Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

75 Vizsgálataink során meghatároztuk az üledék aluminium-, kalcium-, króm-, réz-, vas-, kálium-, magnézium-, mangán- és nátriumkoncentrációját. Ezek közül a 1. ábrán a Na koncentráció változását mutatjuk be. 750a " sooH St ~St B Z 250A nátrium esetében nyilvánvalónak tűnik, hogy az 1. mintaponton tapasztalható igen magas nátriumkoncentráció a szennyvízbevezetés hatására alakult ki. Irodalom Felföldy L„ 1987. A vizek környezettana, Általános hidrobiológia Mezőgazdasági könyvkiadó, Budapest, 1-290. K. Kiss Magdolna (témavezető), 2001. Holtágaknak a Tisza revitalizációjában és rehabilitációjában való felhasználását megalapozó ökológiai vizsgálatok. Kutatási részjelentés, DE TTK, Alkalmazott ökológiai Tanszék, Debrecen 1-9. Lakatos, Gy., Kovács, B., Kiss, M. K. and Keresztúri, P., 2000. The ecological, hidrobiological and nature conservational state of the eustatic dead-arms around the village of Tarpa (NE-Hungary). In.: Ecology of River Walleys, (Eds.: L. Gallé and L. Körmöczi), T1SC1A monograph series, Szeged, 2000., pp. 99-105. Ting, D.S. Appan, A., 1996. General characteristics and fractions of phosphorus in aquatic sediments of two tropical reservoirs. Water Science Technology 34 (7-8), 53-59. Zhou, Q„ Gibson, C.E., Zern, K, 2001. Evaluation of phosphorus bioavailability in sediments of three contrasting lakes in China and the UK. Chemosphere 42, 221-225. 1 2 3 4 5 6 Mintapontok 1. ábra. Az egyes mintapontok Na-koncentrációja mg/kg szárazanyagban kifejezve A study on the effects of sewage water discharge in the sediment of an oxbow situated along the Tisza K. Kovács', P. KeresztúriM. K. Kiss ', Gy. Lakatos', A. Iglói

F. A. Peles A. Szabó 2 'University of Debrecen, Faculty ofNatural Sciences, Department of Applied Ecology, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. 2University of Debrecen, Centre of Agricultural Sc., Department of Agricult. Microbiology, 4032. Debrecen, Böszörményi út 138. Abstract: Helmecszegi Holt-Tisza is an ox-bow that is situated on the right flood plain of the Tisza and become separated naturally. Treated sewage water of Tarpa is discharged into the shallow water of the ox-bow. During the field observations it seemed to be sharply divided into three parts differing from each other in their macrophyte. Chemical analysts of the water samples and examination of the phytoplankton and macrovegetation (K. Kiss et al., 2002) also suggested that the part located near the inflow differs greatly from the middle part characterized by reach vegetation and differs from the third part having open water surface. The question arose whether these differences can be traced in the parameters of the sediment and whether the sewage water inflow has an effect on the sediment as well. Keywords: oxbow, sediment, sewage water, nutrients, metals A Malom-patak (Visegrádi-hegység), a Bikol (Gerecse) és a Sokorói-Bakonyér gerinctelen makro faunájáról Kovács Krisztián Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Győr Kivonat: Három különböző karakterű kisvízfolyás vizsgálatának első eredményeit közöljük. A fauna faji összetétele mellett a szinttáji tagozódás, a funkcionális táplálkozásbiológiai típusok, a szaprobiológiai indikáció és a családok prezencia-pontrendszerével számított vízminőségi állapot bemutatásával nyújtunk betekintést a vízfolyások élővilágába. A Malom-patak gerinctelen makrofaunája DOmösnél ritron életközösség, legfajgazdagabb csoportjai a kérészek és a tegzesek, a fajok szaprobiológiai indikációja oligo-béta mezoszaprób, legjellemzőbb a borotváló táplálkozásmód, vízminőségi állapota jó. A Bikol Tardosnál szintén ritron szakasz jellegű élőhely, faunája elsősorban tegzesekből, kétszámyúakból és álkérészekből áll, leginkább az aprító táplálkozásmód jellemző, szaprobiológiai indikációja béta-mezoszaprob, vízminőségi állapota kissé szennyezett/jó. A Sokorói-Bakony-ér Koroncónál inkább potamon szakasz jellegű, béta-alfa mezoszaprob vízfolyás, melyben a detritusz-evő táplálkozásmód a legelterjedtebb, állapota kissé szennyezettnek tekinthető. Kulcsszavak: gerinctelen makrofauna, funkcionális táplálkozásbiológiai csoportok, ritron-potamon, szaprobiológiai indikáció, vízminőség Bevezetés ségben ered, Dömös után torkollik a Dunába. Mintavételi A magyarországi kisvízfolyások vizsgálata részben a ko- helyünk közvetlenül Dömös felett van, ahol a patak gyors rábbi ismerethiány pótlása, részben az EU Víz Keretirány- folyású, a mederanyaga durva, nagyobb méretű kövekből elv előírásainak való megfelelés miatt felértékelődőben van. Már nemcsak egyetemek, kutatóintézetek, hanem egyes középiskolák is bekapcsolódtak a kisvizek kutatásába (pl.: vízi makrogerinctelenek vizsgálata Belga Biotikus Index alkalmazásával). A VKI bevezetésének köszönhetően az ÉszakDunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen lehetőségünk nyílott vizsgálati programunkat néhány olyan kisvízfolyással kibővíteni, melyek korábban nem szerepeltek törzshálózati mintavételi helyeink között. Jelen munkánkkal a gerictelen makrofauna bemutatásán keresztül e patakok ökológiai viszonyaival kapcsolatos ismeretek bővítéséhez kívánunk hozzájárulni első vizsgálati eredményeink közzétételével. Anyag és módszer Három különböző karakterű kisvízfolyás gerinctelen makrofaunáját vizsgáltuk. A Malom-patak a Visegrádi hegyáll, aljzata többnyire szilárd, laza üledék alig található. Vízi növényzete gyakorlatilag nincs. A Bikol a Gerecse egyik vízfolyása, Süttőnél folyik a Dunába. A mintát Tardos község felett egy nem túlságosan gyors folyású szakaszon vettük, a mederben kisebb kövek vannak, az aljzat kevésbé szilárd, helyenként lazább üledék és vízi növényzet is található. A Sokorói-Bakony-ér a Bakony É-i lábánál ered, a Sokorói dombság Ny-i oldalán húzódik a Marcal irányába, ahova Koroncó után torkollik. A mintavétel síkvidéki területen, a koroncói közúti hídnál történt, itt a mederben vastag, laza üledékjelentős vízi növényzet, sok hínár található. A mintákat a sekély vízben a szilárd aljzatról (kövek, faágak) kézzel ill. csipesz segítségével, a mélyebb helyekről vízi hálóval vettük, majd 70 %-os alkoholban tartósítottuk. A taxonok azonosítása Richnovszky és Pintér (1979), Nese-