Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
172 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. jól ismerő, s a természetvédelem területén is jártas szakemberek szükségesek (egyetlen szakember nem képes minden szempontból értékelni!). A 28 szempont értékeléséhez 28 adatlapot készítettünk mind a 11 kiválasztott holtmederre. Ezeket az adatlapokat a területet jól ismerő természetvédelmi szakembereknek, továbbá a legfontosabb élőlény-együttesekkel (vízinövények, vízibogarak, vízipoloskák, tegzesek, szitakötők) foglalkozó specialistáknak adtuk át értékelésre. A szempontrendszer további 16 kategóriájának értékeléséhez mintát vettünk a nyíltvízből és az üledékből (6 holtmeder esetében), ill. a száraz mederből (5 holtmeder esetében), továbbá a part talajából; ezeken kívül mintákat gyűjtöttünk a meder és a part jellemző növényfajaiból. A nyíltvizet tartalmazó holtmedreknél a mintavétellel egyidőben helyszíni méréseket végeztünk, a laboratóriumba szállított víz-, üledék-, talaj- és növénymintákból pedig elvégeztük azokat a kémiai és bakteriológiai vizsgálatokat, melyek a szempontok értékeléséhez szükségesek. A laboratóriumi vizsgálatok a Nyírségvíz Rt. akkreditált laboratóriumában történtek. A mintavétel és a laboratóriumi feldolgozás során kiderült, hogy néhány szempont értékelésére a jelenlegi munka keretei között nincs lehetőség. A holtmederré válás után képződött üledék rétegvastagságának meghatározásához fúrást kellett volna végezni, melynek megvalósítására nem volt anyagi lehetőségünk, ezért a feltöltődés mértékét, valamint a vízmélység és az üledék rétegvastagsága közötti arány értékelését nem tudtuk elvégezni. A vízi üledék lebonthatóságának és a lebomlás intenzitásának értékelésére alkalmas módszerek nem állnak rendelkezésre, s elővizsgálataink eredményeit sem tartjuk ilyen célra megfelelőnek. Nem sikerült elvégezni az élővilág szerves és szervetlen mikroszennyezőkre vonatkozó perniciozitásának értékelését sem. Minden mintatípusból (víz, üledék, talaj, élőlény) meghatároztuk ugyan a nehézfém- és peszticidtartalmat, de részben referenciák hiányában, részben metodológiai bizonytalanságok miatt az eredményeket értékelési céllal egyelőre nem tudtuk felhasználni. Az utóbbiakban említett két vizsgálati témakör további alapkutatás-jellegű munkát igényel, ami meghaladja a pályázat kereteit. A fentiek miatt a laboratóriumi vizsgálatokon alapuló 16 közül csak 10 szempont esetében volt módunk az értékelést elvégezni. A holtmedrek természetvédelmi és ökológiai értékelésének szempontrendszeréből az első 28 kategória mind a 11 holtmeder esetében megállapítható volt, míg a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló 10 szempont csak a vizet tartalmazó holtmedrek esetében tekinthető értelmezhetőnek. Ennek megfelelően az eredetileg egységes értékelési javaslatot két részre bontottuk, és az értékhatárokat az 1. táblázat szerintire módosítottuk. Az értékelés eredménye A fentiek alapján mind a 11 kiválasztott holtmederre elvégeztük az értékbesorolást a természetvédelmi szempontholtmedrekre pedig a vízminőségi értékelést 10 kategória a1 apján. 1. táblázat A holtmedrek állapotértékelésére kidolgozott pontszámrendszer módosított értékhatárai Értékkategória összesített pontszám természetvédelmi szempontból összesített pontszám vízminőségi szempontból I. osztály Rendkívül értékes holtmeder >195 >80 II osztály Nagyon értékes holtmeder 145-195 61-80 III. osztály Számottevően értékes holtmeder 95-144 41-60 IV. osztály Mérsékelten értékes holtmeder 45-94 20-40 V. osztály Kevéssé értékes holtmeder <45 <20 A természetvédelmi szempontú értékbesorolás alapján (2. táblázat) a vizsgált 11 holtmeder közül négy sorolható a II. kategóriába („nagyon értékes"), őt a III. kategóriába („számottevően értékes"), s egy-egy a IV. („mérsékelten értékes") és az V. („kevéssé értékes") kategóriába. A „nagyon értékes" holtmedrek közé tartozók mindegyikének medrében volt víz. A „számottevően értékes" holtmedrek közé többségében a vizet nem tartalmazó holtmedrek kerültek (az öt közül négy). A „mérsékelten értékes" kategóriába egy