Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
2. szám - Balogh Edina: Árvízi kockázatok gazdasági hatásai a Tiszabecs–Tokaj közötti Tiszán
12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200 5 . 85. ÉVF. 2. SZ. nU) = Ktj)-c - a + b • hm(tj)Bevezetve az a = a + b • cm - c új változót, az rjU) = a +b-4(J) (2-2) transzformációs összefüggést kapjuk. Miután a (több évtizedes hosszúságú) mérési adatsor alapján a £ valószínűségi változó várható értéke, szórása és eloszlása ismert, az r/ valószínűsági változó paramétereit is számítani tudjuk. A valószínőségi változók függvényeire érvényes összefüggések alapján: A várható értékre adódik: M(rj) = a +b-M(£) (2-3) a szórásra: D\r 1) = b 2-D\Z) (2-4) A (2-3) és (2-4) összefüggések alapján, feltételezve a szelvényben a vízszint túllépés exponenciális eloszlását, az adott valószínűséghez tartozó túllépés mértéke számítható. Mivel a vízállás (vagy vízállás tartósság) és a töltés tönkremenetelének valószínűsége között jelenleg nem állnak rendelkezésünkre függvénykapcsolatok, ezért a jelen munkában feltételezzük, hogy a vizsgált szakaszon a gát anyagából és keresztmetszeti méreteiből meghatározható teherbíró képessége mindenhol elégséges a töltéskoronát meg nem haladó árvizek megtartására. Ezzel szemben feltételezzük, hogy a gátkoronát adott helyen 50 cm-rel meghaladó vízszintek töltésszakadást okoznak. (Következésképp egy adott árvízi öblözet kritikus pontjának azt a szelvényt tekintjük, ahol a töltésmagasság a legkisebb biztonságot adja.) 2. táblázat Öblözetekre meghatározott alapadatok Oblözetkód Krit. szelvény (fkm) Töltés mag. (m B.f.) a b R 255 744 123,0 1,21 0,60 0,88 257 714 117,5 1,16 0,44 0,79 201 710 1173 1,10 0,27 0.81 265 690 113,0 1,02 0,13 0,86 266 675 112,4 0,94 -0,01 0,88 269 642 112,1 0,90 -0,22 0,77 270 610 106,5 0,84 -0,41 0,83 202 602 105,5 0,81 -0,52 0,91 A 2. táblázat feltünteti azokat az öblözeti szelvényeket, amelyekben az öblözetet érintő árvízi katasztrófa esetében a töltésszakadást feltételezzük (kritikus szelvények). Ugyancsak a 2. táblázat tartalmazza az öblözeti kritikus szelvények töltéskorona magasságait, valamint a vásárosnaményi referencia szelvény és az öblözeti szelvényekben fellépő árhullám-csúcsok közötti regressziós kapcsolatok (a, b, R) paramétereit. A regresszió "minőségét" a korrelációs tényező jól jellemzi. Ennek értéke mindenhol nagyobb volt, mint 0.77, de pl. a 202 jelű öblözet kritikus szelvénye és a vásárosnaményi mérce szelvény között a kiváló 0.91 érték adódott. 2.3. Az elöntés esetért előálló öblözeti károk számítása Egy elöntési esemény következtében egy adott ingatlan, ill. földhasználat által elszenvedett veszteség mértéke függ az elöntés jellemzőitől: az elöntési mélységtől, az elöntés tartósságától, a víz sebességétől, a lerakott hordalék mennyiségétől. • = a + b(hm(t.) - cm) + b-cm-c Települések esetében az árvíz által okozott kár döntő eleme az elöntési mélység, a mezőgazdasági károk esetében azonban az elsődleges meghatározó az elöntés bekövetkeztének hónapja, és az elöntés tartóssága (az elöntési mélységnek ez esetben nincs jelentős hatása a károk mértékére). A települési ill. mezőgazdasági kármutatók kidolgozásának módszere ezért szükségszerűen különböző. Mivel a települési árvízkár mértéke döntően az elöntési mélységtől függ, a települési veszteségek meghatározásának alapját az ún. elöntési mélység-kár görbék képezik. Ezen mélység-kár összefüggések, a városi területekre, különböző épület-osztályokra és épületbeli vagyontárgyakra vonatkozó adatok, valamint a területhasználati információk ismeretében meghatározhatók a különböző elöntési mélységekhez tartozó települési károk. (Halcrow 1999). Jelen vizsgálat - az elöntési mélységek ismeretének hiányában - átlagos öblözeti károkkal (egy adott öblözetre az egyes mélység-osztályközök feltételezésével meghatározott öblözeti kárértékek átlagával) kalkulál. A mezőgazdasági kár mértéke egy adott terményfajta tekintetében az elöntés tartósságától és előfordulásának hónapjától függ. E tényezők ún. veszteség-függvényekkel vehetők figyelembe, melyek megadják egy adott növényi kultúra hozamveszteségének %-os értékét az árvíz éven belüli időpontja függvényében, adott elöntési időtartamra (5, 10, ill. 15 napos vízborítás esetére). Az egyes árvízi öblözetek mezőgazdasági veszteségei ezen hektáronkénti kárártékek, valamint az öblözeti mezőgazdasági terület alapján számíthatók (Halcrow 1999). Jelen vizsgálat - a vízborítási időtartamok ismerete hiányában - átlagos öblözeti károkkal (5, 10 ill. 15 napos vízborítás feltételezésével meghatározott öblözeti kárértékek átlagaival) számol. Az elöntés feltételezett időpontja a veszteségek szempontjából mértékadó május hónap. Ha tehát egy adott öblözetben töltés-meghágással járó árvízi katasztrófa történik, akkor az árvízi öblözetben a kár átlagos mértékének megfelelő aktuális kár-érték jelentkezésével számolunk - figyelmen kívül hagyva az átszakadt töltésszakasz hosszúságától, a gátszakadás lokalizálásának idejétől befolyásolt elöntési magasságok, vagy a gátszakadás időpontjának károkat befolyásoló hatását. A kiszámított települési és mezőgazdasági kárértékek összegeként előálló teljes öblözeti károk: 3. ábra: Árvízi öblözetek összes kárai
