Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

134 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005

. 85. ÉVF. 6. SZ. Pinder, L. C. and Reiss, F.. 1983. The larvae of Chironominae (Diptera: Chironomidae) of the Holoarctic region. - Keys and diagnoses. Ent. Scand. Suppl. 19: 293-435. Szító, A és Waijandt, J., 1989. Nehézfémek okozta elváltozások a Tisza Üledékében élö árvaszúnyoglárvák labiumán. - XXXI. Hidrobiológus Napok, Tihany, Abstr., 29. T. Nagy M„ Aranyné Rózsavári, A., Csépes, E., Végvári, P., Bancsi, /., Szító, A., 2002. A Kiskörei-Tározó üledékének állapota a Tisza 2000. évi szennyezése előtt és után. Hidr. Közi., 82 (1-12): 134-137. Timmermans, K. R., 1991. Trace metal ecotoxocokinetics of Chironomids. Perklin-Elmer, Nederland B.V. and the Section Aquatic Ecology, Amsterdam, 1-173. Warwick, W. F., 1985. Morphological abnormalities in Chironomidae (Diptera) larvae as measures of toxic stress in freshwater ecosystems: Indexing antennal deformities in Chironomus Meigen. - Can. J. Fish. Aquat. Sei., 42: 1881-1914. Warwick, W. F. andTisdale, N. A., 1988. Morphological deformities in Chironomus, Cryptochironomus and Procladius larvae (Diptera. Chironomidae) from two differentially stressed sites in Tobin Lake, Saskatchewan. - Can. J. Fish. Aquat. Sei., 45: 1

123-1144 Heavy metals as causes of the injuries on the labium of the benthic chironomid larvae in the Lake Balaton András Szító, Anikó Aranyné Rózsavári Abstract

: 8 of 14 benthic chironomid species larvae showed injuries on labial teeth, which were as follows: Procladius choreus, Microchironomus tener, Microtendipes chloris, Parachironomus arcuatus, Polypedilum nubeculosum, Polypedilum minutum, Stictochironomus sticticus, Polypedilum scalaenum. Procladius choreus, Microchironomus tener and Polypedilum scalaenum were common, therefore they were suitable for similar investigations. Other chironomid species were rare and their information sources were additional only. The rate of the injured larvae and the heavy metal contents of the sediment were significant on different levels: Cd 1-10%, Ni 2-10%, Zn 0,1-2%, Cr 0,1-5%, Cu 1-2%, during the vegetation season. Fe and Al content were significant of 2% with the rate of the injured larvae in May. Keywords: benthos, chironomids, labium injuries, heavy metals. által éri-e hatás a folyó adott szakaszán az élővilágot. Egy markolás 625 cm

J felületet mintázott. A három minta átlagát m

2-re vetítettük. /. táblázat: Az Üledék minősége a Hármas-Körös A duzzasztási szintek várható hatása a Hármas-Körösben az üledéklakó gerinctelen életközösségekre Szító András', Bancsi István