vízborítású, míg a „kevéssé értékes" kategóriába egy kiszáradt holtmeder tartozik. Az értékelés eredménye jól tükrözi, hogy a holtmedrek környékén a táji kapcsolatok föllazultak, a civilizációs hatások túlsúlya, de legalább is erőteljes befolyása mutatható ki. Ez az oka annak, hogy egyetlen holtmeder sem került a „rendkívül értékes" kategóriába. A vizet tartalmazó holtmedrekre elvégezve a vízminőségi szempontú értékbesorolást (vö. 3. táblázat), megállapítható, hogy a kép kedvezőbb a természetvédelmi szempontú besorolásnál. Két holtmeder vize sorolható az I. osztályba, s négyé a II. osztályba. Ez arra utal, hogy a holtmedrekben található vizet nem érték olyan erős civilizációs hatások, mint a holtmedrek szárazföldi környékét. Az értékelés pontszámainak összesítése alapján a Rózsás-dülői-Holt-Tisza tekinthető természetvédelmi és a vízminőségi szempontból egyaránt a legértékesebbnek. Irodalom Dévai Gy. - Dévai I. - Felföldy l. - Winner 1. 1992: A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. 3. rész: Az ökológiai vízminőség jellemzésének lehetőségei. - Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 4: 49-185. Dévai Gy. - Aradi Cs. - Wittner I. - Olajos P. - Gőri Sz. - Nagy S. 2001a: Javaslat a Tiszai-Alföld vízi és vizes élőhelyeinek állapotértékelésére a holt medrek példáján. In: Borhidi A. - Botta-Dukút Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón III. Diverzitás, konzerváció, szukcesszió, regeneráció. -M. Tud. Akadémia, Bpest, p. 183-205. Dévai Gy. - Nagy S. - Wittner I. - Aradi Cs. - Csabai Z. - Tóth A. 2001b: A vízi és a vizes élőhelyek sajátosságai és tipológiája. In: Böhm A. - Szabó M. (szerk): Vizes élőhelyek: a természeti és a társadalmi környezet kapcsolata. Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről. - ELTE-TTK & SZ1E-KG1 & KöM-TvH, Budapest & Gödöllő, p. 11-74. Wittner 1. - Dévai Gy. - Kiss B. - Müller Z. - Miskolczi M. - Nagy S.A.: 2004: A Felső-Tisza menti holtmedrek állapotfeltárása. 1. rész: Állapotfelmérés. - Hidrológiai Közlöny 84/5-6: 172-175. , 2 n d Part: State-valuation rendszer 28 kategóriája alapján, a nyíltvizet is tartalmazó State-revelation of the backwaters located along the Upper Region of the River Tisza . Wittner, I. - Dévai, Gy. - Kiss, B. - Müller, Z. - Miskolczi, M. - Nagy, S.A. Abstract: For valuing the state we have chosen 11 backwaters from the 78 backwaters located along the Upper-Region of the River Tisza. At the choice we have taken into consideration that the chosen backwaters will be different according to the integrated categorization, the type of the water body and the state of succession We have made the state-valuation on the basis of a valuing-system which includes 44 aspects. The valuation according to 28 aspects (from the 44 aspects) was performed by the experts knowing well the flora and fauna of the area as well as having experience in the field of nature conservation. For the valuation of the additional 16 categories we have done laboratory examinations from the open water and the sediment (in the case of 6 backwaters) as well as from the dry bed (in the case of 5 backwaters). In the course of the taking and laboratory processing of the samples it has proved that there is no possibility to value some aspects in the frame of the present work. Therefore we could make the valuation only in the case of 10 aspects from the 16 ones based on the local and laboratory examinations The first 28 categories of the aspect-system were determinable in each case of 11 backwaters, while the 10 aspects basing on the local and laboratory examinations were definable only in the case of the backwaters containing water. According to this, the originally uniform valuing proposal was divided into two parts: a valuation with the viewpoint of nature conservation and a valuation with the viewpoint of water qualification. On the basis of the value-categorization with nature conservation viewpoint 4 backwaters can be placcd among the II category ("very valuable"), 5 backwaters can be placed among the III category ("considerably valuable"), one and
