Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

85 téseket végeztünk. A gyűjtés során elsősorban a nyeles kézi egyelő-hálós módszert alkalmaztuk. Ennek során a vízben állva a háló keverő mozgatásával gyűjtöttük össze a kövek közül, és a lábbal felkavart aljzatról az áramló vízbe került gerinctelen állatokat. A mintavételt gumicsizmában végeztük. A kézzel történő gyűjtés során a szilárd aljzatról, kövekről, faágakról csipesszel szedtük össze az élőlényeket. A hálózással begyűjtött törmelékes anyagot lapos, fehér edényekben szétválogattuk, és azonosítottuk az egyes taxonokat. A határozás során rajzos és fényképekkel illusztrált kulcsokat használtunk (Fitter R., Manuel R. 1986; Kriska 2003, 2004). Az egyes szakaszokon a biológiai vízminősítést a Magyar Makrozoobenton Családtaxon Pontrenszer alapján végeztük el (Csányi 1997). Eredmények A szennyezés előtti állapot jellemzése MMCP módszerrel Kismaros belterületén található mintavételi helyünk felé közeledve egy a patakon átívelő híd mellett patakba borult teherautót figyeltünk meg, amelynek sérült üzemanyag tankjából dízelolaj szivárgott a vízbe. A későbbiekben tudtuk meg, hogy a baleset következtében mintegy 70 liternyi gázolaj került a Morgó-patakba, amelynek egy részét a helyszínen, és a torkalat közelében sikerült a környezetvédelmi szakembereknek eltávolítania a vízből. Első mintavételi helyünk a baleset helyétől kb. másfél kilométerrel lejjebb volt. Itt a patak a forrásvidékhez képest megváltozik.A meder kiszélesedik, esése csökken, a patakpart növényborításából következően, a napfényes és árnyas szakaszok váltakozása jellemző. A meder természetes, melynek anyaga a víz által nagyvíz idején szállított kő, valamint finom hordalék. A helyszínre érve megkezdtük a patak vizsgálatot. A gyűjtés befejezése előtt kb. 10 perccel már erőteljesen jelentkezett az olajszennyezés hatása, az orrfacsaró benzingőz és a szivárványos olajhártya a vízfelszínen. A torkolat előtt még egy az előzőhöz hasonló mederalkatú helyen is elvégeztük a vízvizsgálatot, ez a hely a revitalizációra kijelölt szakasz része, (Bardóczyné, 2004), ahol a gyűjtés befejező szakasza már szintén szennyezett vízből történt. A szennyezés által érintett első mintavételi ponton jó (II.B. vízminőségi osztály), míg a másodiknál kevésbé szennyezett (III.A. vízminőségi osztály) volt a patak minősítése a MMCP módszer alapján. A környezetkárosítás hatásainak vizsgálata MMCP módszerrel Mivel a két mintavételenünk alapvetően még a szenynyezettlen patakból történt, ezért a szennyezés hatásainak feltárására hat nappal később végeztünk újabb vizsgálatokat ugyanezeken a helyszíneken. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a dízelolaj szennyezés hatására mindkét vizsgálati helyen vízminőség romlás következett be. A szennyezéshez közelebbi helyen a jó (II.B. vízminőségi osztály) minősítés kevésbé szennyezettre (III.B. vízminőségi osztály) változott, míg a második mérési pont továbbra is kevésbé szennyezett minősítésű maradt, ugyanakkor a III.A. vízminőségi osztályba sorolás III.B.