Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
176 HIDROLÓGIA I KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. Kvalitatív eredmények értékelése A tavaszi mintákból összesen 61 taxon jelenlétét tudtuk kimutatni (2. táblázat). Megjegyzendő, hogy nagy valószínűséggel ez nem a teljes taxonszám, hiszen számos gerinctelen csoport képviselői (főleg a vízirovarok közül) fenológiai sajátosságainál fogva nem kerülhettek begyűjtésre ebben az időszakban. Ezt igazolja az is, hogy a vártnál jóval kevesebb kérész taxont tudtunk begyűjteni, ráadásul azokat is csak kis egyedszámban. A taxonok jelenléte és hiánya alapján képzett klaszteren (7. ábra) a mintavételi helyeink négy csoportra különíthetők el. Jól elkülönül a a forrás (1) és a két alsó mintavételi hely (5, 6) a középső helyszínektől (2, 3, 4), melyek habitatban gazdagabbak az előzőeknél. Még ezek közül is elkülönül a rakacaszendi, falu feletti rész (4), melyre gázlók és medencék váltakozása jellemző. Előkerültek a Rakacára nézve új fajok is, a tegzesek (Lithax obscurus, Athripsodes cinereus, Limnephilus griseus), illetve a vízibogarak (Limnoxenus niger, Berosus signaticollis, Hydroporus nigrita, Elmis aenea) közül. CASE Label N üi T 7. ábra: A Rakaca szakaszainak osztályozása hierarchikus ktassziflkációval a fajok jelenléte-hiánya alapján, RogersTanimoto index számolásával Értékelés A kvantitatív és kvalitatív eredményeink azt mutatták, hogy a vízfolyás egész hosszában változatos és ennek megfelelően taxonban gazdag élőhely típusok fordulnak elő, ez alól csak a forrásvidék kivétel, melynek taxonszáma és diverzitása a legkisebb volt (Statzner és Higler 1986, Smith et al. 2003), szemben a habitatokban gazdagabb mintavételi helyektől (Waringer 1996, Smith et al. 2003), amely igazolja, hogy a habitatok struktúrája milyen nagy hatással van az adott taxonok jelenlétére (Downes et al. 1998). Az irodalmi adatoknak megfelelően a legnagyobb egyedszámot az árvaszúnyog (Chironomidae) lárvák mutatták (Arscott et al. 2003), míg a biomassza tekintetében a kagylók (Pöpperl 1996), a tegzesek és a Gammarus roeseli voltak dominánsak. A területen kimutatott taxonok száma a vízirovarok fenológiai sajátosságainak köszönhetően nem tekinthető véglegesnek, nagy valószínűséggel- mint azt már tapasztaltuk is -a lista bővülni fog. A további cél az egyéves vizsgálatsorozat lezárulta után az egyes makrogerinctelen csoportoknak nemcsak a térbeli, hanem az időbeli (szezonális) előfordulási viszonyainak megismerése és az ezekért az eloszlásokért felelőssé tehető okok feltárása. Arscott, D. B., Tockner, K„ Ward, J. V. 2003. Spatio-temporal patterns of benthic invertebrates along the continuum of a braided Alpine river. Arch. Hydrobiol., 158 (4): 431-460. Bauernfeind, E. & Humpesch, U.H. 2001. Die Eintagsfliegen Zentraleuropas (Insecta: Ephemeroptera): Bestimmung und Ökologie. Verlag Naturhistorisches Museum Wien, 1-239. Csabai Z. 2000. Vizibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae). Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 15. köt. Környezetg. Intézet, Bpest, 1-277. Csabai Z., Gidó Zs., Szél Gy. 2002. Vizibogarak kishatározója II. (Coleoptera: Georissidae, Spercheidae, Hydrochidae, Helophoridae, Hydrophilidae). Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 16. köt. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1-206. Csabai Z., Kovács T., Ambrus A. 2001. Adatok Magyarország vlzibogár-faunájához (Coleoptera: Haliplidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae). Folia Hist.-nat. Mus. Matr., 25: 189-205. Csabai Z„ Móra A. 2002. A Cserehát és környékének vízibogár-faunája (Coleoptera: Haliplidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae, Hydrochidae, Hydrophilidae). Folia Hist.