Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Kockázat számítás az árvízvédelemben – az EU javaslata

NAGY L.: Kockázat számítás az árvízvédelemb 19 Ez az árvízvédelem legjobb gyakorlat dokumentum sze­rint: "világosan meg kell határozni a védelem tervezett szintjét, ameddig egy árvízvédelmi mü megbízhatóan véd,... meg kell határozni a védett ártéri öblözetekben a védmüvek védöképességi jellemzőit, a védművek meg­hágási és más tönkremeneteli valószínűsége alapján az árvízi kockázatot, és ezeket a társadalomnak meg kell magyarázni." 3. ábra. Az ellenállás és a terhelés sűrűség-függvénye, amelyek közös része befolyásolja a tönkremeneteli valószínűséget A reziduális kockázat egy adott kiépítési szinten an­nak a tönkremeneteli valószínűségnek és várható kárnak a szorzata, ami éppen fenn áll. Egy magasabb szintű kié­pítés esetén a kockázat kisebb lesz, mert csökken a tönk­remeneteli valószínűség 5. A reziduális kockázatnak ki­sebbnek kell lennie egy előre meghetározott un. Elvisel­hető vagy tolerálható (Nagy 2001c) kockázati értéknél. reziduális — ^ elviselhető Az elviselhető kockázat értékét a parlament kell jóvá­hagyja a külföldi gyakorlatnak megfelelően (Nagy 2001c). VtiJllit eloizlisa GitmtgMtig aloviláta 4. ábra. A terhelés és ellenállás valószínűségi változó, ezért valamilyen mértékű tönkremeneteli valószínűséggel számolni kell A gátszakadás valószínűsége függ a terhelés (Q) és az ellenállás (R) eloszlásától, valószínűségétől (3. ábra). Árvízvédelmi gátaknál rézsűcsúszás, altalaj törés esetén a terhelés a vízállás valószínűség, az ellenállás a talajfi­zikai jellemzők eloszlásától függ (Nagy 1998). Ennek megfelelően egy adott vízszintnél a gát állékonysága - a­mit a kockázat számításhoz a tönkremeneteli valószínű­séggel kell kifejezni - is egy eloszlás lesz. Hasonló a helyzet a meghágásnál. A töltés magasság eloszlása (az ellenállás) és a vízállás valószínűség (a terhelés) határoz­za meg a meghágás valószínűségét egy hosszabb-rövi­debb árvízvédelmi szakaszon (4. ábra). A számítások el­végezhetők egy töltés keresztmetszetre, egy hosszabb-rö­videbb árvízvédelmi szakaszra, egy öblözetet védő árvíz­védelmi töltésre vagy töltés rendszerre, akár az egész magyarországi gátrendszerre. (Nagy 1996). Az árvíz kockázati térképek (Nagy 2000b, Nagy-Tóth 2001, Szlávik, Tóth, Nagy és Szél 2002) megmutatják a kockázat alatt álló területeket és a kockázat területi el­oszlását. A kockázati térképek szükségesek a terület ren­dezési, a lokalizációs és a veszélyhelyzeti tervezéshez. „A térképeknek könnyen olvashatóknak kell lenniük, és be kell mutatniuk a veszélyeztetettség különböző szintje­it. Szükség van rájuk a különböző tevékenységek koordi­nálásához. Tervezési eszközként szolgálnak és biztosít­ják, hogy az összes szereplőnek ugyanaz az információ álljon rendelkezésére egy bizonyos veszély térbeli kiter­jedéséről. Az árvízi térképeket a kárpotenciál csökkenté­sére kell használni, integrálva a belőlük nyerhető infor­mációkat a területrendezési- és a kárelhárítási tervezésbe. A felhasználás mindkét típusa megkívánja, hogy az árví­zi veszély, zóna és kockázati térképek a legrosszabb e­set 6 forgatókönyvét is tartalmazzák." 5. Összefoglalás „Az árvízvédelem legjobb gyakorlata" c. dokumentum az Európai Unió árvízvédekezéssel kapcsolatos ajánlásait tartalmazza. A dokumentum magyar olvasóinak kellemes tapasztalata, hogy az EU ajánlásainak milyen sok pontja Magyarországon napi gyakorlat. Az ajánlások közül jelen közleményben csak a kockázat számítással kapcsolatos megállapításokat emeltük ki, ami szerint az árvíz elleni vé­dekezés stratégiáját, a védelem megfogalmazását kockázat számítási alapokon kell felépíteni. A dokumentumban a kockázat definíciója megegyezik a Magyarországon megfo­galmazottal és javasolttal {Nagy 2000a, 2001b). „Az árvízvédelem szerkezeti módszerei (a védmüvek) fontos elemek maradnak, s azoknak elsődlegesen az emberi egészség és biztonság, továbbá az értékes javak és tulajdo­nok védelmét kell szolgálniuk. Szem előtt kell tartanunk, hogy az árvízmentesítés soha sem abszolút mértékű, az ab­szolút biztonság hamis biztonságérzetet kelthet. Figyelembe kell ezért venni a megmaradó kockázatot, beleértve a lehet­séges meghibásodást és tönkremenetelt." A biztonság új megfogalmazására van szükség. Nem elé­gedhetünk meg a csak a visszatérési idő, vagy minimális ke­resztmetszet deklarálásával. (Nagy 2000a, 2001 c, 2004): „Tekintetbe véve a fejlődést és a trendeket, a természeti kockázatok megközelítése paradigmaváltást tesz szükséges­sé. A veszély elleni defenzív tevékenységről át kell térni a kockázatkezelésre és az árvizekkel történő együttélésre, észben tartva, hogy az árvizek megelőzése nem korlátozód­hat az olyan árvízi eseményekre, amelyek gyakran fordul­nak elő. A vízkárelhárítás magában kell, hogy foglalja a rit­ka eseményeket is." ' Eltekintve attól, hogy magasabb szintű kiépítés esetén (ami nem fel­tétlenül jelent magasabb gátat) az ott élők nagyobb biztonságban érzik magukat, ezért éberségük csökken, ami nagyobb sebezhetőséghez és így magasabb kárhoz vezet 6 Valószínűleg fordítási hiba lehet, ugyanis a legrosszabb eset vizsgála­ta pontosan az abszolút biztonsággal történő foglalkozás, ami a védmü­vek jelentős túlméretezéséhez vezet A legrosszabb eset vizsgála a koc­kázat számítás szellemiségével ellentétes Ki cs hogyan mutatja be a legrosszabb eset meghatározásának módszerét.''

Next

/
Oldalképek
Tartalom