-re módosult, tehát a vízminőség romlása itt is kimutatható volt. Az első pontnál tapasztalt drasztikusabb vízminőség romlás véleményünk szerint két dologra vezethető vissza. Az egyik az, hogy ez a helyszín közelebb esett a szennyezés helyéhez, ezért a mérgező anyag is nagyobb mennyiségben jelent meg ezen a patakszakaszon. A másik ok egy magasabb biotikus indexxel (7) jellemzett Polycentropidae tegzes faj szennyezés miatti eltűnése lehet, ami jelentősen hozzájárult a rosszabb minősítési eredményhez. A vizsgálati eredmények igazolták, hogy a szénhidrogén szennyezés erőteljes hatással volt a patak makrogerinctelen élőlény-együttesére és a vízminőség változás kimutatható volt akkor is, amikor a szennyező anyag jelenlétét már nem lehetett érzékelni. A makrogerinctelen élőlényegyilttes vizsgálata a Morgó-patakban (Börzsöny-hegység) 2004. május 10. és 2004. május 16. Taxonok Pont i. I. II II. Taxonok Pont 2004 OS. 10. 2004 OS. Ii. 2004 05. 10. 2004. 05. Ii. 1. Planáriák - Planariidae Füles planária - Dugesia gonocephala 4 * * * 2. Mocsáricsigák - Lymnaeidae 3 * 3. Kevéssertéjű gyürűsférgek OLIGOCHAETA Csővájó féreg - Tubifex tubifex 1 * 4. Garatos nadályok - Pharyngobdellida Nyolcszemü nadály - Erpobdella octoculata 3 * * * 5. Bolharákok - Gammaridae 4 * * • • 6. Erezett kérészek - Heptageniidae 6 * * * 7. Teleszkópszemű kérészek - Baetidae 4 * * * * 8. Tarka kérészek - Ephemeridae Dán kérész - Ephemera danica 6 * • « 9. Törpekérészek - Caenidae 5 * * * * 10. Folyami szitakötők - Gomphidae 6 * * 11. Laposhasú acsák - Libellulidae Laposhasú acsa - Libellula depressa 6 * 12. Szfnesszámyú szitakötők - Calopterygidae Sávos szitakötő - Calopterix splendens 4 * • 13. Levéllábú szitakötők - Platycnemidae 3 » * 14. Víziskorpiók - Nepidae Vfziskorpió - Nepa cinerea 4 * * 15. Rétbogarak - Scirtidae 5 * 16. Cslkbogarak - Dytiscidae Tarka csíkbogár - Platambus maculatus 5 * 17. Polycentropodidae 7 * 18. Szövőtegzesek - Hydropsychidae 5 * * • * 19. Mocsári tegzesek - Limnephilidae 5 * * * * 20. Púposszúnyogok - Simuliidae 3 • * 21. Bögölyök - Tabanidae 3 * * * 22. Árvaszúnyogok - Chironomidae 2 * * 23. Iszapszúnyogok - Limoniidae 2 * Vízminőségi osztály IIB IIB IIA II B Köszönetnyilvánítás Jelen munka az OTKA T042646-os számú pályázatának támogatásával készült. Irodalom Bardóczyné, Sz„ E„ Bardóczy L„ Horváth J. (2004): Kis vízfolyások revitalizációs tervezésének kezdeti lépései a Morgó-patak belterületi szakaszán (Kismaros településen) - Hidr.Közlöny, 84/4. p. 27-33. Csányi, B. (1997): Módszertani kézikönyv a vizi makroszkópikus gerinctelen (makrozoobenton) élőlény-együttessel végzett biológiai vfzminösités céljára. - V1TUKI Rt. Budapest Fitter R., Manuel R. (1986): Freshwater life. - Collins, London Kriska Gy.. (2003): Az édesvizek és védelmük - Műszaki Kiadó Kriska Gy.. (2004): Vízi gerinctelenek - Élő Világ Ktár, Kossuth Kiadó Change of invertebrate macrofauna in conjunction with an petrol pollution in Morgó stream (Börzsöny mountain, Kismaros) Gy. Kriska, K. György, Bardóczyné Székely Emőke Abstract: Change of invertebrate macrofauna was studied along Morgó stream in conjunction with an petrol pollution After six days the pollution biological monitoring based on invertebrate macrofauna showed degradation of water quality and in consequence of petrol pollution more invertebrate species (e.g. Polycentropus sp., Libellula depressa, Gomphidae sp.) disappeared from the stream. Keywords: Morgó stream, biological monitoring, petrol pollution, invertebrate macrofauna