-nat. Mus. Matr., 26: 231-239. Csabai Z., Móra A. 2003. Vizibogarak (Coleoptera: Haliplidae, Dytiscidae, Noteridae, Hydrophilidae) a Rakaca-patakvidékéről. Calandrella, 12: 123-133. Csányi B., Juhász P., Kovács T. Kavrán V. 2001. Vízi makroszkópikus gerinctelen állatok (makrozoobenton) határozókulcsai. Az EU Víz Keretirányelv előírásainak rövid bemutatásával, amelyek az áramló vizek biológiai tipizálására vonatkoznak. 1-84. Downes, B. J., Lake, P. S., Schreiber, E. S. G., Glaister, A. 1998. Habitat structure and regulation of local species diversity in a stony, upland stream. Ecol. Monogr, 68(2): 237-257. Jäch, M. A. 1992. 42.a Familie: Elmidae. In: G. A. Lohse és W. Lucht (szerk.): Die Kager Mitteleuropas XIII. 2 n d suppl., Goecke & Evers, Krefeld, 62-82. Kovács, T., Ambrus, A. Bánkúti, K. 1998-99. Data to the Hungarian mayfly (Ephemeroptera) fauna arising from collecting of larvae. Folia Hist.-nat. Mus. Matr., 23: 157-170. Lakatos Gy., Tóth A., Paksi V., Szilágyi F. 2002. Az EU szintű ökológiai állapot (státusz) követelményei felszíni vizek esetében, p 297299. In: Nagy J. (szerk.) Mezőgazdaság -tudomány, EU konform mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum. Móra A., Csabai Z. 2003. Tegzes (Trichoptera) lárvák a Rakaca-patakvidékéről. Calandrella, 12: 137-143. Olmi, M. 1976. Coleoptera: Dryopidae, Elminthidae. Fauna d' Italia XII., Edizioni Calderini, Bologna, 1-280. Pöpperl, R. 1996. The structure of a macroinvertebrate community in a northern lake outlet (Lake Belau, Schleswig-Holstein) with special emphasis on abundance, biomas and secondary production. Int. Revue. Ges. Hydrobiol., 81(2): 183-198. Smith, H., Wood, P. J. & Gunn, J. 2003. The influence of habitat structure and flow permanence on invertebrate communities in karst spring systems. Hydrobiologia, 510: 53-66. Somlyódi L., Szilágyi F. 2003. A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére. 1. téma: Ökológiai minősítés kérdései. Bp. Műszaki Egyetem Építőm. Kar, Vízi Közmű és Körny.mérn. Tanszék, l-l 12. Statzner, B., Higler, B. 1986. Stream hydraulics as a major determinant of benthic invertebrate zonation patterns. Freshwater Biology, 16: 127-139. Waringer, J. A. 1996. Phenology and abundance of ephemeroptera, plecoptera and trichoptera caught by emergence traps at the Weidlingbach near Vienna,. Int. Revue ges. Hydrobiol., 81(1): 63-77. Waringer, J. & Graf, W. 1997. Atlas der österreichischen Köcherfliegenlarven. Wien: Facultas-Univ. Verl., 1-287. Irodalom Andrikovics S., Murányi D. 2002. A z álkérészek (Plecoptera) kishatározója. Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 18. köt. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1-235. Quantitative and qualitative investigations on the macrozoobenton of the stream Rakaca Deák, Cs., Málnás, K„ Móra, A. Abstract: In 2004 an investigation series was started on the macrozoobenton of the stream Rakaca. Quantitative (with a modified Hess-sampler) and qualitative (with a hand-net and kick and sweep technique) samples were taken at six sites. In this study the results of the spring sampling date are presented. The habitats and the aquatic macroinvertebrate assemblages of the stream sections were diverse, except the spring area. At this site the taxa richness and the diversity were much more lower than at other sections of the Rakaca. However the number of individuals at the springbrook was higher, due to the great amounts of the nemourid stonefly larvae. The biomass was high at the middle and lower sections because of the large unionid mussels and was followed in weight by the caddisflies larvae and Gammarus roeseli. Keywords: quantitative and qualitative samples, macrozoobenton, Rakaca, small running waters.