2, Kovács Pál

2, Végvári Péter

2, Éhn József

5, Szalma Elemér

4 'Halászati és Öntözési Kutatóintézet 5540. Szarvas, Anna-liget 8. JKözép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Regionális Laboratórium, 5002. Szolnok, Pf. 63, Tiszaliget VlZ-INTER Mérnökiroda Kft., 1114. Budapest, Eszék utca 9-11, 4Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Biológia Tanszék, 6725. Szeged, Boldogasszony s. 6. Kivonat A békésszentandrási duzzasztómű és a Hármas-Körös torkolat közötti folyószakaszon 9 mintavételi helyen történt vizsgálatok alapján 6 Oligochaeta, 2 Amphipoda, 11 Chironomida, 2 tegzes (Trichoptera), 3 csiga (Gastropoda) és 4 kagyló (Bivalvia) fajt találtak 2000 májusában a változatos minőségű üledékben. A Dicerogammarus haemobaphesfluviatilis volt domináns. A leggyakoribb a Polypedilum scalaenum volt, amelyet a D. haemobaphes fluviatilis követett. A gerinctelen fauna 57 %-át az Amphipodák, 20 %-át a Chironomidák, 12 %-át az Oligochaeták, 5 %-át a kagylók, 3-3 %-át a csigák és tegzesek alkották. A duzzasztási szint emelése esetén pozitív hatásként a kiterjedt üledék lerakódás miatt várhatóan nő a térségben az Qledéklakó szervezetek biomasszája és ez által a folyószakasz hal eltartó képessége, számos újabb, áramló vizet kedvelő faj telepszik meg, viszont negatív hatásként várható, hogy a jellegzetesen folyóvízi fajok a duzzasztómű térségére szorulnak vissza (felemáslábú rákok, folyami rák, árvaszúnyog fajok egy csoportja, tegzes fajok). Kulcsszavak: folyó, makrozoobentosz, dominancia, gyakoriság. Bevezetés A Tisza és mellékfolyóinak üledékfaunájáról több évtizede folyó vizsgálataink alapján jó képünk van. A terjedelmi korlátok miatt itt csak néhányat említhetünk (Bancsi et al., 1981; Szító, 1973, 1974, Ferencz, Més Szító 1980, Szító és Botos M 1986). Ennek ellenére rendszeresebb és rövid időszakonként ismétlődő vizsgálatok lennének szükségesek ahhoz, hogy a különböző hatásokra, beavatkozásokra bekövetkező változásokat nyomon követhessük, a változások valódi okait megismerjük. Az eddigi ismereteink felhasználásával prognosztizálható, hogy az adott folyó, folyószakasz élővilágának összetétele, mennyisége várhatóan hogyan változik meg. Munkánk időszerűségét a Hármas Körös bökényi duzzasztómű korszerűsítésének tervezése jelenti, amelyhez prognosztizálni kell, hogyan változik az üledékfauna mennyisége és faji összetétele 70 cm-es és 200 cm-es vízszint emelés hatására? Vizsgálati módszerek A jelenlegi állapot felmérése Ekman-Birge féle üledékmarkolóval 3-3 mintát vettünk minden mintavételi helyről, a Hármas Körös Békésszentandrás - Csongrád közötti szakaszon 2000. május 30-án. A mintavételek a folyásiránnyal egyezően haladva történtek, a sorszámok is ezt a sorrendet követik (/. táblázat). A mintavételi helyek kijelölésénél szempont volt a meder sajátos jellege és az, hogy szennyvíz, vagy más befolyó Mintavételi hely Üledék minősége 1. Bsztandrás, zsilipkapu alatt (folyás irányban) mély iszapos mindkét partnál, 2. Szarvas szennyvlzbefolyója kevés agyagos üledék mindkét partnál, 3. Mesterszállás, II. föcsat. torkolata mély iszapos ül. mindkét partszélnél, 4. Öcsödi hld után 300 m-rel mély iszap mindkét partszélnél, 6. Kungyalui I. sz. föcsat. torkolata agyagos mély üledék mindkét partnál, 7. Kunszentmártoni régi hld előtt 200 m agyagos mély üledék a jobb part mentén, szemben a strand a bal prt mentén, 8. Szelevény, stranddal szemben (11,4 fkm) mély iszapos üledék a stranddal szemben, 9. Bökény mély iszapos üledék mindkét partszélnél, a sodorban itt sem volt üledék Az üledékmintákat a helyszínen 250 pm szembőségű szitaszöveten átmostuk, az így felfogott anyagot élő állapotban (hűtőtáska) laboratóriumba szállítva a válogatásig hűtőszekrényben tároltuk. Az állatokat binokuláris mikroszkóp 3,5 x-es nagyítása alatt a szervetlen és a szerves anyagokból kiválogattuk és 80 %-os alkoholban konzerváltuk. A fajok meghatározásához hazai és külföldi szerzők határozóit hasz-