Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

148 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. /. táblázat. A mintavételi területek domináns kerekesféreg fajai Mintavételi hely/Fajok IndVal Sulymos Lecane closterocerca 91,25 ** Testudinella caeca 88,28 Cephalodella calellina 66,67 • * Lapadella acuminata 66,16 • * Trichocerca longiseta 65,88 ** Scaridium longicaudum 64,57 Lecane hamata 62,83 ** Nylltvfz/Sulyomszegély Brachionus angularis 66,67 »* Brachionus calyciflorus 66,67 ** Squatinella rostrum 66,67 »» Nyfltvíz Asplanchna priodonta 77,86 ** Tündérrózsás Postclausa hyptopus 96,7 • • Trichocerca birostris 94,99 ** Dissotrocha aculeata 83,55 •• Keratella quadrata 68,54 • • Lepadella patella 66,58 •• 0,5 ­0,4 ­0,3 | 0-2 0,1 ­0,0 Rotatoria cluster r _n 1 6 5 4 2 3 1. ábra, Az egyes vlztestek elkülönítése hierarchikus klasszifikációval (kerekesférgek alapján). Jelmagyarázat: 1-julyom, 2-Ny(ltvlz/julyomszegély, 3-nyfltvfz, 4­tllndérrózsás, 5-alámerült htnáros, 6- gyékényes Az alámerült hínárosban a planktonikus szervezetek kis aránya (Diaphanosoma brachyurum) figyelhető meg, a metafiton képviselői közül legmagasabb százalékban a Pte­uroxus laevis, Ceriodaphnia quadrangula, Alonella exigua és Acroperus harpae fajokat találtunk. A szivattyús felszíni minták értékelésekor néhány eset­ben a merített mintákból adódó eredményektől eltérő meg­oszlás értékeket kaptunk. A sulymos állományban, az előb­bi mintavételi mód értékelésekor kapott fajösszetételhez vi­szonyítva nagyobb arányban fordultak elő más, növényállo­mányhoz kötődő Cladocera fajok (Acroperus harpae, Pleu­roxus truncatus, Graptoleberis testudinaria, Ceriodaphnia quadrangula). Szintén eltérés tapasztalható a merített min­tához viszonyítva az alámerült hínáros esetében ahol a Ceri­odaphnia quadrangula, Diaphanosoma brachyurum fordul­tak elő 10 %-ot meghaladó mennyiségben. 2. táblázat. A mintavételi területek domináns kerekesféreg fajai A merített minták értékelése után az ágascsápúrákok e­setében megállapítható, hogy a sulyomszegély, tündérrózsás és a nyíltvizes mintavételi helyek egyaránt Bosmina longi­rostris dominanciával jellemezhetőek. Teljes mértékű eu­planktonikus dominancia a nyíltvizes mintavételi helyen (275 cm) alakult ki. A súlyomhoz közel eső nyíltvizes min­tavételi helyen a metafitikus szervezetek közül az Alona re­ctangula fordul elő tichoplanktonikus elemként. A sulyom­szegélyes minta közel azonos arányban tartalmazza a plank­tonikus és metafitikus szervezeteket. A 100 %-os borított­sággal jellemezhető sulymosban a metafitikus szervezetek találhatók nagy százalékban (Pleuroxus aduncus, Alonella exisa, Ceriodaphnia reticulata). Mintavételi hely / Fajok IndVal Súlyom Ceriodaphnia reticulata 99,84 ** Camptocercus rectrirostris 69,87 ** Súlyom és sulyomszegély Pleuroxus aduncus 96,03 ** Alona rectangula 90,91 »» Alona affinis 90,91 ** Nyfltvíz Daphnia cucullata 76 Nyfltvíz, tündérrózsás Bosmina longirostris 96,3 ** Alámerült hínáros Scapholeberis mucronata 80,72 ** Alámerült hfnáros, gyékényes Oxyurella tenuicaudis 66,67 • * Gyékényes 75,79 * * Kurzia latissima 75,79 A mélységi mintákban kevesebb volt a fajszám. Kifeje­zetten üledékhez kötődő szervezetként az alámerült hínáros­ban a Ceriodaphnia laticaudata-t említhetjük meg. Minden mintavételi helyen kevésbé diverz közösség kialakulását ta­pasztaltuk a felszíni mintákhoz viszonyítva. Cladocera cluster 0,5 0,4 # 0, 3 H •S3 1 0,2 H 0,1 ­0,0 _ 1 2 5 6 3 4 2. ábra, Az egyes víztestek elkülönítése hierarchikus klasszifikációval (ágascsápú rákok) Jelmagyarázat: 1-sulyom, 2- nyfltvfz/sulyomszegély, 3-nyfltvfz, 4­tllndérrózsás, 5-alámerUlt hfnáros, 6- gyékényes A hierarchikus clusteranalízist az azonos típusú mintavé­teli helyekről származó, összesített minták alapján végez­tünk. így a kerekesféreg csoportról elmondható, hogy a fa­jok szerint legjobban elkülönülő egység a nyíltvizes terület. A növényzettel borított víztestek külön csoportot alkotnak, ezen belül a legnagyobb hasonlóság a sulymos, gyékényes és alámerült hínáros helyeken tapasztalható. A tündérrózsás és sulyomszegélyes állományok plankto­nikus és metafitikus fajok együttes megjelenése által átme­netet képeznek a nyílt víz felé. Az ágascsápú rákok esetében a nyíltvízi és a tündérrózsás alkot különálló egységet. A többi növényes állomány közül a sulymos és sulyomszegé­lyes minták alkotnak egységet, az alámerült és a gyékényes mintavételi helyek pedig közel azonosnak tekinthetőek (2. ábra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom