség van rájuk a különböző tevékenységek koordinálásához. Tervezési eszközként szolgálnak és biztosítják, hogy az összes szereplőnek ugyanaz az információ álljon rendelkezésére egy bizonyos veszély térbeli kiterjedéséről. Az árvízi térképeket a kárpotenciál csökkentésére kell használni, integrálva a belőlük nyerhető információkat a területrendezési- és a kárelhárítási tervezésbe. A felhasználás mindkét típusa megkívánja, hogy az árvízi veszély, zóna és kockázati térképek a legrosszabb eset

6 forgatókönyvét is tartalmazzák." 5. Összefoglalás „Az árvízvédelem legjobb gyakorlata" c. dokumentum az Európai Unió árvízvédekezéssel kapcsolatos ajánlásait tartalmazza. A dokumentum magyar olvasóinak kellemes tapasztalata, hogy az EU ajánlásainak milyen sok pontja Magyarországon napi gyakorlat. Az ajánlások közül jelen közleményben csak a kockázat számítással kapcsolatos megállapításokat emeltük ki, ami szerint az árvíz elleni védekezés stratégiáját, a védelem megfogalmazását kockázat számítási alapokon kell felépíteni. A dokumentumban a kockázat definíciója megegyezik a Magyarországon megfogalmazottal és javasolttal {Nagy 2000a, 2001b). „Az árvízvédelem szerkezeti módszerei (a védmüvek) fontos elemek maradnak, s azoknak elsődlegesen az emberi egészség és biztonság, továbbá az értékes javak és tulajdonok védelmét kell szolgálniuk. Szem előtt kell tartanunk, hogy az árvízmentesítés soha sem abszolút mértékű, az abszolút biztonság hamis biztonságérzetet kelthet. Figyelembe kell ezért venni a megmaradó kockázatot, beleértve a lehetséges meghibásodást és tönkremenetelt." A biztonság új megfogalmazására van szükség. Nem elégedhetünk meg a csak a visszatérési idő, vagy minimális keresztmetszet deklarálásával. (Nagy 2000a, 2001 c, 2004): „Tekintetbe véve a fejlődést és a trendeket, a természeti kockázatok megközelítése paradigmaváltást tesz szükségessé. A veszély elleni defenzív tevékenységről át kell térni a kockázatkezelésre és az árvizekkel történő együttélésre, észben tartva, hogy az árvizek megelőzése nem korlátozódhat az olyan árvízi eseményekre, amelyek gyakran fordulnak elő. A vízkárelhárítás magában kell, hogy foglalja a ritka eseményeket is." ' Eltekintve attól, hogy magasabb szintű kiépítés esetén (ami nem feltétlenül jelent magasabb gátat) az ott élők nagyobb biztonságban érzik magukat, ezért éberségük csökken, ami nagyobb sebezhetőséghez és így magasabb kárhoz vezet 6 Valószínűleg fordítási hiba lehet, ugyanis a legrosszabb eset vizsgálata pontosan az abszolút biztonsággal történő foglalkozás, ami a védmüvek jelentős túlméretezéséhez vezet A legrosszabb eset vizsgála a kockázat számítás szellemiségével ellentétes Ki cs hogyan mutatja be a legrosszabb eset meghatározásának módszerét.''